Az életmód is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megérik-e az öregkort az emberek az országban
Fotó: Erdély Bálint Előd
Átlagban 76,05 év a várható élettartam Romániában, ám a megyék között jelentős különbségek mutatkoznak az Országos Statisztikai Intézet nemrég közzétett adatai alapján. Veres Valér szociológus a Krónikának elmondta, a mutatót leginkább az egészségügyi szolgáltatások színvonala és elérhetősége, az életmód és a környezet minősége befolyásolja.
2022. augusztus 31., 19:292022. augusztus 31., 19:29
A várható élettartam ötven év alatt nyolc évvel nőtt Romániában: míg 1970-ben még 68 év volt, most átlag 76,05 évet élhetnek az emberek – derül ki az Országos Statisztikai Intézet nemrég közzétett adataiból. Az országban jelenleg Vâlcea megye áll az élen a várható élettartam tekintetében, az olténiai megyében ez meghaladja a 80 évet. Utána következik Bukarest (78 év), Kolozs megye (77 év), majd Brassó és Szeben szintén a 77 évhez közeli értékkel.
A romániai városokban a várható élettartam közel 3 évvel magasabb, mint falvakon, kivételt képez Hunyad és Vâlcea megye, ahol a vidékiek tovább élnek, mint a városiak. A magyarok lakta megyék között Hargita vezet, ahol 76,14 év a várható élettartam, kevéssel magasabb, mint az országos átlag. A többi magyarlakta megyében a mutató az országos átlag alatt van: Maros megyében 75,82 év, Kovászna megyében 75,65 év, Bihar megyében 75,53 év, Szilágy megyében 75,27 év, Szatmár megyében pedig 74,24.
Több tényező befolyásolja a várható élettartamot, ám ezek közül kiemelkedő: az egészségügyi szolgáltatások színvonala és hozzáférhetősége, az emberek életmódja, valamint a környezet minősége, – szögezte le a Krónikának Veres Valér szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese.
Kifejtette, az életmódon belül is három elem meghatározó: az étkezési kultúra, az alkoholfogyasztás és az egészségtudatosság. Romániában értelemszerűen a lista élén állnak azok a megyék, városok, ahol az átlagnál jobb az egészségügyi szolgáltatások színvonala, ezért magas a várható élettartam Bukarestben, Kolozs vagy Temes megyében. Az a tény, hogy az olténiai Vâlcea megyében 81,2 évnyi a várható élettartam a lakosság életmódjával és a környezet minőségével magyarázható.
Fotó: Pixabay.com
Közben Erdélyben a magyar konyha dominál, a húst, halat, zöldséget gyakran kirántják, sok esetben készül nehéz ételnek számító tokány, pörkölt, gulyás, bár ezek aránya nálunk kedvezőbb, mint Magyarországon. Az alkoholfogyasztás is mérvadó lehet a várható élettartam alakulásában, vidéken sokan fogyasztanak házilag főzött szeszes italt, ám délen gyengébb, húszfokos cujkát isznak, ami a gyomrot és a májat nem károsítja olyan nagymértékben, mint az erősebb pálinka. Észak-Havasalföldön a hegyekben tiszta a levegő, jó a környezet minősége, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az olténiai megye a listavezető.
Veres Valér kérdésünkre rámutatott, a gazdasági mutatók közvetve befolyásolják a várható élettartam hosszát, ám a gazdasági-társadalmi fejlettség összefügg az egészségügyi szolgáltatások színvonalával. Másrészt ahol több ember él, jobban, többen tudnak többféle, jó minőségű élelmiszert megvásárolni, télen kevesebben fáznak az otthonaikban. A társadalomkutató kifejtette, a jólét egy adott szintig lehet releváns, ha százalékarányosan sokan élnek létminimum alatt egy térségben, az tükröződik a várható élettartam alakulásában, de egy adott szinten felül már nem befolyásoló tényező.
Ugyanakkor a különbségek megmutatkoznak, hiszen például Budapesten kerületekre bontva is számolnak várható élettartamot, a gazdagabb 3. kerületben sokkal magasabb, mint a 8. kerületben, míg az első a svédországi átlaghoz mérhető, a második a kazahsztánihoz, ami majdnem tíz év különbséget jelent.
Abban, hogy egy ember elvileg meddig élhet, nem történt nagy változás az elmúlt kétezer évben, a szerencsések, akiket nem ért erőszakos vég, nem betegedtek meg, az ókorban is megérték a száz esztendőt – mutatott rá a szociológus. Napjainkban viszont már többen élnek hosszabb ideig, mint korábban. A várható élettartam egy átlag, ha két embert átlagolunk, és az egyik csecsemőkorban meghal, a másik 70 éves korában, az átlag 35 év, de ez a szám azért releváns, mert tükrözi, hogy egy társadalomban mennyien halnak meg korán.
felnőtt- és időskorban már inkább előtérbe kerül az életmód, ha valaki egészségtelenül étkezik, nem tartja be az orvosi utasításokat, és meghal 70 éves korában, szintén rontja az átlagot.
Fotó: Haáz Vince
Szatmár megye sokáig az országos utolsó helyen állt a várható élettartam tekintetében, pár évig javult a helyzet, jelenleg hátulról a negyedik helyen áll a rangsorban 74,2 éves várható élettartammal. A székely megyék ugyanakkor ezen a téren sokkal jobban teljesítenek, mint a gazdasági mutatók vagy az átlagkereset szempontjából.
„A székely megyék és Szatmár megye között két-három év a különbség, ami nem kevés, hiszen az európai uniós országok átlagai között is (pl. Németország, illetve Lengyelország, Szlovákia között) jellemzően ekkorák az eltérések” – állapította meg Veres Valér. Hozzátette, azt gondolnánk, hogy a magyarok jobban vigyáznak magukra, mint a román nemzetiségűek, ám ez feltehetően évszázadok óta nem így van, ez is hozzájárulhatott például az etnikai arányok megváltozásához Erdélyben. A különbség valószínűsíthető okai kapcsán elmondta, az Észak-Alföldön egészségtelenebbül főznek, mint Erdélyben, sok paprikával, sok rántott fogással, a levegő, a víz minősége nem olyan jó, mint Székelyföldön. „Örvendetes, hogy a székely megyék nem állnak rosszul, a Partiumban pedig érdemes jobban figyelni az életmódra” –összegezte lapunknak a szociológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!