
Változás. A Bihari Napló hetilapként működik tovább
Fotó: Balogh Levente
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
2024. november 15., 13:322024. november 15., 13:32
2024. november 15., 13:382024. november 15., 13:38
A hetilappá alakulást a Bihari Napló főszerkesztője, Kristály Lehel jelentette be a megváltozott olvasói szokásokra és igényekre hivatkozva.
„Lapunk kiadójának, az Inform Media Press Kft.-nek ezért a folyamatos hírszolgáltatás és a változatos, friss, továbbá korszerű tartalomkészítés felelőssége mellett, szembe kell néznie a Bihari Napló heti ötszöri kinyomtatásának és kézbesítésének terheivel. Ugyanakkor le kell vonnunk a kegyetlen és fájó következtetéseket:
Ha nem alkalmazkodunk időben az új körülményekhez, ha nem hozunk egy végtére is piaci alapú döntést, megfosztjuk magunkat attól, hogy követhessük az olvasók, a hirdetők és a kor elvárásait” – fogalmazott.
„Itt az ideje tehát, hogy a Bihari Napló megújuljon, és átlépjen eddigi önmagán, úttörő legyen az új technológiák kiaknázásában. Lapunk ilyen módon a közelgő új esztendőt új formában köszönti, s miközben fejlesztjük online megjelenésünket, kitartunk a nyomtatott kiadásunk mellett is.
– közölte.
Hozzátette: az eddig megszokott lapból a napi hírek a lap internetes portáljára, az Erdon.ro-ra költöznek.
Az újság az 1946-ban megjelent Fáklya című napilap mellékletéből nőtt ki, mely melléklet 1970 decemberétől jelent meg Lakatos András főszerkesztésével. 1990. január 4-étől megszűnt a Fáklya, helyébe a Bihari Napló lépett. A szerkesztők az egykori Nagyváradi Napló – Ady Endre is ebben publikált – szellemi örököseinek tekintik magukat.
Ezzel Nagyvárad és Bihar megye magyar napilap nélkül marad, holott néhány évvel ezelőtt még kettő is megjelent: a Bihari Napló mellett a Reggeli Újság is az olvasók rendelkezésére állt.
Néhány éven belül ez a második partiumi napilap, amely megszűnik: a Szatmári Friss Újság nyomtatott változata 2022 óta nem jelenik meg.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
szóljon hozzá!