Az eldugottabb régiókban nincs érdeklődés a háziorvosi rendelők iránt
Fotó: Jakab Mónika
Riasztó háziorvoshiánnyal küzdenek a romániai kistelepülések. Miközben évi rendszerességgel sokan végeznek családorvosi szakon, kényelmi és pénzügyi okokból egyre kevesebben vállalják a falusi életmódot. Szakemberek szerint az önkormányzatok tehetnének többek a gondok orvoslásáért, valójában azonban kormányzati finanszírozástól függ, hogy vidéken orvosi lakások, modern rendelők épülhessenek.
2024. szeptember 24., 18:422024. szeptember 24., 18:42
Országos szinten mintegy 12 400 családorvos dolgozik, területi eloszlásuk azonban igen változó képet mutat. Míg a városokban viszonylag jó a lefedettség, falun egyre nagyobb a hiány, és főleg a kis létszámú községek orvosi rendelői konganak az ürességtől.
Miközben a lakosság száma folyamatosan csökken, Romániában nem lett kevesebb település, viszont mintegy ezerrel több háziorvosi praxis szűnt meg az elmúlt tíz évben. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok községben, illetve kisvárosban a nyugdíjkorhatár fölötti orvosokat győzködi a biztosító, hogy nyugdíjas éveikre is vállalják a praxisukat. Gyakori jelenség, hogy jóval hetvenen túli orvosok is dolgoznak a rendszerben, miközben fennakadást okoz az is, amikor az aktív családorvosok ki akarják venni évi pihenőszabadságukat.
Ezzel szemben az orvosok fizetése nagyságrenddel megemelkedett az utóbbi tíz évben. A megyei egészségbiztosítási pénztárak honlapján nyomon követhető az orvosi rendelők számára havonta átutalt ,,apanázs”, amiből a háziorvos a rezsiköltséget, a nővér, valamint a saját fizetését fedezi. A kép változatos, de akinek elegendő ügyfele van, az havonta 40 ezer lejt is inkasszálhat. Ennek mintegy fele, a négyezer eurónak megfelelő összeg romániai viszonylatban nem tekinthető alacsony fizetésnek.
Romániában az orvosi szakképzés terén a leendő háziorvosok számára hirdetik meg évi rendszerességgel a legtöbb helyet. Ezek rendszerint be is telnek, az orvosképzésben tehát van utánpótlás. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem oktatója abban látja az egyik gondot, hogy növekvő egyenetlenség mutatkozik az orvosi szakok iránti érdeklődés terén, azaz vannak ,,menőbb” és kevésbé népszerű szakok. Mára sokat vesztett népszerűségéből például a sebészet, ahol sokat kell ügyeletezni, és a végzős diákok egy része az orvosbiológia felé igazodik, ahol a leleteket akár otthonról, online is meg lehet vizsgálni.
A szabadság szabad mozgást is jelent, így továbbra is vonzó a külföldi munkavállalás. A fiatal magyar végzősök közül is sokan elmennek, így nem véletlen, hogy számos magyarlakta régióba nem jut magyar szakember” – magyarázza a marosvásárhelyi egyetemi tanár.
Sok falusi rendelő kong az ürességtől, hiányoznak a családorvosok
Fotó: Tuchiluș Alex
Számos megyében az alapellátó rendszernek a visszamaradó nyugdíjas családorvosokkal van szerencséje, de ez átmeneti állapot, és a hiány hamarosan még jobban fog érződni. Ábrám Zoltán szerint a mai családorvos feladatköre és leterheltsége jóval kisebb, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor a kihelyezett körzeti orvos sok faluban gyakorlatilag mindent el kellett végezzen, beleértve a szülés levezetését is. Ennek ellenére az eldugottabb régiókban ma nincs érdeklődés az orvosi kabinetek iránt: ha a fiatal szakember szabadon választhat, a számára vonzóbb és kényelmesebb városi vagy külföldi praxis mellett dönt.
Példa rá Csíkszereda önkormányzata: a megyeszékhely ma az egyik legvonzóbb település a marosvásárhelyi végzősök számára, mert az önkormányzat mindent elkövet, hogy oda csalogassa a fiatal szakembereket. Ezzel együtt a korábbi években felvetett mobil rendelők hálózatát is be kellene vezetni, hogy az orvoshiánnyal küzdő településekre kijárjanak családorvosok. A képzésben ugyanakkor jobban kell nyomatékosítani a háziorvosi szakosodás előnyeit, hogy ezt a szakot többen vállalják a fiatal végzősök közül” – mutatott rá a lehetséges megoldásokra Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi orvosi egyetem oktatója.
A Szilágyság azon erdélyi megyék közé tartozik, ahol több mint tíz községben hiányzik a szakember a családorvosi kabinetekből, ugyanakkor egyre több nyugdíjas háziorvos dolgozik. A megye magyar térségeiben alig maradtak magyar orvosok, Szilágycsehben egy idős magyar szakember látja el a tövisháti falvak lakosságát, de ő sem talál maga helyett mást, akinek átadhatná praxisát.
A fiatal szakemberek választását elősegíthetik a helyi önkormányzatok
Fotó: Borbély Fanni
Szilágyi István Róbert, a Szilágy megyei tanács RMDSZ-es alelnöke szerint illúzió abban reménykedni, hogy a polgármesteri hivatalok önerőből meg tudják oldani a súlyos problémát.
Erre csak pályázati forrásból van lehetőség, az igényekhez képest azonban túl kevés a kormányzati forrás” – nyomatékosította a Krónikának az RMDSZ-es elöljáró.
Példaként említette Krasznát, amely egyetlen, többségében magyar lakosságú szilágysági községként magyarországi alapítványi támogatást nyert el erre a célra. A Zilah szomszédságában fekvő Haraklányhoz tartozó Magyarbaksa faluban szintén az RMDSZ-es polgármester újíttatta fel a fogorvosi és a családorvosi rendelőt, de ezzel a kör nagyjából bezárult. Szilágyi István Róbert szerint olyan településeken van esély fejlesztésre, ahol az orvosi rendelő az önkormányzat tulajdonában van, de ez is csak akkor válik vonzóvá, ha kényelmes orvosi lakás is társul mellé, ilyen ingatlan építése azonban külső támogatás nélkül ma már elképzelhetetlen az orvoshiánnyal küzdő kisebb községekben.
Ezen csak kormányzati döntéssel lehetne változtatni annak érdekében, hogy a kisebb településeket is helyzetbe hozzák” – mutatott rá a bajok egyik okára Szilágyi István Róbert, Szilágy megye önkormányzatának alelnöke.
Sok családorvos hiányzik az egészségügyi rendszerből. A krízishelyzetet még tudják kezelni, de pár éven belül a mai háziorvosok fele nyugdíjba vonul. Duda Tihamér Attilával, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójával beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.
Egy férfit 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek Kolozsváron, miután megtámadott egy bangladesi vendégmunkást, akit az illető többször megütött egy fadarabbal. Az áldozat kómában fekszik a kórházban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás