Hetven évvel az államosítás után új fejezet kezdődött a gernyeszegi Teleki-kastély történetében: a megújult műemlék ismét megnyitotta kapuit
Fotó: Orbán Orsolya
A felújított díszteremben ismét csillognak a muránói csillárok, a restaurátorok munkájának köszönhetően újra láthatók az évtizedeken át rejtőző falfestések, miközben odakint szépül a több száz éves park. Több mint egy évtizedes előkészítő munka, csaknem három évig tartó restaurálás után ismét megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
2026. július 17., 18:082026. július 17., 18:08
„Soha életemben nem gondoltam, hogy ez sikerülni fog. Vagyis mindig reméltem, de igazából nem hittem. Hála Istennek sikerült” – foglalta össze a Krónikának gróf Teleki Kálmán azt a több mint egy évtizedes munkát, amelynek eredményeként ismét teljes pompájában fogadhatja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély.
A Maros partján álló barokk épületet egykor a „Maros ékkövének”, sőt „Erdély Gödöllőjének” is nevezték. Nem véletlenül: a Grassalkovich-kastélyok mintájára épült, kupolás középrészével, U alakú alaprajzával és hatalmas parkjával az erdélyi barokk kastélyépítészet egyik legkülönlegesebb alkotása.
A felújítás során törekedtek arra, hogy mindent eredeti formájában állítsanak vissza
Fotó: Orbán Orsolya
A 79 éves gróf portálunknak elmesélte, nincsenek személyes emlékei a kastély egykori életéről. 1947 decemberében született, az épületet pedig két évvel később államosították. Bár néhány fénykép tanúsítja, hogy kisgyermekként még megfordult itt, otthonának már nem nevezhette.
– idézte fel.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
A kommunista rendszer nemcsak a kastélyt vette el, hanem a Teleki család addigi életét is egyik napról a másikra felszámolta. A családnak el kellett hagynia Gernyeszeget, ezt követően pedig Marosvásárhelyen, egy alig huszonöt négyzetméteres szuterénlakásban éltek hatan.
„Úgy mondanám, elég zavaros életet éltünk. Az egész akkor változott meg, amikor aztán '79 és '84 között tulajdonképpen mind kivándoroltunk Nyugatra” – mondta lapunknak Teleki Kálmán.
Teleki Kálmán gróf
Fotó: Orbán Orsolya
A gernyeszegi kastély múltját többszöri átalakulás, pusztítás és újrakezdés formálta. A Teleki család 1675-ben kapta meg a birtokot Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől, aki azt egyik legfontosabb bizalmasának, Teleki Mihálynak adományozta. A középkori vár azonban a 18. századra elveszítette katonai jelentőségét, ezért Teleki László lebontatta, helyére pedig – hogy kedvébe járjon feleségének, Ráday Eszternek, aki szintén egy Gassalkovich-stílusú kastélyból érkezett Erdélybe – egy reprezentatív barokk rezidenciát emelt – ezt egy olyan korban tette, amikor már Nyugat-Európában senki sem épített barokk kastélyokat.
„A kastélyon több helyen is látszik, hogy nem mindig jutott mindenből elég. A bejárat fölötti három oszlopon is kétféle követ használtak. Sohasem volt egyszerű az élet, pénzből mindig kevés volt” – mutatott rá.
A kastély sorsát a 20. század történelmi viharai tovább formálták.
„Először a falubeliek, aztán a szovjet katonák hordtak el mindent. A katonák a földszinten a lovaikat tartották, a könyvtárban pedig aludtak” – idézte fel Teleki Kálmán. Hozzátette, a bútorzat szinte teljesen eltűnt, a könyvtár állománya szétszóródott, a család műtárgyainak és gyűjteményeinek jelentős része pedig elveszett.
Az 1949-es államosítás után a kastély új funkciót kapott: évtizedeken keresztül tuberkulózisban szenvedő vagy a betegséggel veszélyeztetett gyermekek preventóriumaként működött. Ez az időszak alapvetően átalakította a belső tereket, ugyanakkor paradox módon hozzájárult az épület fennmaradásához is. „Ennek a kastélynak tulajdonképpen szerencséje volt, hogy preventórium lett. Állami intézményként volt költségvetése, így többé-kevésbé karbantartották. Megmaradtak az ajtók, az ablakok és nagyon sok eredeti elem” – magyarázta az idős gróf.
A kastély megújulása során ezt a korszakot sem próbálták eltüntetni. Egy külön teremben ebből az időszakból származó, mesejeleneteket ábrázoló falfestések, dokumentumok és a szanatóriumban készült fényképek idézik fel a preventórium évtizedeit, emlékeztetve arra, hogy ez is része az épület történetének.
A kastély egyik termében megőrizték a gyermekpreventórium időszakából származó falfestéseket, emléket állítva az épület történetének e korszakának is
Fotó: Orbán Orsolya
Bár a gernyeszegi Teleki-kastély 2011-ben került vissza a család tulajdonába, az átfogó restaurálásra még több mint egy évtizedet kellett várni. Ez idő alatt azonban a Telekiek nem hagyták üresen az épületet: kisebb munkálatokat végeztek, megnyitották a látogatók előtt, és fokozatosan bekapcsolták a térség kulturális életébe.
– mondta Teleki Kálmán gróf.
A rendezvények sora a koronavírus-járvány idején szakadt meg, a nagyobb léptékű helyreállítás lehetősége pedig csak 2022-ben nyílt meg. Ekkor nyertek európai uniós támogatást, és – Hegedüs Csilla volt kulturális államtitkár közreműködésével – a kastély bekerült az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott műemlék-felújítási programba.
Nincsenek kedvező helyzetben a kastélyfelújítás terén a vagyonuktól megfosztott, javaik egy részét többéves pereskedés után visszaszerző magyar arisztokrata családok, mivel az uniós pályázatok úgy vannak összeállítva, hogy nem kedveznek a magántulajdonnak.
Teleki Kálmán szerint a munkálatok megkezdésekor egyszerre voltak nyilvánvalók az épület súlyos hiányosságai és a benne rejlő lehetőségek. „Ha nyugati szemmel néztem, rengeteg problémát láttam, és ezek a munkálatok alatt is megmutatkoztak. Ha viszont az itteni állapotokhoz viszonyítottam, azt lehetett mondani: itt még mindent helyre lehet hozni. Ez relatív dolog” – fogalmazott.
„Próbáltunk mindent megtartani: a parkettákat, az ajtókat és a belső kialakítást. Ez nagyrészt sikerült is, bár egyes részeken a szerkezeti problémák miatt kompromisszumokat kellett kötnünk” – mutatott rá.
A gondos restaurálásnak köszönhetően ismét láthatók a díszterem eredeti mennyezeti díszítései és a több mint egy évszázada készült muránói csillárok
Fotó: Orbán Orsolya
A munkálatok leglátványosabb eredményeit az emeleti díszteremben lehet látni. A későbbi festékrétegek alatt historizáló falképek és mennyezeti díszítések maradtak fenn, amelyeket a restaurátorok aprólékos munkával tártak fel.
A kompozíciókon képzeletbeli állatalakok, növényi motívumok és a Teleki-címerhez kapcsolódó kecskefejes díszítések láthatók. Mivel egyes részletekből csupán töredékek maradtak, a szakembereknek ezek alapján kellett helyreállítaniuk a terem korábbi összhatását.
A restaurálás azonban nem jelentette azt, hogy minden tervezett munkát sikerült elvégezni. Teleki Kálmán gróf elmondta, a korábbi konyhai helyiségek megmaradtak, működő vendéglátóegységet azonban egyelőre nem alakíthattak ki, ami nélkül nehezebb hosszabb konferenciákat, mesterkurzusokat és más nagyobb rendezvényeket megszervezni.
A pincék teljes körű hasznosítására szintén nem jutott elegendő forrás. További beruházást igényel a történeti park rendezése is, ahol több különleges fafaj, köztük páfrányfenyő, azaz ginkgo biloba található. A park részleges helyreállítását egy következő pályázati programból szeretnék finanszírozni.
A Teleki család egykori angolparkja ma is a kastélyegyüttes egyik legértékesebb része, teljes helyreállítása azonban még várat magára
Fotó: Orbán Orsolya
Noha a felújítással lezárult egy hosszú időszak, gróf Teleki Kálmán szerint a kastély történetében most kezdődik az igazán fontos fejezet. A cél az, hogy az épület ne csupán felújított műemlék legyen, hanem ismét a térség kulturális életének egyik központjává váljon.
„A kastély jövőjét már nem lehet a régi főúri életformában elképzelni. Ez a világ elmúlt, itt már senki nem fog lakni – a gondnokon kívül, akinek szerencséje van, hogy egy kastélyban lakhat.
– hangsúlyozta.
Úgy véli, a történelmi családok szerepe is alapvetően megváltozott: ma már nem a társadalmi rang, hanem az örökség megőrzése és hiteles bemutatása jelent felelősséget.
A Grassalkovich-kastélyok mintájára épült gernyeszegi Teleki-kastély az erdélyi késő barokk kastélyépítészet egyik legkiemelkedőbb emléke
Fotó: Orbán Orsolya
„A felelősségünk abban van, hogy elmagyarázzuk: mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más, és nem úgy volt minden, ahogy a kommunizmusban tanították, amikor a történelmi családokat a nép kizsákmányolóiként mutatták be. Ha ezt sikerül árnyaltabban megmutatni, és egy bizonyos tartást továbbadni, akkor már teljesítettük a feladatunkat” – fogalmazott.
Gróf Teleki Kálmán lapunknak arról is beszélt,
„Rájöttem, hogy az unokáimmal kell emlékeket gyűjtenem. A lányom hároméves volt, amikor meghalt az édesanyám, és semmilyen emléke nincs róla. Én ezt nem szeretném. A kastélynak vannak tulajdonosai, akik továbbviszik ezt a munkát, én pedig egy kicsit visszavonulok. Igaz, valamivel később, mint legtöbben” – állapította meg a Krónikának a neves erdélyi arisztokrata család tagja.
A Máramaros Megyei Tanács 61 millió lej értékű európai alapokból újítja fel a pribékfalvi Teleki-kastélyt – közölte közösségi oldalán Pintér Zsolt, a Máramaros megyei RMDSZ elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!