Nem elég az adómentesség, stratégia is kell a műemlék épületek megmentéséhez

„Egy jó világban egy műemléket eleve olyasvalaki vesz meg, aki abban fantáziát lát, és tudja, hogy pluszkiadást jelent. Nálunk erről szó sincs, itt a szociális és civil szférától a nagymenőkig mindenki jelen van a történelmi városközpontban, óriási feszültségek vannak egy-egy udvartérben” – jelentette ki a szakember.

Újgazdagok stratégiája: műemlék mint befektetési felület

Az adómentesség előnyös lehet ugyan egy nyugdíjasnak, de nem oldja meg a restaurálás kérdését, vélte Guttmann. Egy újgazdag számára például az idén januártól bevezetett ötszörös pluszadó sem tétel, őt inkább az zavarja, hogy nem tudja reprezentációs állapotában élvezni a műemléket, tette hozzá. Ráadásul Kolozsváron is megjelent a – Bukarestben és Temesváron évek óta gondot okozó – jelenség, hogy az újgazdagok beruházási felületként tekintenek a belvárosi műemlékekre.

– fogalmazott a szakember arra utalva, hogy a tulajdonos hagyja lepusztulni az ingatlant, míg az olyan állapotba nem kerül, hogy engedélyezik a lebontását és helyére akár többemeletes irodaház építését. „Én is alig hittem el, főtéri házak vannak ilyen állapotban. Ez egy ijesztő, de valós probléma” – hívta fel a figyelmet.

és nemcsak a műszaki problémákat, hanem a szociális és gazdasági problémákat is feltérképezni. Csak egy intézkedéscsomag által lehet közép- vagy hosszú távon hatékony rehabilitálási programot kidolgozni” – vélte Nagyszeben volt főépítésze.

korábban írtuk

Adómentességet élveznek jövő évtől a felújított műemlék épületek

Jövő évtől adómentességet élveznek azok a műemlék épületek, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység, és restaurálták a homlokzatukat – áll abban a törvénytervezetben, melyet szerdán fogadott el a képviselőház.

Azt is lényegesnek tartja, hogy ne csak a homlokzatokra figyeljünk, hanem egész udvarterekben gondolkodjunk, mint ahogyan Németországban teszik, ahol egy-egy udvartér mentesül az adó alól adott feltételek teljesítésekor. Ezzel mindenki jól jár, hiszen egy szociális lakás helyett egy üzlet adóját szedi be a város, cserébe az udvarterek irányába próbálja meghosszabbítani a sétálóövezeteket. „Tulajdonképpen össze kell szőni a város érdekeit a lakosság érdekeivel. És ez magától nem fog sikerülni” – hangsúlyozta Guttmann, aki szerint komplex stratégia hiányában csak abban reménykedhetünk, hogy a homlokzatokról nem esik ránk a vakolat.

Városházi jó példa Nagyváradon

Bár Nagyváradon jóval nehezebb feladata volt az önkormányzatnak, hiszen az 1900-as években épült szecessziós ingatlanok homlokzatai gazdagabb részleganyaggal rendelkeznek, Kolozsvárral ellentétben látszik, hogy a város áldoz ezekre.

– vélekedett Guttmann. A váradi városvezetés hozzáállása szerinte azért példaértékű, mert az önkormányzat is áldoz a műemlékekre, elég csak a városháza által megvásárolt két belvárosi épületre – a szecessziós múzeum és a szabadkőműves-páholy székhelyére, azok uniós forrásokból történő teljes körű felújítására – gondolni. „A váradi városvezetés úgy gondolta, ezzel példát tud statuálni a lakóknak is. Egy-egy épületet nagyon fontos közpénzből, példaértékűen felújítani, és megmutatni, miről van szó” – értékelt.

de pontos adatot csak az év végi összesítések nyomán tudna mondani. Ekkor újra fel kell mérni a helyzetet, hiszen azon ingatlanok esetében, ahol elkezdődött a felújítás, elengedik a megemelt illetéket. Sok kérést formai hibák miatt kellett elutasítani.

korábban írtuk

További műemlékek újultak meg, bővül a váradi sétálóövezet

Többéves felújítás után Nagyvárad újabb két jelentős műemlék épülete nyerte vissza régi fényét, és elkezdődött a Zöldfa (Vasile Alecsandri) utca sétáló övezetté való alakítása is.

Azok a műemlék épületek, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység, és restaurálták a homlokzatukat, 2018. január elsejétől élveznek adómentességet. A vonatkozó tervezetet október elején fogadta el a képviselőház döntéshozó kamaraként, azóta Klaus Johannis államfő is kihirdette. A tervezet – amelyet az RMDSZ kezdeményezett – az ingatlanok tulajdonosait kívánta segíteni nagy értékű tulajdonuk felújításában, karbantartásában. Márton Árpád képviselő korábban emlékeztetett: a műemlékek 2015-ig is adókedvezményben részesültek, de az új pénzügyi törvénykönyv hatályon kívül helyezte a vonatkozó cikkelyt, és az önkormányza-tokra bízta az adó elengedésének lehetőségét.