Faragó Péter: jelképértű az, hogy június 4., a Nemzeti Összetartozás Napja előtti hétvégén avatták fel az emlékművet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint száz kisiratosi áldozata ismert az első és második világháborúnak, ami azt jelenti, hogy az egykori kelet-csanádi, ma Arad megyei település a korabeli lakosságszámhoz képest nagyobb arányban adott hősi halottakat, mint például az egész magyar társadalom 1914 és 1918 között. A távoli frontokon és fogolytáborokban életüket vesztett, ismeretlen helyen nyugvó néhai katonáknak mostantól közös emlékhelyük van: a Kisiratosi Pieta című műalkotás, Kocsis Rudolf aradi szobrászművész munkája, amelyet szombat délután avattak fel a kisiratosi temetőben.
2024. június 02., 10:042024. június 02., 10:04
2024. június 02., 14:382024. június 02., 14:38
Túry László néhai pápai prelátus, nagyprépost, volt kisiratosi római katolikus plébános 1984-ben egy emléktáblát állíttatott a temetőben a második világháborúban elesett kisiratosiak tiszteletére, de a helyi közemlékezet az első világháborúban odaveszett falubelieket – akik magyar honvédekként harcoltak – is számon tartotta. Amint lehetőség nyílt, nekik is méltó emléket akartak állítani, ez öltött formát a vistai kőből faragott szoborban, amit a temető új parcelláján, a ravatalozó kápolna szomszédságában állítottak fel.
Korondi Erika, a községi rangját idén húsz éve visszaszerző, és a legutóbbi népszámlálás szerint több mint 83 százalékban magyar lakosságú Kisiratos polgármestere köszöntötte a megjelenteket, a hősi halottak hozzátartozóinak leszármazottait, az emlékezőket, köztük a szomszédos magyarországi Kevermes és Lőkösháza testvértelepülés küldöttségeit.
mivel nem tudjuk, hol nyugosszák örök álmukat. Fontos, hogy a fiatalok is tudják: őseik harcoltak az első és második világháborúban”.
Korondi Erika polgármester köszöntötte az egybegyűlteket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Felidézte, hogy hivatali elődje, az idén áprilisban, 75 éves korában elhunyt Almási Vince kezdeményezte az emlékmű állítását, de nem érhette már meg a felavatást. „Büszke lenne rá, és szerintem a lelke itt velünk” – jegyezte meg Korondi Erika.
Jelképértű az, hogy június 4., a Nemzeti Összetartozás Napja előtti hétvégén avatták fel az emlékművet – emelte ki Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének (amúgy kisiratosi illetőségű) elnöke.
Kisiratoson van emlékműve az 1849-es világosi fegyverletételnek, amelynél március 15-én és október 6-án megemlékezhetünk a magyar forradalom és szabadságharc kitöréséről, illetve gyászos végkimeneteléről, de most már azoknak is, akik Kisiratosért, a nemzetért adták életüket, méltó emlékművük van” – fogalmazott a honatya.
Kocsis Rudolf szobrászművésznek ez a harmadik Pieta-alkotása
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kocsis Rudolf szobrászművésznek ez a harmadik Pieta-alkotása a Bajoroszágban és a Gyergyóremetén látható szobrai után.
– magyarázta. Mint mondta, a kőtömb egy régi alkotótáborból maradt meg, a közeli Kürtös vasútállomásán találták, és néhai Almási Vince közbenjárására kapták meg.
Az emlékmű leleplezése után a jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait a hősök neveit és a történelmi Magyarország térképét tartalmazó gránit táblánál.
Máthé Lóránd plébános megáldotta az emlékhelyet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kunszabó Etelka helyi lakos a második világháborúban nagybátyját vesztette el. „Édesapám testvére, Czank Ferenc, Nagyiratosról nősült ide, agyonvágta a bomba. Nagyiratoson voltak unokatestvérei, akik mindig fájlalták, hogy nem tudták eltemetni méltóképpen, de most már szerencsére meg tudunk emlékezni róla.
– mesélte.
A hősi halottak neveit Almási Gábor kisiratosi történelemtanár, helytörténész, RMDSZ-es önkormányzati képviselő kutatta fel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A hősi halottak neveit Almási Gábor kisiratosi történelemtanár, helytörténész, RMDSZ-es önkormányzati képviselő kutatta fel: 76 első világháborús áldozat volt, sokan közülük a húszas éveiket sem érték meg.
Nagy részükről nem tudjuk, hol hunytak el. A kisiratosiak többsége a 101-es császári és királyi gyalogezredben szolgált, aminek a gyülekezési helye Békéscsaba volt, ezt Sárgarigó regimentnek hívták annak idején, és mindjárt a szerb fronton vetették be 1914 augusztusában. Az orosz fronton, illetve Doberdónál harcoltak, majd az olasz fronton fejezték be a háborút. De sokan harcoltak a gyulai 2. királyi honvéd gyalogezredben, illetve a nagyváradi 4. királyi honvéd gyalogezredben, és találunk huszárezredekben szolgáló kisiratosiakat, valamint tüzéreket is” – mondta Almási Gábor.
Főhajtás a két világháború kisiratosi áldozatai előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Alapul vettük Túry László plébános 1984-ben felállított emléktábláját. Részben a román hadseregben szolgáltak, de a határ közelsége miatt sokan átszöktek Magyarországra, hogy elkerüljék a besorozást a román hadseregbe, ám utána a magyar hadsereg kötelékében harcoltak. Ezekről tudunk, de a román nyilvántartások hiányosak” – tette hozzá a történész.
A kisiratosi világháborús hősök emlékműve
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Mielőtt megáldotta volna az emlékművet, Máthé Lóránd kisiratosi plébános arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy ma is küzdeni kell, de „nem távoli frontokon, hanem itthon kell megvívnunk a harcokat”, utalva a magyar oktatás, a magyar nyelv és kultúra a magyar közösségi élet fenntartásának fontosságára.
Az emlékműavatást a helyi általános iskola diákjainak szavalatai és a Szalbek Vegyeskórus éneklése tette méltóságteljesebbé.
A kisiratosi világháborús áldozatok régi emlékműve
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!