Honvédemlékmű a pécskai római katolikus temetőben
Fotó: Nagy István
1944 szeptemberében véres harcok dúltak Arad környékén, az Ópálos feletti magaslatokon és a magyar határhoz közeli településeken. A román hadsereg civil szervezetekkel közösen Gyorokon, Ménesen és Máriaradnán tart programokat pénteken, szombaton pedig az ópálosi román katonai emlékműnél tiszteletadással emlékeznek a 80 évvel ezelőtti „diadalra”. Az elesett magyar honvédek hősiességét az elmúlt évtizedek sem törölték ki a magyarság emlékezetéből.
2024. szeptember 13., 09:312024. szeptember 13., 09:31
1944. szeptember 7-én Románia formálisan is hadat üzent Magyarországnak. A magyar 6. tábori póthadosztály súlyos veszteségek árán sem tudta kiharcolni az ópálosi szorosba való betörést. Szeptember 16-án és 17-én az arcvonal más részein is lelassult a magyar előre nyomulás, mert a román csapatok védelmét helyenként már a beérkezett szovjet alakulatok is szilárdították.
Amint Lehoczky Attila aradi történelemtanár az 1944 szeptemberében Arad megyében dúló harcok előzményeit összefoglalta,
Hogy megelőzzék ezt a támadást, a magyar királyi honvédség több irányból: szeptember 5-én Tordánál, 12-én a Körös völgyében, 13-án pedig Arad környékén indított támadást. Ezen a szeptember 13-i napon foglalták vissza a megye nyugati részét, köztük Kispereg falut.”
Az ópálosi román katonai emlékmű
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A történelemtanár részletezte, hogy az Aradhoz közeli Szentpálon és Sofronyán is estek el magyar katonák az előkészítő hadműveletekben, valamint a konkrét harcok során. Szeptember 13-án a magyar hadsereg megelőző csapást kívánt mérni a délről támadó 2. ukrán front ellen, ugyanaznap reggel hat órakor indult a támadás Nagyiratos környékén, déli 12 órakor Mácsa és Kürtös között jött a következő hullám. A román hadsereg visszavonult, a magyarok pedig sikeresen visszafoglalták Aradot és környékét. Szentpál és Sofronya valamikor a délutáni órákban került vissza ideiglenesen Magyarországhoz.
A 2010-es években több Arad megyei településen is emlékműveket állítottak a második világháborús magyar hősöknek, így a Szentpálon elesetteknek is.
A szentpáli templomkertben 2011-ben állított obeliszk
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
2011-ben a római katolikus templom udvarán emeltek egy obeliszket, rajta a szentpáli világháborús hősök neveivel is, de a közös honvédsírt azelőtt is számon tartotta a közemlékezet. „Mécseseket, virágot mindig is hoztak, többen is. Sajnos nem ismerjük az elesettek neveit. Ha minden igaz, akkor itt hét honvéd nyugszik, idősek szerint a Szentpál környéki mezőkön hunytak el, és rá kis időre összegyűjtötték a testeket, kihantolták őket, és ide temették el egy közös sírba. Méltóképpen kell megemlékeznünk róluk, ezért határoztuk el, hogy készítsünk egy olyan emlékművet a faluban, amit mindenki megtekinthet, az is, aki nem akar lejönni a temetőbe” – mondta Péró Tamás, az RMDSZ Arad megyei szervezetének szentpáli illetőségű ügyvezető elnöke.
A „hősök sírja” a szentpáli temetőben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Pécskán szintén 2011-ben tették rendbe a temetőben található honvédsírokat Nagy Istvánnak, a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnökének a kezdeményezésére. „Valószínű, hogy hazafelé menet itt haltak meg Pécska határában, s a temetőnkben helyezték őket örök nyugalomra. Sajnos a plébánia temetési anyakönyvében nincs nyoma ennek a három halottnak, de biztos, hogy ott vannak, ha a keresztet ott találtuk. A közbeszéd számon tartja, hogy ki mindenki gondozta ezt a három sírt az elmúlt évtizedekben. Időtálló emlékművet kellett állítani, mert a korábbi betonkereszten alig látszott, mi volt ráírva. Így viszont ha bejön az ember a pécskai katolikus temetőbe, messziről látszik a gránit emlékmű” – fogalmazott Nagy István.
Az egykor különálló falu, a ma már Arad külvárosának számító Gáj temetőjében több mint egy tucat honvéd nyugszik. A több emlékműállítás élére álló, 2022-ben nyugdíjba vonult római katolikus plébános, Sándor Tivadar kezdeményezésére állítottak a hősöknek közös emlékművet 2011-ben.
A gáji Bozsik Rudolf 15 évesen szemtanúja volt a honvédek elföldelésének. „Délután volt, a szomszéd gyerek szólt, hogy temetik a katonákat. Már a fő sír meg volt ásva: jött egy terepjáró, volt rajta vagy öt honvéd, a holttestek meg voltak meredve. Felnőtt fejjel is gyakran jártunk a sírnál, a feleségem virágot is vitt rendszeresen. Na de Ménesen! Voltam ott a háború után egy hónappal, Kende bácsinál, ott volt az udvaron kívül eltemetve egy honvéd: az oroszok valósággal agyonverték” – emlékezett vissza e sorok írójának a 2011-es emlékműállításkor.
Kisperegi második világháborús emlékmű a temetőben az elesett honvédek tiszteletére
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kisperegen 2012 októberében emeltek kopjafás emlékművet a kukoricaföldeken, dűlőutakon meghalt világháborús magyar hősöknek, többek között Lehoczky Ferenc nyugalmazott villamosmérnök kezdeményezésére.
Az ismert sírokat mindig gondozták a helybeliek, virágot vittek, nyilván fejfát és feliratot nem mertek állítani a kommunista időkben, de mindig élt az emlékezetük” – mondta.
A távoli frontokon és fogolytáborokban életüket vesztett, ismeretlen helyen nyugvó néhai kisiratosi katonáknak mostantól közös emlékhelyük van: Kocsis Rudolf aradi szobrászművész alkotását szombat délután avattak fel a helyi temetőben.
Azon az emlékjelavatáson egy helybéli lakos, a kisperegi Vörös István (aki 1944-ben 17 éves volt) így emlékezett vissza a harcokra: „Láttam a barátomat egy magyar katonával beszélgetni, szaladtam én is mint fiatal oda. Egyszer csak szalad egy magyar katona befelé, a szőlő felől, Nagypereg felől, azt mondja a másiknak: három sor tűz! Az lefeküdt, három sor tüzet kilőtt a nagyperegi útra, utána felállt, vette a golyószórót a vállára, s mentek kifele. Mi, fiatalok, ott maradtunk, nem tudtunk hazaszaladni, mert már nagyon lőttek a románok. Beszaladtunk ide a sarokra, a pincébe. Jöttek a románok: ki mindet, sorba! Fejemnél volt a pisztolya, elvittek bennünket oda, ahová volt a posta, onnan tüzeltek Magyarország felé. Jött két román katona Pécska felől, lóháton, az egyiket meglőtték, a másiknak a vállát érte… Azt mindjárt kocsira tették, és vitték Mezőhegyesre a kórházba. Ezt én láttam, de őket meghalva nem láttam!”
Király András nyugalmazott történelemtanár és volt tanügyi államtitkár, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnöke szerint a hősök emlékének nem szabad feledésbe merülniük.
Úgy fogalmazott, a közösség felelőssége, hogy az emlékmű-állításon kívül olyan kultuszt építsen e köré, hogy „mindenki számára világos legyen, a következő nemzedékeknek is”, hogy nem véletlenül kerül valahova egy emlékmű. „Azzal törődni kell, és egy emlékmű üzen, hogy ez a föld, amelyen éltünk, és itt is akarunk élni” – fogalmazott Király András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!