Fotó: Székelyföldi Közpolitikai Intézet
A népszámlálás végleges, településszintű eredményei alapján az becsülhető, hogy 2021. december 1-jén mintegy 1,1 millió magyar élt Románia területén – állapítja meg hétfői közleményében az RMDSZ a romániai magyarok összeírását segítő Nepszamlalas.ro honlap szakértőire hivatkozva.
2023. július 10., 20:082023. július 10., 20:08
2023. július 10., 20:322023. július 10., 20:32
Mint ismert, a hivatalos eredmények szerint az ország lakossága 19 053 815 főre rúg. Viszont azok száma, akik teljes mértékben megválaszolták a népszámlálási kérdőívet – értve ezalatt, hogy nyilatkoztak az etnikumukról is –, csupán 16 568 889 személy. Az Országos Statisztikai Intézet korábbi közleményei alapján arra lehet következtetni, hogy a mintegy 2,5 millió, ismeretlen nemzetiségű személy közül hozzávetőleg 1,5 millióan részlegesen töltötték ki a népszámlálási ívet, ami történhetett akár akaratuk ellenére, az internetes felület hibája miatt is.
A kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület által működtetett Népszámlálás.ro portál szociológusai úgy vélik, hogy azok száma, akik szándékosan nem vallották meg az etnikumukat, nem volt számottevő a tavalyi népszámláláson sem. Az etnikumról nyilatkozó személyek közül 14 801 442 román, 1 002 151 magyar, 569 477 roma, 45 835 ukrán, 22 907 német nemzetiséget jelölt meg a cenzus során. Egyébként az etnikumok arányát hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak a nemzetiségükről. A módszertannak megfelelően a románok aránya 89,33 százalék, a magyaroké 6,05%, a romáké 3,44%, az ukránoké 0,28%, a németeké 0,14%. A többi etnikai kisebbség összesített aránya 0,77%.
A végleges, településszintű adatok segítségével készíthető olyan számítás, amely alapján megbecsülhető, hogy a nem nyilatkozók között mekkora lehet az egy-egy etnikai csoporthoz tartozók száma. A magyarok esetében abból a feltételezésből indultak ki a Népszámlálás.ro szakemberei, hogy egy településen (közigazgatási egységen) belül a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók. Például ha egy településen a románok és magyarok aránya 50-50% és 10 ezer fő esetében nincs etnikai adat, akkor az valószínűsíthető, hogy közöttük 5-5 ezer „megszámolatlan” román és magyar van.
Ez azt jelenti, hogy összességében mintegy 1,1 milliós a romániai magyar közösség. Mindez egybevág azzal, amiről idén januárban, a cenzus előzetes adatainak közzétételét követően Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa nyilatkozott a Krónikának. „Ha azt a hipotézist állítjuk fel, hogy a magyarok a megkérdezett, a nemzetiséggel rendelkező népesség arányának megfelelően vannak reprezentálva az etnikumáról nem nyilatkozó közel 2,5 milliós népességen belül, akkor azt kapjuk, hogy még van mintegy 150 ezer magyarunk” – állapította meg akkor lapunknak a társadalomkutató.
A települési becslés arra is rávilágít, hogy a magyarok körében nagy valószínűséggel kisebb volt a népszámlálástól való távolmaradás, körükben a részlegesen kitöltött kérdőívvel rendelkezők, avagy az adminisztratív nyilvántartásokból beemeltek összesített aránya 9% körüli, az országos 13%-hoz viszonyítva.
A végleges eredmények szerint huszonöt közigazgatási egységben biztosan 20 százalék alá csökkent a magyar nemzetiségűek aránya 2011-hez képest. Ezek: Négyfalu és Maroshévíz megyei jogú városok (municípiumok), Szilágysomlyó és Nagysármás városok, illetve Tatrang, Mezőtelegd, Felsőszentmihály, Aranyosegerbegy, Fehéregyháza, Vinga, Mikeháza, Héjjasfalva, Keresztvár, Felőr, Bályok, Apanagyfalu, Batiz, Kaca, Hidvég, Körösgyéres, Szamosdob, Szásznádas, Marosugra, Alsófüld, Magyarforró községek. Továbbá kérdéses Kóródszentmárton helyzete, itt a jelenleg közölt adatok nem teszik lehetővé az etnikai arányok pontos kiszámítását.
A Népszámlálás.ro oldalon megtalálható a magyarok népességszáma és aránya a jelentősebb számban magyarok által lakott megyék és települések esetében.
Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!