
Erdély egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága a tordai sóbánya, évente több százezren keresik fel a Kolozs megyei létesítményt
Fotó: Facebook/Salina Turda
Bár pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, a parajdi bányaszerencsétlenség óta nőtt a tordai sóbánya látogatottsága a helyi turizmusban dolgozók szerint. Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője a Krónikának elmondta, a parajdi katasztrófa új lehetőséget nyitott a tordai létesítmény előtt, amely nemcsak a turistákat, hanem a gyógyulni vágyókat is szeretné hosszabb tartózkodásra ösztönözni.
2025. június 18., 19:032025. június 18., 19:03
2025. június 19., 13:292025. június 19., 13:29
Néhány hete a megáradt Korond-patak vize behatolt a parajdi sóbányába, katasztrófahelyzetet idézve elő. A bányaszerencsétlenség miatt gyakorlatilag teljesen leállt a turizmus a Hargita megyei kisvárosban, így mindazok, akik gyógykezelések vagy légúti panaszok enyhítése céljából keresték fel eddig Parajdot, kénytelenek más alternatíva után nézni. Erdélyben jelenleg a tordai sóbánya az egyetlen olyan létesítmény, amely a parajdihoz hasonló szolgáltatásokat kínál a látogatók és a gyógyulni vágyók számára. Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője, turisztikai szakember, egykori városi tanácsos a Krónika megkeresésére elmondta, bár pontos statisztikai adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nőtt-e az érdeklődés a tordai sóbánya iránt – a 2025-ös évre vonatkozó kimutatások csak jövőre készülnek el –,
„Sajnos mindannyian, akik a turizmusban dolgozunk, figyelemmel és aggodalommal követjük a parajdi helyzetet. Azt tapasztaljuk, hogy a tragikus eset óta minden olyan turistacsoport, amely Erdélybe, a Székelyföldre kirándul – különösen a szervezett buszos utak –, arra kényszerül, hogy újratervezze programját, és ennek következtében egyre többen választják a tordai sóbánya látogatását” – mondta Nemes Árpád. Rámutatott, a tordai sóbányát eddig is évente nagyon sokan keresték fel légúti problémák kezelésére, és most számolnak azzal is, hogy azok a vendégek is hozzájuk irányulnak, akik gyógyászati céllal eddig Parajdot keresték fel.

Most, a bányakatasztrófa árnyékában mérettetik meg a sóvidéki turizmus rezilienciája, tehát rugalmas ellenálló képessége – fejtette ki a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató.
„Számunkra is új lehetőséget jelent, hogy jelenleg a tordai az egyetlen működő sóbánya Erdélyben, jobban fókuszálhatunk a gyógyturizmusra, bővíthetjük a szolgáltatásainkat,
– mondta a turisztikai szakember, aki maga is vendégházat üzemeltet a tordai sóbánya közelében. Hozzátette, az utóbbi években Európa számos országából érkeztek Tordára gyógyulni vágyó vendégek: Párizsból, Moszkvából, sőt az izraeli Haifából is fogadtak már látogatókat, akik kifejezetten terápiás céllal keresték fel a sóbányát.
A föld alatti létesítmény számos kikapcsolódási lehetőséget kínál a turistáknak és gyógyulni vágyóknak egyaránt
Fotó: Facebook/Salina Turda
Mint arról a Krónika is korábban beszámolt, újabb bővítésekre készül a tordai sóbánya, a jövőben a József-tárnát mintegy 25 millió eurós beruházás nyomán szeretnék megnyitni a turisták előtt.
A tervek szerint
és ehhez hasonló látványosságok tehetik még vonzóbbá a turisták körében az évente több százezer látogatót vonzó sóbányát.
Arra a kérdésünkre, hol tart most a József-tárna felújítása, Nemes Árpád elmondta, a finanszírozási szerződést az önkormányzat már aláírta, a kivitelezési munkálatokra pedig többéves időtartamot terveznek. „Fontos mérföldkő lesz a bánya történetében, ha befejeződnek a József-tárna fejlesztései, ugyanis ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk lépést tartani a dinamikusan fejlődő turisztikai ágazattal, a látogatók és a helyi közösség igényeivel. Ez azért is kulcsfontosságú tényező, mert a tapasztalat azt mutatja,
– fejtette ki a sóbánya volt idegenvezetője. Hozzátette, a József-tárna felújítását célzó fejlesztési terv keretében megújul a sóbánya gyógyászati részlege is, a 25 millió eurós beruházási összeg egy részét a gyógykezelési központ korszerűsítésére fordítják. „Ez a terv azt is mutatja, hogy a vezetőség hosszú távon gondolkodik: szeretnék megnyerni azokat a vendégeket is, akik több napot töltenek el Tordán, és nem csupán egy rövid látogatásra érkeznek. Bízunk abban, hogy így azokat a gyógyulni vágyókat is fogadhatjuk majd, akik eddig Parajdot választották” – tette hozzá a turisztikai szakember.
Arról is beszélt, hogy a tordai sóbánya nem csupán hazai turisztikai piacon számít meghatározó látványosságnak, hanem Európa-szerte ismert és kedvelt úti céllá vált, gyógykezelésre érkező vendégeik között a romániaiak mellett francia, orosz- és magyarországi turisták is akadnak,
Megjegyezte, a hivatalos adatok szerint 2024-ben több mint 600 ezer turista kereste fel a sóbányát, a most zajló fejlesztéseknek köszönhetően pedig a bánya vezetősége abban bízik, hogy hamarosan akár az évi egymillió látogatót is elérhetik.
A Kolozs megyei létesítmény az idők folyamán Erdély egyik legfontosabb sóbányájává vált, amely a régió fő ellátási forrását képezte
Fotó: Facebook/Salina Turda
Nemes Árpád elmondta, a tordai sóbánya látványosságai minden korosztály és érdeklődési kör számára kínálnak élményeket. „Mindenkinek ajánlom a kijelölt turisztikai útvonalat, amelyet évekkel ezelőtt idegenvezetőként gondoltam ki. A bányába leereszkedő turisták a belépő mellé egy kis kézi térképet kapnak, így könnyedén végigjárhatják az útvonalat, amelyen magyar nyelvű tájékoztató táblák is ismertetik a bánya történetét – hangsúlyozta a turisztikai szakember. Hozzátette,
Ezenkívül a sóbányában több szórakozási és kikapcsolódási lehetőség, mint például csónakázótó, óriáskerék, minigolfpályák, játszótér és koncertterem is várja az érdeklődőket.
A tordai turisztikai szakember a sóterápia immunrendszerre gyakorolt jótékony hatásairól is beszélt. Elmondta, a sóbányában kialakult különleges mikroklíma kifejezetten alkalmas légúti betegségek kezelésére.
„Már az is jótékony hatással van, ha valaki egyszerűen időt tölt a tárnákban: a levegőben található mikroszemcsés só részecskék lerakódnak a légutakban, fertőtlenítő hatást fejtenek ki, ezáltal tisztítják az orrüreget és a tüdőt” – magyarázta. Rámutatott,
a sóterápia elsősorban
Az orvosok évente kétszeri, legalább egyhetes kúrákat javasolnak – ezek a kezelések nemcsak betegek számára hasznosak, hanem egészséges emberek immunrendszerét is megerősíthetik, különösen a téli időszak előtt, továbbá a sóterápia kisgyerekek esetében is segítheti az immunrendszer fejlődését.
Világszinten egyedi látványosság a föld mélyén felállított óriáskerék
Fotó: Facebook/Salina Turda
Nemes Árpádot arról is kérdeztük, hogy véleménye szerint napjainkban mi jelenti a legnagyobb veszélyt a sóbányák esetében. Évekig a bányában dolgozó idegenvezetőként elmondta, a sóbányák, mint minden más természeti képződmény, „véges élettartammal” rendelkeznek, ezért kulcsfontosságú ezek folyamatos ellenőrzése és karbantartása.
„A sóbányák esetében a legnagyobb veszélyt a víz beszivárgása jelenti, ha víz kerül a sóba, szinte lehetetlen megállítani a folyamatot. Ezért nagyon fontos, hogy a legapróbb tüneteket is komolyan vegye a vezetőség, hiszen ha későn reagálnak a parajdihoz hasonló katasztrófahelyzet alakulhat ki” – magyarázta. Hozzátette, néhány éve a tordai sóbánya tárnáiban is végeztek felméréseket szakemberek, akik a tárnák esetleges vízbeszivárgását vizsgálták, és tudomása szerint jelezték is az észrevételeiket a bányavállalat vezetősége felé, amely megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a hely továbbra is biztonságos maradjon.

Panorámafelvonók, függősétányok, mesterséges folyó a föld mélyén: ilyen és ehhez hasonló látványosságokat vonultathat fel nemsokára Erdélyben a tordai sóbánya József-tárnája.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
szóljon hozzá!