
Van még tennivaló: a Főtéren is akad elhanyagolt épület
Fotó: Biró István
Hétszer több épület homlokzatát újították fel idén Kolozsváron, mint a korábbi esztendőkben. A polgármesteri hivatal a napokban méri fel a többletadóval sújtott tulajdonosok ingatlanjainak állapotát, és új, szigorúbb szabályzat bevezetését tervezi.
2017. december 06., 09:202017. december 06., 09:20
2017. december 06., 09:262017. december 06., 09:26
Beérni látszik az idén januártól a leromlott állapotú kolozsvári ingatlanokra kivetett 500 százalékos többletadó gyümölcse, azóta ugyanis mintegy 200 épületre igényeltek építkezési engedélyt. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint ez hétszeresen haladja meg a korábbi esztendőkben jegyzett ingatlanfelújítások számát.
Emil Boc polgármester a témában tartott találkozón úgy vélte, megérte többszörös ingatlanadót kivetni a tulajdonukat elhanyagoló polgárokra. Mint mondta,
„Hatékonynak vélem a stratégiát, mivel korábban alig harminc épület homlokzatát újították fel évente” – idézte a Ziua de Cluj helyi portál az elöljárót. Boc kifejtette, tavaly 56 elhanyagolt épületet azonosítottak, és 511 tulajdonost – köztük 23 jogi személyt – szólítottak fel arra, hogy korszerűsítse annak homlokzatát, különben a városháza 500 százalékos ingatlanadót vet ki rá. Boc leszögezte: folytatják a hatékonynak bizonyuló stratégiát.

Komplex stratégia hiányában nem oldja meg a leromlott műemlékek helyzetét a műemlékvédelmi törvény nemrég jóváhagyott módosítása, amely szerint adómentességet élveznek jövő évtől a felújított ingatlanok, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység – véli Guttmann Szabolcs műépítész.
Dan Tarcea alpolgármester arról számolt be, hogy az említett 56 épület közül 11-et már felújítottak, elmondta,
Júniusig 564 épület állapotát vizsgálták meg, 88 esetében tartották sürgősnek a tatarozást. Amennyiben ezek tulajdonosai nem tették meg a felújításhoz szükséges lépéseket, jövőre ismét az ingatlanadó hatszorosát kell befizetniük a városkasszába, mondta az alpolgármester. Hozzátette, a helyi rendőrség december 4. és 10. között hajtja végre az ellenőrzést, ezt követően készítik el a „rosszul teljesítők” listáját.

Módosítaná a nagyváradi önkormányzat a hanyag épülettulajdonosokra többletadót kivető decemberi rendeletét. Az új tervezet szerint az érintettek egy közös számlára fizethetnék be a felújítás rájuk eső részét.
Tarcea arról is beszámolt, hogy a polgármesteri hivatal újabb szabályzat elfogadását tervezi a homlokzatfelújítási program keretében:
A Nagyváradon évek óta sikeresen alkalmazott stratégiát egy szeptemberi konferencián javasolta a kolozsvári városvezetésnek Ilie Bolojan partiumi polgármester, és úgy tűnik, tanácsát megfogadják. „Ha néhány évvel ezelőtt meglett volna ez a törvényes lehetőségünk, Kolozsvár most másként nézne ki” – jelentette ki Emil Boc.
Fotó: Biró István
A műemlék épületek felújítását szorgalmazza az a 2018 januárjától életbe lépő, az RMDSZ által javasolt törvénymódosítás is, amely szerint azon felújított műemlékek, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység, mentesülnek az ingatlanadó alól. Oláh Emese alpolgármester a Krónikának korábban azt nyilatkozta,
Guttmann Szabolcs műépítész, az építészkamara erdélyi fiókjának elnöke úgy vélte, az adómentesség nem elegendő a műemlékek felújításához, ehhez komplex stratégiára van szükség, amely az udvarterekre is kitér, nemcsak a homlokzatokra. A szakember már akkor úgy fogalmazott: a kolozsvári polgármesteri hivatalnak érdemes lenne átvenni a nagyváradi példát.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
szóljon hozzá!