Le a mélybe: Erdély egyik legnépszerűbb látványossága, a tordai sóbánya
Fotó: Facebook/Salina Turda
Panorámafelvonók, függősétányok, mesterséges folyó a föld mélyén: ilyen és ehhez hasonló látványosságokat vonultathat fel nemsokára Erdélyben a tordai sóbánya József-tárnája, amelyet mintegy 25 millió eurós beruházás nyomán szeretnének megnyitni a turisták előtt. A Kolozs megyei város polgármestere szerint jövőre nekifoghatnak a bővítési munkálatoknak, amelyek eredményeként jócskán egymillió fölé tornászhatják az éves vendégszámot Erdély népszerű idegenforgalmi célpontjában.
2024. szeptember 21., 19:322024. szeptember 21., 19:32
Mintegy 10 ezer négyzetméternyi új bejárható terület teheti még vonzóbbá a turisták körében a tordai sóbányát, ha sikerül megnyitni a látogatók előtt a József-tárnát. Amelyben természetesen számos vendégcsalogató szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget képzelnek el Kolozs megye, Erdély és egész Románia egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontjának működtetői.
A József-tárna látványterve: még vonzóbbá válhat Erdély idegenforgalmi célpontja
Fotó: Torda polgármesteri hivatala/látványterv
Cristian Matei polgármester tájékoztatása szerint a turizmuspörgető projekt révén öt panorámafelvonó épülhet meg, melyek egy időben 60 személyt szállíthatnak le és fel az új tárnában. A tervek szerint többek között felfüggesztett járdákat, sétányokat is kiépítenek, a vájatot mesterséges folyó szeli majd át.
– nyilatkozta az elöljáró. Aki szerint a projekt túl van az előzetes műszaki és finanszírozási elemzéseken, jöhetnek az előszerződés-kötések.
Ha minden jól megy, jövőre elkezdődhetnek a munkálatok, melyek két évet vehetnek igénybe a Matei által a világ leglátványosabb föld alatti helyszínének nevezett bányában. Amelynek harang formájú, 115 méter mélységű József-tárnája – mely jelenleg csak a felső sóerkélyekről tekinthető meg – a fő sólelő forrása volt 1740 és 1900 között.
Tordán úgy tartják, hogy már a római időkben sókitermelés zajlott a térségben – bár erre nincsenek konkrét bizonyítékok, erre utalhat a város melletti fennsíkon található, régóta „római bányának” hívott terület elnevezése. Az első írásos említés 1065-ből származik, egy apátság alapítóleveléből.
Erdély egyik legfontosabb sókitermelő helye „újragondolva”
Fotó: Torda polgármesteri hivatala/látványterv
Amint a tordai sóbánya honlapján magyarul is olvasható leírásból kiderül,
Viszont 1840-től kezdve a kedvezőtlenebb társadalmi és gazdasági körülmények miatt a tordai sóbánya sókitermelését csökkentették, a sókitermelési tevékenységek koordinálását a marosújvári sóbánya vette át.
Az első világháború után a sóhasználat állami monopóliummá vált. Ez – a kitermelés csökkentésével együtt – oda vezetett, hogy 1932-ben beszüntették a tordai sóbánya bányászati tevékenységét. A második világháborúban a város lakossága légi támadások esetén menedékként használta, majd 1950-től kezdődően sajtraktárként is szolgált.
melynek kétharmadát – csaknem 6 millió eurót – az Európai Unió állta a gyógykezelési célokat is szolgáló létesítményben.
Az Erdélybe látogató turisták egyik kedvence a tordai sóbánya
Fotó: Facebook/Salina Turda
Az igazi turistalátványossággá alakított sóbánya bejárható helyiségei közül az 1870-ben átadott Ferenc József-galéria 917 méter hosszúságú, a bejárattól a mélységbe vezet. Az egyik leglenyűgözőbb helyszín a Rudolf-tárna, az utolsó hely a bányában, ahol még sót termeltek ki Tordán. Kupolája 42 méter mély, 50 méter széles és 80 méter hosszú, 172 lépcső vezet le a bányafenékig. 13 emeletet kell lemenni, minden pihenőhídnál a falon meg van jelölve az az év, amikor az adott szintet kitermelték.
Itt szórakoztató tevékenységek széles kínálata várja a látogatókat 120 méterrel a föld alatt: egy nagy amfiteátrum, sportpálya, miközben bowling, minigolf, biliárd, asztalitenisz is játszható, a gyermekeket pedig csúszdákkal felszerelt játszótér és mini kosárlabdapálya várja.
Erdély számos látványossága között kiemelkedő helyet foglal el a tordai sóbánya
Fotó: Facebook/Salina Turda
A Rudolf-tárnából a Mária Terézia-tárna felé lehet leereszkedni. Itt zajlott a legrégebbi bányászati munka az egész jelenlegi tordai sóbányában, a sót 1690–1880 között termelték ki innen. Itt sóvízesés, egy körbecsónakázható föld alatti tó, cseppkövek és sóvirágok is láthatók.
A föld alatti tó egyedülálló látnivaló, helyenként akár 6 méter mély is lehet, a terem alapterületének körülbelül a 80%-át foglalja el. Itt a legtisztább a levegő. Mindezek mellett egy 1881-ben épített kiemelő szerkezet is megtekinthető egy nyolcszögletű teremben, de szintén felkereshető a Névsorolvasás-terem és a Gazdagok lépcsője is. A Gizella-tárna és a Ferenc József-galéria között egybenyitottak kamrákat, amelyeknek köszönhetően gyógykezelési célokat szolgáló helyiségeket alakítottak ki.
Nemcsak Erdély szintjén, hanem a világon is egyedülálló lehet a föld alatti óriáskerék
Fotó: Facebook/Salina Turda
A helyi hatóságok által az UNESCO világörökségi listájára ajánlott sóbányát wellness és spa szolgáltatásokat nyújtó gyógy- és szabadidőközpont, tanmedence és strand is vonzóbbá teszi. A sóbányába hétfő és péntek között jelenleg 50, hétvégén 60 lejbe kerül egy felnőttjegy, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 30 lej.
a nem megyeszékhelyként szolgáló városok között országos szinten éllovas a 2014–2020-as időszakra vonatkozó EU-pályázati ciklusban kapott pénzek tekintetében. Torda mintegy 75 millió eurót hívott le, amely a helyi és bukaresti önrésszel, kötelező társfinanszírozásokkal kiegészülve 100 millió eurós beruházást jelentett az elmúlt 10 évben a Kolozs megyei városnak.
A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!