HIRDETÉS

Nem elég az adómentesség, stratégia is kell a műemlék épületek megmentéséhez

Pap Melinda 2017. november 20., 17:03 utolsó módosítás: 2017. november 20., 17:04

Komplex stratégia hiányában nem oldja meg a Kolozsvár belvárosában álló, leromlott állapotú műemlékek helyzetét a műemlékvédelmi törvény nemrég jóváhagyott módosítása, amely szerint adómentességet élveznek jövő évtől azok a felújított ingatlanok, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység – véli Guttmann Szabolcs műépítész, az építészkamara erdélyi fiókjának elnöke.

Fotó: Biró István

Oláh Emese kolozsvári alpolgármester szerint ugyanakkor a jogszabály elsősorban a külvárosi ingatlanok felújítását segítheti elő.

„Sem így, sem úgy nem fog működni rendesen a műemlékvédelem, amíg a szociális és gazdasági háló ismeretében nincs komolyabb rálátásunk arra, hogyan lehetne közpénzeket bevonni a projektekbe” – értékelte a Krónikának Guttmann Szabolcs a műemlékvédelmi törvény októberben jóváhagyott módosítását.

HIRDETÉS

Az építészkamara erdélyi fiókjának elnöke rámutatott, jelenleg Romániában a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nem ismerjük a tulajdonosok anyagi lehetőségeit.

„Egy jó világban egy műemléket eleve olyasvalaki vesz meg, aki abban fantáziát lát, és tudja, hogy pluszkiadást jelent. Nálunk erről szó sincs, itt a szociális és civil szférától a nagymenőkig mindenki jelen van a történelmi városközpontban, óriási feszültségek vannak egy-egy udvartérben” – jelentette ki a szakember.

Újgazdagok stratégiája: műemlék mint befektetési felület

Az adómentesség előnyös lehet ugyan egy nyugdíjasnak, de nem oldja meg a restaurálás kérdését, vélte Guttmann. Egy újgazdag számára például az idén januártól bevezetett ötszörös pluszadó sem tétel, őt inkább az zavarja, hogy nem tudja reprezentációs állapotában élvezni a műemléket, tette hozzá. Ráadásul Kolozsváron is megjelent a – Bukarestben és Temesváron évek óta gondot okozó – jelenség, hogy az újgazdagok beruházási felületként tekintenek a belvárosi műemlékekre.

Már fantáziát lát az újgazdag a történelmi központban, felvásárol lakrészeket, de nem foglalkozik vele, mert várja, hogy majd magától megoldódik a probléma”

– fogalmazott a szakember arra utalva, hogy a tulajdonos hagyja lepusztulni az ingatlant, míg az olyan állapotba nem kerül, hogy engedélyezik a lebontását és helyére akár többemeletes irodaház építését. „Én is alig hittem el, főtéri házak vannak ilyen állapotban. Ez egy ijesztő, de valós probléma” – hívta fel a figyelmet.

Guttmann Szabolcs szerint stratégiára lenne szükség Fotó: Facebook/Emil Boc

Házról házra kell járni

Guttmann szerint az adómentesség vagy a többletadó kivetése elsősorban a középréteg körében lehet motiváló a műemlék felújítása érdekében. Ugyanakkor elismerte: elég kevés példa van a teljes korszerűsítésre, inkább foltozgatás zajlik, szerinte még messze vagyunk az ideális helyzettől. Ehhez rengeteg tényezőre, többek között a felújítási munkálatok szigorú szakmai felügyeletére lenne szükség.

Nem az a cél, hogy újgazdag belvárosunk legyen, hanem az, hogy aki ott lakik, civilizált körülmények között éljen. Ehhez segítségre van szükség, házról házra kell járni,

és nemcsak a műszaki problémákat, hanem a szociális és gazdasági problémákat is feltérképezni. Csak egy intézkedéscsomag által lehet közép- vagy hosszú távon hatékony rehabilitálási programot kidolgozni” – vélte Nagyszeben volt főépítésze.

Azt is lényegesnek tartja, hogy ne csak a homlokzatokra figyeljünk, hanem egész udvarterekben gondolkodjunk, mint ahogyan Németországban teszik, ahol egy-egy udvartér mentesül az adó alól adott feltételek teljesítésekor. Ezzel mindenki jól jár, hiszen egy szociális lakás helyett egy üzlet adóját szedi be a város, cserébe az udvarterek irányába próbálja meghosszabbítani a sétálóövezeteket. „Tulajdonképpen össze kell szőni a város érdekeit a lakosság érdekeivel. És ez magától nem fog sikerülni” – hangsúlyozta Guttmann, aki szerint komplex stratégia hiányában csak abban reménykedhetünk, hogy a homlokzatokról nem esik ránk a vakolat.

Városházi jó példa Nagyváradon

Bár Nagyváradon jóval nehezebb feladata volt az önkormányzatnak, hiszen az 1900-as években épült szecessziós ingatlanok homlokzatai gazdagabb részleganyaggal rendelkeznek, Kolozsvárral ellentétben látszik, hogy a város áldoz ezekre.

Kolozsváron is szó volt arról, hogy a város áldozni fog a projektre, most mintha mégis megtorpant volna”

– vélekedett Guttmann. A váradi városvezetés hozzáállása szerinte azért példaértékű, mert az önkormányzat is áldoz a műemlékekre, elég csak a városháza által megvásárolt két belvárosi épületre – a szecessziós múzeum és a szabadkőműves-páholy székhelyére, azok uniós forrásokból történő teljes körű felújítására – gondolni. „A váradi városvezetés úgy gondolta, ezzel példát tud statuálni a lakóknak is. Egy-egy épületet nagyon fontos közpénzből, példaértékűen felújítani, és megmutatni, miről van szó” – értékelt.

A nemrég felújított nagyváradi Stern-palota Fotó: Oradea.ro

A műépítész szerint ez az áldozat olyan szempontból is hasznos, hogy a városvezetés szembesül a költségekkel, és a tapasztalat alapján ki tud dolgozni egy stratégiát a többi, felújításra váró ingatlan számára. Igaz, Váradon is egyelőre csak a homlokzatokra terjed ki a terv.

Kolozsvár is pozitív változást remél

Oláh Emese alpolgármester pozitív változást remél a műemlékvédelmi törvény módosításától, de szerinte ez nem a város szívében található épületeket fogja érinteni, hiszen azok többségében kereskedelmi tevékenység zajlik. A Krónikának elmondta,

azáltal, hogy a tanács januártól ötszörös pluszadót rótt ki a leromlott belvárosi épületek után, érezhetően nőtt a felújítási engedélyt igénylők száma,

de pontos adatot csak az év végi összesítések nyomán tudna mondani. Ekkor újra fel kell mérni a helyzetet, hiszen azon ingatlanok esetében, ahol elkezdődött a felújítás, elengedik a megemelt illetéket. Sok kérést formai hibák miatt kellett elutasítani.

Azok a műemlék épületek, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység, és restaurálták a homlokzatukat, 2018. január elsejétől élveznek adómentességet. A vonatkozó tervezetet október elején fogadta el a képviselőház döntéshozó kamaraként, azóta Klaus Johannis államfő is kihirdette. A tervezet – amelyet az RMDSZ kezdeményezett – az ingatlanok tulajdonosait kívánta segíteni nagy értékű tulajdonuk felújításában, karbantartásában. Márton Árpád képviselő korábban emlékeztetett: a műemlékek 2015-ig is adókedvezményben részesültek, de az új pénzügyi törvénykönyv hatályon kívül helyezte a vonatkozó cikkelyt, és az önkormányza-tokra bízta az adó elengedésének lehetőségét.

A jelenlegi gyakorlat szerint a helyi önkormányzatok a homlokzatfelújítási program keretében biztosítanak több évre szóló adómentességet azon ingatlanok – zömében műemlék épületek – tulajdonosainak, akik a felújítás mellett döntenek.

Kolozsváron bőven van tennivaló Fotó: Biró István

A nagyváradi önkormányzat kamatmentes kölcsönt is nyújt e célra, ugyanakkor többletadóval szankcionálja azokat a tulajdonosokat, akik nem kaphatók a korszerűsítési munkára. A városvezetés ezt jövőtől a maximálisan kiszabható ötszörös összegre emeli, ezt alkalmazza a kolozsvári önkormányzat is. A pluszadó több száz nagyváradi polgárt érint, és – akárcsak a kincses városban – hatalmas felháborodást váltott ki a sokszor idős, pénztelen tulajdonosok körében.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS