Nemcsak Parajd, hanem az egész környék jövőképe veszélybe került a bányakatasztrófa miatt
Fotó: Haáz Vince
Most, a bányakatasztrófa árnyékában mérettetik meg a sóvidéki turizmus rezilienciája, tehát rugalmas ellenálló képessége – fejtette ki a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem turizmusföldrajzi egyetemi alapképzést és ökoturizmus magiszteri képzést kínáló gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának igazgatója, aki számokban is ecsetelte a parajdi idegenforgalom alakulását. Szerinte sóvidéki desztinációs együttműködésre van szükség, ami a parajdiakat is megsegítheti a katasztrófahelyzetben. A bányába érkező turisták nem feltétlenül csak Parajdon szálltak meg, hanem szomszédos településeken is, tehát ezeknek az idegenforgalmára is ki fog hatni a mostani katasztrófa.
2025. május 29., 19:012025. május 29., 19:01
2025. május 29., 19:122025. május 29., 19:12
Nemcsak Parajd, hanem az egész Sóvidék idegenforgalmi jövőképe kerül veszélybe a bányakatasztrófa következményeként, ezért most óriási összefogásra van szükség, hogy valamelyest meg lehessen menteni a régió turizmusát; most mutatkozik meg, mekkora a régió idegenforgalmi rezilienciája, azaz ellenálló képessége – mondta el a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem turizmusföldrajzi egyetemi alapképzést és ökoturizmus magiszteri képzést kínáló gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának igazgatója.
Dr. Horváth Alpár egyetemi oktató, a BBTE turizmusföldrajzi egyetemi alapképzést és ökoturizmus magiszteri képzést kínáló gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának igazgatója
Fotó: Horváth Alpár gyűjteménye
Horváth Alpár úgy fogalmazott, jelen helyzetben fontos a próbatétel gondolata: most mérettetik meg a sóvidéki turizmus rezilienciája, tehát rugalmas ellenálló képessége és valószínű, hogy önerőből rövid távon látványos eredményeket nem lehet produkálni. „Külső segítséggel sem biztos, hogy látványos eredményeket lehet elérni. Viszont én bízom benne, hogy lassacskán, néhány éven belül azért újra tud épülni a sóvidéki turizmus.
így természetes, hogy az egész régió idegenforgalmára, megélhetésére nagy mértékben rányomja a bélyegét a katasztrófa” – mondta a szakember.
Horváth Alpárt arról kérdeztük, meglátása szerint mi körvonalazódhat idegenforgalmi szempontból a jövőben, és milyen megoldások, lehetőségek nyílhatnak a helyzet valamilyen mértékű orvoslására. Az egyetemi oktató elmondta, a parajdi vendégéjszakák száma teljesítménymutatóként arra világít rá, hogy az úgynevezett fehér turizmusban
Mint magyarázta, a fehér turizmus azt a számot jelenti, ami a bevallott vendégéjszakák számaként megjelenik a statisztikában. „A turizmusról általában azt tudjuk, hogy látjuk az embereket mozogni, időnként tömörülnek bizonyos helyeken: a Gyilkos-tónál, Szent Anna-tónál, Békás-szorosban, alkalomadtán Csíksomlyón. Vannak látványosan keresett helyeink Hargita megyében vagy egész Székelyföldön. Ennek megfelelően a turizmusról alkotott véleményünk egyrészt az, amit látunk belőle a terepen, amikor éppen ott vagyunk.
Vészhelyzetből véghelyzet. A parajdi sóbányát teljesen lezárták csütörtökön
Fotó: Csató Andrea
Kifejtette, a statisztikákról azt kell tudni, hogy az Országos Statisztikai Intézet minden megyében településszintről, tehát közigazgatási alapegységek szintjéről begyűjti az információkat aszerint, hogy a hivatalosan bejegyzett, turisztikai minisztériumi tanúsítvány alapján működő vendéglátó egységek minden hónapban a vendégkönyv alapján összesítik és lejelentik, hogy hány turistát fogadtak, az ide érkezők hány vendégéjszakát töltöttek összesen – tehát ebbe az adathalmazba nem számítják bele az apró, egészen kis panziókat, vendégházakat. Ebből az információból akár havi bontásban, akár éves összesítésben készítik az éves rangsorokat a megyén belüli településeket illetően.
Parajdnak viszont jóval nagyobb volt, és szerintem még ezután is jóval nagyobb lesz az úgynevezett »szürke vagy fekete forgalma« azoknál a vendégházaknál, amelyek nem feltétlenül szerepelnek a turisztikai minisztérium nyilvántartásában. Tehát ezek a szálláshelyek szerepelnek a szálláshely-közvetítő portálokon, a Google Maps felületeken. A hivatalosan minősített egységek száma a legutóbbi, 2025 májusi információk alapján Parajdon elérte a 120-at. Egyébként nem föltétlenül talál a turisztikai minisztérium nyilvántartása az Országos Statisztikai Intézetnek a nyilvántartásával, de
– magyarázta Horváth Alpár.
Az egyetemi oktató kifejtette, ami a sóbánya bezárását illeti, már a tavaly látszott, hogy akár egy időszakos kiesés is jelentős visszaesést eredményezett a látogató-forgalomban. „Úgyhogy most a megoldásokon gondolkodva igazából abból lehet kiindulni, hogy
Két alapvető szegmenst lehet elkülöníteni. Én ezt úgy szoktam nevezni, hogy a »szuszogók«, tehát akik szalinoterápiára érkeztek a parajdi sóbányába. Itt attól függően, hogy kinek mennyi ideje volt, vagy milyen egészségügyi ajánlást kapott, akár 8-10-12 nap is tartózkodást jelenthetett” – magyarázta a szakember. Kifejtette, tehát az a 12 belépés a bányába mondjuk egy főnél, az elvileg meg kéne feleljen 10-11-12 vendégéjszakának is valamely szálláshelyen, amely természetesen összeadódik a több hasonló motivációjú látogatónál. Azt is elmondta, elég nagy különbségek voltak a bánya látogatóforgalma és a parajdi vendégéjszaka-szám tekintetében.
A parajdi sóbányába ömlő víz felülnézetből
Fotó: Haáz Vince
Pont azért nem csak Parajdban kell gondolkodni, hanem az egész Sóvidékben. Hiszen pontosan a sóvidéki desztinációs együttműködés lesz képes a parajdiakat is megsegíteni. Természetesen van egy olyan gond is, hogy
tehát nekik egy sokkal nehezebb helyzettel kell szembenézniük” – fejtette ki Horváth Alpár. Azt is kiemelte, remélhetőleg az állami szervek azért igyekeznek valamiféle segélyt kitalálni, legalábbis ilyen ígéretek hangzottak el a megyei tanácstól, a kormánytól, a pénzügyminisztérium részéről is, de a településen és a környéken természetszerűleg kétségbeesés érezhető, hiszen a helyiek nem csak a bánya beomlásától félnek, hanem gyakorlatilag az egész régió jövőképe kerül veszélybe. „Nyilván egy felfokozott érzelmi állapottal reagálnak a természeti katasztrófára,
Az biztos, hogy már 2007 óta jelentek meg tanulmányok műszaki szakemberektől, akik foglalkoztak a bányabeomlás kockázataival, hiszen máshol is történtek hasonló esetek. Legutóbb 2010 decemberében szakadt be a marosújvári elárasztott bánya egy része. Itt Parajdon az a kérdés, hogy a sóhegy belsejében található többszintes bányarendszer milyen kockázatot fog jelenteni a felszíni mozgásformák számára, de ez a geológusok és geotechnikai szakemberek szakterülete” – mondta Horváth Alpár.
amit a Hargita Megyei Tanács elnöke hozott létre.
„Összeülünk, igyekszünk együtt gondolkodni, és valami pozitív üzenetet próbálunk a kétségbeesett parajdiaknak megfogalmazni. 2012-13 táján elindult Parajdon egy kezdeményezés: néhány panziós próbálkozott egy turisztikai desztinációs menedzsment egyesület megszervezésével, ez most rendkívül aktuálissá vált, most már jogi alapjai is vannak országos szinten, a 2022-ben elfogadott 86-ös sürgősségi kormányrendelettel.
Nyilván most el lehet siratni a bányát, lehet nosztalgiázni, de Parajdnak bánya nélkül is meg kell tudnia élni” – mondta az egyetemi oktató. Hozzátette, egyébként nem csak a bányára támaszkodott eddig sem a turizmus, hiszen második nagy attrakciója Parajdnak a sószoros volt, ami természetvédelmi területen található turisztikai látványosság.
De turisztikai vonatkozásban nem csak a bányát sajnálom most igazából, hanem a szószorost is, ami ökoturisztikai tanösvénnyel ellátott jó kis szabadidős programlehetőség volt – ez jó darabig nem lesz látogatható biztonsági meggondolások miatt. Ahogy itt a geológusok mondják, a hidrogeológiai ablak keletkezésének kockázata miatt nyilván le kell zárni a területet, legfeljebb távolabbról lehet csodálni a helyet katasztrófaturistaként, de az nem segít anyagilag Parajdon” – mondta a szakember.
A parajdi sóbánya bejárata. Egy korszak véget ért
Fotó: Haáz Vince
Mint magyarázta, eddig a jövedelem nagy része a parajdi sóbányából érkezett: elsősorban attól az évi több mint 500 ezer látogatótól, tavaly már csak 470 ezer látogatótól, aki megvette a belépőjegyet. Ugyanígy bevételi forrás volt a bánya számára a sok szabadidős létesítmény, amit a cégek ott létrehoztak. „Nem látok bele a gazdasági körforgásokba, hogy mi minden termelődött számszerűleg, de elég sok pénzköltési lehetőség volt bent a bányában is; elsősorban azok használták, akik több napos tartózkodásra érkeztek Parajdra.
Most össze kell fogniuk a parajdi vendégfogadóknak, hogy közösen, akár külső segítséggel találják ki a saját jövőképüket” – fogalmazott Horváth Alpár. A számok alakulásáról szólva elmondta, Parajd havi forgalma 2023 januárjában így nézett ki: volt 3400 vendégéjszaka, ez a Hargita megyei 34 ezer vendégéjszakának éppen a 10%-a volt abban a hónapban.
Horváth Alpár számszerűsítette a forgalmat: 2019-ben 78 ezer vendégéjszakával a megye 530 ezer vendégéjszakás forgalmának 14,8 %-át adta, majd 2023-2024-ben 11% körül. 61 ill. 57 ezer vendégéjszakával.
A poszt-Covid időszakban 2023 volt Parajd csúcséve 61 ezer vendégéjszakával, 2020-tól eddig folyamatos növekedést mutatnak a számok. 2025 tehát már egyfajta hanyatlással indult, aminek okai között a település imázsában bekövetkezett változások is közrejátszhatnak. Igaz, hogy a megyei átlag is csökkent 2023-hoz képest 6,5%-kal.
A számok összességében Parajd 92 szálláshely-szolgáltató egységéből, 1453 férőhelyről gyűltek össze 2024-ben. Ebből 2 szálloda 136 férőhellyel, 16 kiadó szobás egység 163 férőhellyel és 70 panzió 1060 férőhelyel rendelkezett. A 92 szolgáltatón kívül még közel 30 egység szerepel a minisztérium újabb, 2025-ös nyilvántartásában, de bizonyára vannak még olyan egységek is, amelyek mindkét nyilvántartásból kimaradtak.
Horváth Alpárnak 2024-ben jelent meg tanulmánya a Székelyföld folyóiratban Üdülőhelyek és gyógyhelyek a székelyföldi megyék turizmusában címmel. Ebben kifejtette, 2022-ben Hargita megye forgalmában Csíkszereda Hargitafürdő helyi érdekű üdülőhellyel együtt foglalta el a második helyet a megyei rangsorban,
A sóbánya látogatottsága szempontjából a látnivalóra kíváncsi látogatók és a szalinoterápiás légúti kezelésre érkezők száma egyaránt jelentős volt (míg az előbbiek többsége nem föltétlenül szállt meg a településen, az utóbbiakra a többszöri belépés és részben a környéken történő éjszakázás volt jellemző). A település a megyei forgalomhoz 12-15%-kal járult hozzá, jócskán megelőzve a 8-9%-os részesedésű Székelyudvarhelyt, illetve a Gyilkos-tó helyi érdekű üdülőhelyet magába foglaló Gyergyószentmiklóst.
Tönkrementek a mélyben levő sókészletek a parajdi sóbányában, de az Országos Sóipari Vállalat (Salrom) szerint mindent elkövetnek, hogy újraindítsák a sókitermelést és a turisztikai tevékenységet egyaránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!