Az életmód is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megérik-e az öregkort az emberek az országban
Fotó: Erdély Bálint Előd
Átlagban 76,05 év a várható élettartam Romániában, ám a megyék között jelentős különbségek mutatkoznak az Országos Statisztikai Intézet nemrég közzétett adatai alapján. Veres Valér szociológus a Krónikának elmondta, a mutatót leginkább az egészségügyi szolgáltatások színvonala és elérhetősége, az életmód és a környezet minősége befolyásolja.
2022. augusztus 31., 19:292022. augusztus 31., 19:29
A várható élettartam ötven év alatt nyolc évvel nőtt Romániában: míg 1970-ben még 68 év volt, most átlag 76,05 évet élhetnek az emberek – derül ki az Országos Statisztikai Intézet nemrég közzétett adataiból. Az országban jelenleg Vâlcea megye áll az élen a várható élettartam tekintetében, az olténiai megyében ez meghaladja a 80 évet. Utána következik Bukarest (78 év), Kolozs megye (77 év), majd Brassó és Szeben szintén a 77 évhez közeli értékkel.
A romániai városokban a várható élettartam közel 3 évvel magasabb, mint falvakon, kivételt képez Hunyad és Vâlcea megye, ahol a vidékiek tovább élnek, mint a városiak. A magyarok lakta megyék között Hargita vezet, ahol 76,14 év a várható élettartam, kevéssel magasabb, mint az országos átlag. A többi magyarlakta megyében a mutató az országos átlag alatt van: Maros megyében 75,82 év, Kovászna megyében 75,65 év, Bihar megyében 75,53 év, Szilágy megyében 75,27 év, Szatmár megyében pedig 74,24.
Több tényező befolyásolja a várható élettartamot, ám ezek közül kiemelkedő: az egészségügyi szolgáltatások színvonala és hozzáférhetősége, az emberek életmódja, valamint a környezet minősége, – szögezte le a Krónikának Veres Valér szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese.
Kifejtette, az életmódon belül is három elem meghatározó: az étkezési kultúra, az alkoholfogyasztás és az egészségtudatosság. Romániában értelemszerűen a lista élén állnak azok a megyék, városok, ahol az átlagnál jobb az egészségügyi szolgáltatások színvonala, ezért magas a várható élettartam Bukarestben, Kolozs vagy Temes megyében. Az a tény, hogy az olténiai Vâlcea megyében 81,2 évnyi a várható élettartam a lakosság életmódjával és a környezet minőségével magyarázható.
Fotó: Pixabay.com
Közben Erdélyben a magyar konyha dominál, a húst, halat, zöldséget gyakran kirántják, sok esetben készül nehéz ételnek számító tokány, pörkölt, gulyás, bár ezek aránya nálunk kedvezőbb, mint Magyarországon. Az alkoholfogyasztás is mérvadó lehet a várható élettartam alakulásában, vidéken sokan fogyasztanak házilag főzött szeszes italt, ám délen gyengébb, húszfokos cujkát isznak, ami a gyomrot és a májat nem károsítja olyan nagymértékben, mint az erősebb pálinka. Észak-Havasalföldön a hegyekben tiszta a levegő, jó a környezet minősége, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az olténiai megye a listavezető.
Veres Valér kérdésünkre rámutatott, a gazdasági mutatók közvetve befolyásolják a várható élettartam hosszát, ám a gazdasági-társadalmi fejlettség összefügg az egészségügyi szolgáltatások színvonalával. Másrészt ahol több ember él, jobban, többen tudnak többféle, jó minőségű élelmiszert megvásárolni, télen kevesebben fáznak az otthonaikban. A társadalomkutató kifejtette, a jólét egy adott szintig lehet releváns, ha százalékarányosan sokan élnek létminimum alatt egy térségben, az tükröződik a várható élettartam alakulásában, de egy adott szinten felül már nem befolyásoló tényező.
Ugyanakkor a különbségek megmutatkoznak, hiszen például Budapesten kerületekre bontva is számolnak várható élettartamot, a gazdagabb 3. kerületben sokkal magasabb, mint a 8. kerületben, míg az első a svédországi átlaghoz mérhető, a második a kazahsztánihoz, ami majdnem tíz év különbséget jelent.
Abban, hogy egy ember elvileg meddig élhet, nem történt nagy változás az elmúlt kétezer évben, a szerencsések, akiket nem ért erőszakos vég, nem betegedtek meg, az ókorban is megérték a száz esztendőt – mutatott rá a szociológus. Napjainkban viszont már többen élnek hosszabb ideig, mint korábban. A várható élettartam egy átlag, ha két embert átlagolunk, és az egyik csecsemőkorban meghal, a másik 70 éves korában, az átlag 35 év, de ez a szám azért releváns, mert tükrözi, hogy egy társadalomban mennyien halnak meg korán.
felnőtt- és időskorban már inkább előtérbe kerül az életmód, ha valaki egészségtelenül étkezik, nem tartja be az orvosi utasításokat, és meghal 70 éves korában, szintén rontja az átlagot.
Fotó: Haáz Vince
Szatmár megye sokáig az országos utolsó helyen állt a várható élettartam tekintetében, pár évig javult a helyzet, jelenleg hátulról a negyedik helyen áll a rangsorban 74,2 éves várható élettartammal. A székely megyék ugyanakkor ezen a téren sokkal jobban teljesítenek, mint a gazdasági mutatók vagy az átlagkereset szempontjából.
„A székely megyék és Szatmár megye között két-három év a különbség, ami nem kevés, hiszen az európai uniós országok átlagai között is (pl. Németország, illetve Lengyelország, Szlovákia között) jellemzően ekkorák az eltérések” – állapította meg Veres Valér. Hozzátette, azt gondolnánk, hogy a magyarok jobban vigyáznak magukra, mint a román nemzetiségűek, ám ez feltehetően évszázadok óta nem így van, ez is hozzájárulhatott például az etnikai arányok megváltozásához Erdélyben. A különbség valószínűsíthető okai kapcsán elmondta, az Észak-Alföldön egészségtelenebbül főznek, mint Erdélyben, sok paprikával, sok rántott fogással, a levegő, a víz minősége nem olyan jó, mint Székelyföldön. „Örvendetes, hogy a székely megyék nem állnak rosszul, a Partiumban pedig érdemes jobban figyelni az életmódra” –összegezte lapunknak a szociológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!