
Borús jövőkép. Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szerint a parajdi sóbányát nem lehet megmenteni
Fotó: Csató Andrea
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
2025. július 19., 14:022025. július 19., 14:02
2025. július 19., 14:232025. július 19., 14:23
A miniszter erről a Prima Tv-nek beszélt szombaton a News.ro szerint.
A valóság az, hogy hallhattuk a hódokkal kapcsolatos nyilatkozatokat is. Valahogy addig-addig hárították a felelősséget, amíg az el nem jutott a hódokig, és a hódok már nem tudták azt mondani, hogy Nem a mi hibánk” – hangsúlyozta a miniszter.

A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
A tárcavezető szerint Parajdon már régen közbe kellett volna lépni.
Ne menjünk bele abba, hogy mi történt a Salrommal (a Gazdasági Minisztériumnak alárendelt vállalat, amely a parajdi sóbányát működteto), mi történt a Conversmin-nel (állami vállalat, amely a bányák megőrzését kezeli), az ANRM-mel (Nemzeti Bányászati Szabályozó Ügynökség).
Tehát mindezek a hatóságok valójában tétlenül várták, hogy bekövetkezzen a katasztrófa. Ma ott tartunk, hogy megpróbáljuk a lehető leggyorsabban, rövid távon, azonnal vizet juttatni Dicsőszentmártonba. Ivóvizet” – mondta Diana Buzoianu.

Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
A miniszter arra utalt, hogy a Salrom beruházási igazgatója, Nicolae Șoltuz egy hónappal ezelőtt a parlamenti meghallgatásokon azt mondta, hogy

Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.
„Erről a többi miniszterrel, különösen a gazdasági miniszterrel kell tárgyalni. A mi szempontunkból elsősorban abban vagyunk érdekeltek, hogy ne legyen ökológiai katasztrófa. Másodszor, hogy legyen ivóvíz a környéken élő emberek számára. Ez az a két döntés és intézkedés, amelyet a minisztériumban meg tudunk hozni” – hangsúlyozta Diana Buzoianu.
A miniszter azt is kifejtette, hogy hogy egy tanulmány szerint a víz eltávolítása és a parajdi sóbánya újrahasznosítása 45 millió euróba kerülne, miközben fennáll a bánya beomlásának kockázata is.
Hozzátette, hogy már készül egy tanulmány, amely a hegy másik oldalán lévő só hasznosítását javasolja, ami nyolcszor olcsóbb.

Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

A parajdi bányaszerencsétlenség miatt veszélybe került a sótermékek előállítása és kereskedelme is. A parajdi sótermékeket forgalmazó Hidvéghy Norbert a Krónikának elmondta, a bizonytalanság pánikvásárlást és áremelkedést hozott.
A katasztrófát tetézte, hogy a bányát elöntő Korond-patak hatalmas mennyiségű sót mosott a Kis-Küküllőbe, ami miatt a folyó mentén fekvő településeken ivóvízhiány lépett fel.
A hatóságok most első lépésben a Korond-patak elterelésén dolgoznak.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
2 hozzászólás