Fotó: Székelyföldi Közpolitikai Intézet
A népszámlálás végleges, településszintű eredményei alapján az becsülhető, hogy 2021. december 1-jén mintegy 1,1 millió magyar élt Románia területén – állapítja meg hétfői közleményében az RMDSZ a romániai magyarok összeírását segítő Nepszamlalas.ro honlap szakértőire hivatkozva.
2023. július 10., 20:082023. július 10., 20:08
2023. július 10., 20:322023. július 10., 20:32
Mint ismert, a hivatalos eredmények szerint az ország lakossága 19 053 815 főre rúg. Viszont azok száma, akik teljes mértékben megválaszolták a népszámlálási kérdőívet – értve ezalatt, hogy nyilatkoztak az etnikumukról is –, csupán 16 568 889 személy. Az Országos Statisztikai Intézet korábbi közleményei alapján arra lehet következtetni, hogy a mintegy 2,5 millió, ismeretlen nemzetiségű személy közül hozzávetőleg 1,5 millióan részlegesen töltötték ki a népszámlálási ívet, ami történhetett akár akaratuk ellenére, az internetes felület hibája miatt is.
A kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület által működtetett Népszámlálás.ro portál szociológusai úgy vélik, hogy azok száma, akik szándékosan nem vallották meg az etnikumukat, nem volt számottevő a tavalyi népszámláláson sem. Az etnikumról nyilatkozó személyek közül 14 801 442 román, 1 002 151 magyar, 569 477 roma, 45 835 ukrán, 22 907 német nemzetiséget jelölt meg a cenzus során. Egyébként az etnikumok arányát hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak a nemzetiségükről. A módszertannak megfelelően a románok aránya 89,33 százalék, a magyaroké 6,05%, a romáké 3,44%, az ukránoké 0,28%, a németeké 0,14%. A többi etnikai kisebbség összesített aránya 0,77%.
A végleges, településszintű adatok segítségével készíthető olyan számítás, amely alapján megbecsülhető, hogy a nem nyilatkozók között mekkora lehet az egy-egy etnikai csoporthoz tartozók száma. A magyarok esetében abból a feltételezésből indultak ki a Népszámlálás.ro szakemberei, hogy egy településen (közigazgatási egységen) belül a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók. Például ha egy településen a románok és magyarok aránya 50-50% és 10 ezer fő esetében nincs etnikai adat, akkor az valószínűsíthető, hogy közöttük 5-5 ezer „megszámolatlan” román és magyar van.
Ez azt jelenti, hogy összességében mintegy 1,1 milliós a romániai magyar közösség. Mindez egybevág azzal, amiről idén januárban, a cenzus előzetes adatainak közzétételét követően Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa nyilatkozott a Krónikának. „Ha azt a hipotézist állítjuk fel, hogy a magyarok a megkérdezett, a nemzetiséggel rendelkező népesség arányának megfelelően vannak reprezentálva az etnikumáról nem nyilatkozó közel 2,5 milliós népességen belül, akkor azt kapjuk, hogy még van mintegy 150 ezer magyarunk” – állapította meg akkor lapunknak a társadalomkutató.
A települési becslés arra is rávilágít, hogy a magyarok körében nagy valószínűséggel kisebb volt a népszámlálástól való távolmaradás, körükben a részlegesen kitöltött kérdőívvel rendelkezők, avagy az adminisztratív nyilvántartásokból beemeltek összesített aránya 9% körüli, az országos 13%-hoz viszonyítva.
A végleges eredmények szerint huszonöt közigazgatási egységben biztosan 20 százalék alá csökkent a magyar nemzetiségűek aránya 2011-hez képest. Ezek: Négyfalu és Maroshévíz megyei jogú városok (municípiumok), Szilágysomlyó és Nagysármás városok, illetve Tatrang, Mezőtelegd, Felsőszentmihály, Aranyosegerbegy, Fehéregyháza, Vinga, Mikeháza, Héjjasfalva, Keresztvár, Felőr, Bályok, Apanagyfalu, Batiz, Kaca, Hidvég, Körösgyéres, Szamosdob, Szásznádas, Marosugra, Alsófüld, Magyarforró községek. Továbbá kérdéses Kóródszentmárton helyzete, itt a jelenleg közölt adatok nem teszik lehetővé az etnikai arányok pontos kiszámítását.
A Népszámlálás.ro oldalon megtalálható a magyarok népességszáma és aránya a jelentősebb számban magyarok által lakott megyék és települések esetében.
Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!