Erdély egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága a tordai sóbánya, évente több százezren keresik fel a Kolozs megyei létesítményt
Fotó: Facebook/Salina Turda
Bár pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, a parajdi bányaszerencsétlenség óta nőtt a tordai sóbánya látogatottsága a helyi turizmusban dolgozók szerint. Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője a Krónikának elmondta, a parajdi katasztrófa új lehetőséget nyitott a tordai létesítmény előtt, amely nemcsak a turistákat, hanem a gyógyulni vágyókat is szeretné hosszabb tartózkodásra ösztönözni.
2025. június 18., 19:032025. június 18., 19:03
2025. június 19., 13:292025. június 19., 13:29
Néhány hete a megáradt Korond-patak vize behatolt a parajdi sóbányába, katasztrófahelyzetet idézve elő. A bányaszerencsétlenség miatt gyakorlatilag teljesen leállt a turizmus a Hargita megyei kisvárosban, így mindazok, akik gyógykezelések vagy légúti panaszok enyhítése céljából keresték fel eddig Parajdot, kénytelenek más alternatíva után nézni. Erdélyben jelenleg a tordai sóbánya az egyetlen olyan létesítmény, amely a parajdihoz hasonló szolgáltatásokat kínál a látogatók és a gyógyulni vágyók számára. Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője, turisztikai szakember, egykori városi tanácsos a Krónika megkeresésére elmondta, bár pontos statisztikai adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nőtt-e az érdeklődés a tordai sóbánya iránt – a 2025-ös évre vonatkozó kimutatások csak jövőre készülnek el –,
„Sajnos mindannyian, akik a turizmusban dolgozunk, figyelemmel és aggodalommal követjük a parajdi helyzetet. Azt tapasztaljuk, hogy a tragikus eset óta minden olyan turistacsoport, amely Erdélybe, a Székelyföldre kirándul – különösen a szervezett buszos utak –, arra kényszerül, hogy újratervezze programját, és ennek következtében egyre többen választják a tordai sóbánya látogatását” – mondta Nemes Árpád. Rámutatott, a tordai sóbányát eddig is évente nagyon sokan keresték fel légúti problémák kezelésére, és most számolnak azzal is, hogy azok a vendégek is hozzájuk irányulnak, akik gyógyászati céllal eddig Parajdot keresték fel.
Most, a bányakatasztrófa árnyékában mérettetik meg a sóvidéki turizmus rezilienciája, tehát rugalmas ellenálló képessége – fejtette ki a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató.
„Számunkra is új lehetőséget jelent, hogy jelenleg a tordai az egyetlen működő sóbánya Erdélyben, jobban fókuszálhatunk a gyógyturizmusra, bővíthetjük a szolgáltatásainkat,
– mondta a turisztikai szakember, aki maga is vendégházat üzemeltet a tordai sóbánya közelében. Hozzátette, az utóbbi években Európa számos országából érkeztek Tordára gyógyulni vágyó vendégek: Párizsból, Moszkvából, sőt az izraeli Haifából is fogadtak már látogatókat, akik kifejezetten terápiás céllal keresték fel a sóbányát.
A föld alatti létesítmény számos kikapcsolódási lehetőséget kínál a turistáknak és gyógyulni vágyóknak egyaránt
Fotó: Facebook/Salina Turda
Mint arról a Krónika is korábban beszámolt, újabb bővítésekre készül a tordai sóbánya, a jövőben a József-tárnát mintegy 25 millió eurós beruházás nyomán szeretnék megnyitni a turisták előtt.
A tervek szerint
és ehhez hasonló látványosságok tehetik még vonzóbbá a turisták körében az évente több százezer látogatót vonzó sóbányát.
Arra a kérdésünkre, hol tart most a József-tárna felújítása, Nemes Árpád elmondta, a finanszírozási szerződést az önkormányzat már aláírta, a kivitelezési munkálatokra pedig többéves időtartamot terveznek. „Fontos mérföldkő lesz a bánya történetében, ha befejeződnek a József-tárna fejlesztései, ugyanis ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk lépést tartani a dinamikusan fejlődő turisztikai ágazattal, a látogatók és a helyi közösség igényeivel. Ez azért is kulcsfontosságú tényező, mert a tapasztalat azt mutatja,
– fejtette ki a sóbánya volt idegenvezetője. Hozzátette, a József-tárna felújítását célzó fejlesztési terv keretében megújul a sóbánya gyógyászati részlege is, a 25 millió eurós beruházási összeg egy részét a gyógykezelési központ korszerűsítésére fordítják. „Ez a terv azt is mutatja, hogy a vezetőség hosszú távon gondolkodik: szeretnék megnyerni azokat a vendégeket is, akik több napot töltenek el Tordán, és nem csupán egy rövid látogatásra érkeznek. Bízunk abban, hogy így azokat a gyógyulni vágyókat is fogadhatjuk majd, akik eddig Parajdot választották” – tette hozzá a turisztikai szakember.
Arról is beszélt, hogy a tordai sóbánya nem csupán hazai turisztikai piacon számít meghatározó látványosságnak, hanem Európa-szerte ismert és kedvelt úti céllá vált, gyógykezelésre érkező vendégeik között a romániaiak mellett francia, orosz- és magyarországi turisták is akadnak,
Megjegyezte, a hivatalos adatok szerint 2024-ben több mint 600 ezer turista kereste fel a sóbányát, a most zajló fejlesztéseknek köszönhetően pedig a bánya vezetősége abban bízik, hogy hamarosan akár az évi egymillió látogatót is elérhetik.
A Kolozs megyei létesítmény az idők folyamán Erdély egyik legfontosabb sóbányájává vált, amely a régió fő ellátási forrását képezte
Fotó: Facebook/Salina Turda
Nemes Árpád elmondta, a tordai sóbánya látványosságai minden korosztály és érdeklődési kör számára kínálnak élményeket. „Mindenkinek ajánlom a kijelölt turisztikai útvonalat, amelyet évekkel ezelőtt idegenvezetőként gondoltam ki. A bányába leereszkedő turisták a belépő mellé egy kis kézi térképet kapnak, így könnyedén végigjárhatják az útvonalat, amelyen magyar nyelvű tájékoztató táblák is ismertetik a bánya történetét – hangsúlyozta a turisztikai szakember. Hozzátette,
Ezenkívül a sóbányában több szórakozási és kikapcsolódási lehetőség, mint például csónakázótó, óriáskerék, minigolfpályák, játszótér és koncertterem is várja az érdeklődőket.
A tordai turisztikai szakember a sóterápia immunrendszerre gyakorolt jótékony hatásairól is beszélt. Elmondta, a sóbányában kialakult különleges mikroklíma kifejezetten alkalmas légúti betegségek kezelésére.
„Már az is jótékony hatással van, ha valaki egyszerűen időt tölt a tárnákban: a levegőben található mikroszemcsés só részecskék lerakódnak a légutakban, fertőtlenítő hatást fejtenek ki, ezáltal tisztítják az orrüreget és a tüdőt” – magyarázta. Rámutatott,
a sóterápia elsősorban
Az orvosok évente kétszeri, legalább egyhetes kúrákat javasolnak – ezek a kezelések nemcsak betegek számára hasznosak, hanem egészséges emberek immunrendszerét is megerősíthetik, különösen a téli időszak előtt, továbbá a sóterápia kisgyerekek esetében is segítheti az immunrendszer fejlődését.
Világszinten egyedi látványosság a föld mélyén felállított óriáskerék
Fotó: Facebook/Salina Turda
Nemes Árpádot arról is kérdeztük, hogy véleménye szerint napjainkban mi jelenti a legnagyobb veszélyt a sóbányák esetében. Évekig a bányában dolgozó idegenvezetőként elmondta, a sóbányák, mint minden más természeti képződmény, „véges élettartammal” rendelkeznek, ezért kulcsfontosságú ezek folyamatos ellenőrzése és karbantartása.
„A sóbányák esetében a legnagyobb veszélyt a víz beszivárgása jelenti, ha víz kerül a sóba, szinte lehetetlen megállítani a folyamatot. Ezért nagyon fontos, hogy a legapróbb tüneteket is komolyan vegye a vezetőség, hiszen ha későn reagálnak a parajdihoz hasonló katasztrófahelyzet alakulhat ki” – magyarázta. Hozzátette, néhány éve a tordai sóbánya tárnáiban is végeztek felméréseket szakemberek, akik a tárnák esetleges vízbeszivárgását vizsgálták, és tudomása szerint jelezték is az észrevételeiket a bányavállalat vezetősége felé, amely megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a hely továbbra is biztonságos maradjon.
Panorámafelvonók, függősétányok, mesterséges folyó a föld mélyén: ilyen és ehhez hasonló látványosságokat vonultathat fel nemsokára Erdélyben a tordai sóbánya József-tárnája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!