
Nekiestek. Zajlanak a sztrádamunkálatok Marzsina és Holgya között
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Sokévnyi várakozás után nagy erőkkel láttak neki a munkálatoknak a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán. A magyar határon fekvő Nagylakot Nagyszebennel összekötő sztráda Marzsina és Holgya közötti 9 kilométeres aszfaltcsíkja felbontott szerződés, a vadátjárás biztosítása miatti hosszadalmas újratervezés és engedélyeztetés, a hiányzó „zöld jelzés” miatt késlekedett ennyit. A több mint két kilométer hosszú alagutakat is magában foglaló, látványos szakasznak 2026 augusztusáig kell elkészülnie.
2023. július 28., 17:052023. július 28., 17:05
2023. július 28., 17:062023. július 28., 17:06
Az A1 jelzésű autópálya Románia legrégebbi sztrádája – legalábbis az a része, amit először megépítettek: a Bukarestet Piteşti-tel összekötő, csaknem 100 kilométeres szakasz 1967 és 1972 között készült el. Aztán a IV. páneurópai folyosó részévé „előléptetett” út a kétezres évek első évtizedében a Piteşti-et elkerülő szakasszal bővült, majd Erdélyben is elkezdődtek a munkálatok Nagyszeben körgyűrűjén, a Szászváros felé húzódó aszfaltcsíkon, illetve tovább nyugat felé, Déva, Lugos, Temesvár, Arad, Nagylak irányában.
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
A dél-erdélyi sztrádának nevezett rész jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de elkészült, a Holgya és Marzsina közötti rész jócskán „kitartott”.
Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédelmi szervezetek már 2010-ben panaszt tettek az Európai Bizottságnál amiatt, hogy nincs biztosítva a nagyvadak átjárása élőhelyük igen fontos részén, a Ruszka-havas környékén, mely az Erdélyi-szigethegységet a Bánsági-hegyvidékkel köti össze.
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
A panaszáradat miatt az útépítést hosszú ideig a környezetvédelmi engedély hiánya késleltette. Közben a román állam felbontotta a szerződést az olasz építővel, amely 2013-ban elnyerte a munkát, majd újabb hosszadalmas tervezési, engedélyeztetési, közbeszerzési folyamatok kezdődtek. Végül tavaly októberben a közlekedési tárca, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) és a kivitelező UMB – Euro Asfalt cégtársulás aláírta a szakasz megtervezéséről és megépítéséről szóló szerződést.
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Mivel a munkálatokat az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) révén fizetik ki – mintegy 400 millió eurót –, a szakasznak legkésőbb 2026-ban el kell készülnie, hiszen köztudott, hogy az EU-s alapkezelő szigorú határidőket szab.
Ennek szellemében a kivitelező nagy erőkkel látott neki a munkálatoknak. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter július elején azt nyilatkozta, két héten belül elkezdődik az útépítési folyamat, és így is történt.

Két héten belül elkezdődnek az építési munkálatok a dél-erdélyi autópálya Lugos és Déva közötti szakaszán, Holgya és Marzsina között, ami az utolsó hiányzó szakasz a sztrádából – jelentette be pénteken Temesvárin Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
Az első hetekben már több kilométeren előkészítették a terepet, földmunkálatokat végeztek Marzsinától Holgya felé. A munkások két váltásban, reggel hét órától sötétedésig dolgoznak, egyelőre csak a kánikula, a magas páratartalom és a szúnyogok a legfőbb ellenségek. A leendő alagutak területén eleinte még nem dolgoztak.
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Az állatvédők egy évig megfigyelés alatt tartották őket, majd tíz példány befogásáról és áthelyezéséről döntöttek. A szakaszt emiatt 2019-ben, csaknem hároméves késéssel adták át a forgalomnak.

Júniusra várták, majd augusztusra tolták az ezredik romániai sztrádakilométert is magában foglaló, a Bihar megyei Berettyószéplak és a Szilágy megyei Szilágynagyfalu között épülő autópálya-szakasz használatba adását, most pedig már őszről beszélnek.

Előrelépés történt az Arad és Nagyvárad között tervezett új gyorsforgalmi út ügyében, melynek megépítése immár biztosra vehető, főleg a projektbe foglalt „ráadás” miatt, mely Magyarország és Románia negyedik gyorsforgalmi összeköttetését jelenti.
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
szóljon hozzá!