
Böszörményi Zoltán költő és lapkiadó szerint nem képes tovább finanszírozni az újságot
Fotó: Kurunczi Ferenc
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
2026. július 29., 17:242026. július 29., 17:24
Böszörményi nyilatkozatát a sepsiszentgyörgyi székhelyű Háromszék napilap idézte kedden. A bejelentés az Író, költő, világpolgár, mecénás – melyik inkább? című beszélgetésen hangzott el, amelynek Böszörményi Zoltán volt a vendége, Sántha Attila költő pedig a moderátora. Böszörményi röviden a lap fenntartásának és öt megyére kiterjedő terjesztésének nehézségeivel magyarázta döntését.
és a nagymúltú aradi magyar sajtóhagyományokat folytatta. Később, miután Böszörményi Zoltán lett a főrészvényese, vette fel a Nyugati Jelen címet, és a terjesztést Temes, Hunyad, Krassó-Szörény és Fehér megyére is fokozatosan kiterjesztették.
Az újság 2025 januárjában alakult át hetilappá, éppen a gazdasági nehézségek miatt, két évre rá azonban a kénytelen „lehúzni a rolót”.

Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
A Nyugati Jelen internetes oldalán június 26-án jelent meg egy felhívás „Most tényleg a lét a tét!” címmel, amelyben támogatókat keresnek hetilap meg- és fenntartásához. Egyebek mellett azt írták, hogy tavaly január elsejétől azért alakult át hetilappá, mert reménykedtek, hogy a nyomdai- és terjesztési költségek olyan mértékben csökkennek majd, ami helyrebillenti a cég költségvetését.
Arról nem szólt sem a tulajdonos, és a felhívásból sem derül ki, hogy online formában megmarad-e a lap, mint ahogy azt sem közölték, hogy a könyvkiadói tevékenységet vagy az Irodalmi Jelen című kulturális folyóirat sorsát érinti-e a kiadó döntése.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
szóljon hozzá!