Történelmi személyiségek síremlékei kaphatnának védettséget a törvény által
Fotó: Orbán Orsolya
Több mint egy év eltelt azóta, hogy a szenátus megszavazta azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely a történelmi személyiségek síremlékei, családi kriptái, illetve a hősöknek állított emlékművek jogállását szabályozná, és védett státust biztosítana számukra anélkül, hogy műemlékké nyilvánítanák azokat. A jogszabályjavaslatról a képviselőháznak kell meghoznia a végső döntést, és bár az RMDSZ továbbra is prioritásként tekint a kezdeményezésre, sőt a kormányprogramba is belefoglaltatta, Szabó Ödön, a tervezetet benyújtó parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a rossz gazdasági helyzet miatt kialakult közhangulat és a politikai széljárás kedvezőbbre fordulását várják, hogy vitára, majd végszavazásra bocsássák a törvénytervezetet. Közben sok erdélyi sírkertben az a veszély fenyeget, hogy rátemetnek a történelmi személyiségek nyughelyeire, és nemcsak a síremlékük vész el, hanem a közemlékezetből is kikopik, hol alusszák örök álmukat.
2025. december 18., 07:562025. december 18., 07:56
A történelmi személyiségek síremlékei, a hősöknek állított emlékművek és a régi kripták védelméről szóló törvénytervezetet fogadott el tavaly októberben – nem döntéshozó kamaraként – a bukaresti szenátus. Az akkori szavazásról beszámoló RMDSZ-közlemény kitért arra, hogy több nagyvárosban gondot okoz a temetők zsúfoltsága, ami veszélyezteti a történelmi személyiségek sírhelyeit, a hősöknek állított emlékműveket, régi sírboltokat, a magyar érdekvédelmi szövetség ezért beterjesztett a parlamentbe két törvénytervezetet:
A jogszabályjavaslat továbbá kimondja azt is, hogy a temetők sétányait, zöldövezeteit gondozni kell, és biztosítani kell az őrzésüket, ezzel is megelőzve azt, hogy gondatlanok, vandálok, színesfémtolvajok kárt okozzanak. „A kolozsvári Házsongárd temetőben, a nagyváradi Rulikowski temetőben és más településeken lévő, a közösségünk szempontjából fontos sírhelyeket védjük meg, hiszen ezek múltunk, identitásunk elemei” – fogalmazott tavaly a szavazás kapcsán Cseke Attila, az RMDSZ akkori szenátusi frakcióvezetője.
A nagyváradi Rulikowski-temető bejárata
Fotó: Alexandru Nițescu
A törvénytervezetet Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ alsóházi frakcióvezető-helyettese nyújtotta be, ezért hozzá fordultunk a kérdéssel:
Mint válaszából kiderült, noha az RMDSZ tagja a négypárti kormánynak, a múlt év végi parlamenti és az idei – megismételt – elnökválasztás után kialakult politikai helyzet nem kedvez egy ilyesféle kezdeményezésnek, ezért várják a „széljárás” jobbra fordulását, hogy előrukkoljanak vele.
Az RMDSZ aggodalma nem alaptalan a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenessége és az elnöke, George Simion által is támogatott úzvölgyi temetőfoglalás ismeretében. Ezenkívül a kormány által hozott gazdasági megszorító intézkedések keltette közhangulat sem kedvezne most egy ilyen előterjesztésnek. „Meg kell várni, hogy stabilizálódjon a helyzet, és akkor a bizottságon át lehet vinni a törvénytervezetet. Azt gondolom, hogy még ebben a ciklusban lehet olyan pillanat, amikor ezt elő lehet venni a fiókból” – fogalmazott Szabó Ödön.
Az RMDSZ törvénytervezetének lényege, hogy a történelmi személyiségek sírhelyei védett státust kaphatnának anélkül, hogy esetükben végigjárnák a műemlékké nyilvánítás bonyolult és hosszadalmas procedúráját. Szabó Ödön példaként említette a kolozsvári Házsongárd temetőt, amelynek esetében a Házsongárd Alapítvány jelenleg rengeteg munkát fektet abba, hogy a sírkertben nyugvó személyiségek síremlékeit műemlékeknek nyilváníttassa. Az új törvény alapján könnyebb lenne megvédeni a sírhelyeket.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Másik példának hozta fel a nagyváradi Ady Múzeum alapítója, Tabéry Géza néhai újságíró és szerkesztő sírját, amely nem felel meg a műemlékké nyilvánítás feltételeinek, de az RMDSZ-es törvénytervezet alapján védetté lehetne nyilváníttatni anélkül is. Erdély-szerte, főleg a nagyvárosokban nagyon sok sírhely van hasonló helyzetben.
Ha korábban létezett volna a jogszabály, könnyebb lett volna megmenteni Barabás Béla síremlékét Aradon.
Barabás Béla Aradon született 1855. december 12-én, és ott is hunyt el 1934. május 28-án. A jogász végzettségű politikus Arad vármegye főispánja volt, ötször választották meg képviselőnek a pesti Országgyűlésbe. Erdélynek a Román Királysághoz csatolása után a maradás mellett döntött, és hamar a kisebbségi magyar politikai élet egyik vezető alakjává vált. 1926-tól a bukaresti parlament szenátora is volt, jelentős publicisztikai tevékenységet is kifejtett. Édesapja, Barabás Péter volt az az asztalosmester, aki a kertjéből kivágott 13 ágú eperfát állíttatta fel az 1849. október 6-án agyonlőtt és felakasztott honvédtábornokok kivégzésének a helyszínén, és ez volt az első emlékjel, amit a megtorlás áldozatául esett szabadságharcosok tiszteletére állítottak.
Az utókor „a legnagyobb magyar” jelzővel tisztelte Barabás Bélát, akinek az aradi Felsőtemetőben található síremléke – az apjáéval egyetemben – nagyon rossz állapotba került 2018-ra. Balta János újságíró a helyi napilapban, a Nyugati Jelenben hívta fel erre a figyelmet, és az RMDSZ megyei szervezetének háttérszervezete, a Pro Identitas Egyesület hét évre kifizette a köztemetőket fenntartó önkormányzati vállalatnak Barabás Béla családi sírhelyeinek a bérleti díját.
– mondta a Krónikának Péró Tamás megyei ügyvezető RMDSZ-elnök, egyúttal megköszönve azt, hogy a téma megemlítésével emlékeztettük a hétéves bérleti időszak leteltére.
Barabás Péter és Barabás Béla sírja a felújítás idején az aradi Felsőtemetőben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Barabás-síremlékeket Szűcs Gábor sírkőfaragó ingyen újította fel. „Valaki kell ezt is vállalja, és édesanyám meg édesapám biztatására szívesen segítettem” – mondta a szakember. A kőfaragó embereivel az egész sírkerthelyiséget kitakarította, elvitte a földfelesleget, gazt, hulladékot, ami az évek alatt felgyűlt. A monumentumokat kiemelték, betonalapot öntöttek, újrafestették a feliratokat.
Amikor azt kérdeztük a temetőt jól ismerő Szűcs Gábortól, hogy milyen állapotban vannak általában a magyar sírhelyek, síremlékek, különös tekintettel a jeles magyar személyiségek sírjaira, azt felelte: „jó lenne tudni, hogy hol vannak”. Majd hozzátette, ha valaki megmutatná, merre található, szívesen vállalná a rendben tartásukat.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ujj János újságíró, helytörténész, nyugalmazott történelemtanár évtizedeken keresztül kutatta az aradi temetők történetét és a bennük nyugvó jeles magyar és más nemzetiségű személyiségek síremlékeit. Munkájának eredményét kötetbe is foglalta: a Séták aradi temetőkben, emlékhelyeken című könyve 2009-ben jelent meg az Alma Mater Alapítvány kiadásában.
Az UTA téri Felsőtemető Arad elegáns sírkertjének számított, mert 1873 óta oda temetkeztek a jeles személyiségek, de a kriptasor előtti fákat kivágták, majd egy védőkorlátot helyeztek a magyar sírok és a látogatók közé. „Oda a többségi nemzetbeliek temetkezhettek, tehát először eldugták a sírokat, majd amikor eladták ezeket a helyeket, valamennyi emlékművön, merthogy kivinni a temetőből nem szabad, eltüntették a régi feliratokat” – mesélt arról, hogyan zajlott a „temetőfoglalás”.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Számos magyar személyiség sírja semmisült így meg Aradon.
Hasonló sorsra jutott az aradi színház valamennyi elhunyt jeles színészének a sírja is. Aradon 1948-ig magyar színház működött, sőt nemzeti színház státusa volt 1902-től 1919-ig. „Ódry Lehel – Ódry Árpádnak, az 1920–30-as évek ünnepelt színészének az édesapja – operaénekes volt, énekiskolát is nyitott Aradon, itt halt meg 1920-ban, de fogalmunk sincs, hol temették el. Szöllősi István harminc valahány éven keresztül volt a Kölcsey Egyesület titkára, jeles aradi pedagógus, a fél világgal levelezett, egész Erdélynek a Pista bácsija volt, és a sírja úgy tűnt el, hogy leemelték a betonlapot, és a helyére egy teljesen ismeretlen személyt temettek el 2008-ban” – folytatta a sort Ujj János.
A családi sírboltok is védelem alá kerülnének
Fotó: Orbán Orsolya
Csak ebben az aradi köztemetőben több mint kéttucat olyan sírról tud a helytörténész, amelyet „békén kellett volna hagyni”, de sejtelme sincs, hogy az azóta eltelt idő alatt hány veszett el. Vékony Zsolt József, az arad-belvárosi református egyházközség lelkipásztora a minap mesélte, hogy a gyülekezet több, a református egyházhoz kötőtő személyiség sírhelyét megváltotta,
Az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezet elfogadása több mint sürgős lenne tehát, már csak azért is, hogy a temetőinkben nyugvó nagy elődök nyugalma valóban örök legyen.
A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
Van valami különös varázsa annak, amikor egy kisgyerek először vesz a kezébe tojásírót. Videós riportunkban mi is jelen voltunk a Hagyományok Háza tojásírást oktató több foglalkozásán Kolozsváron.
Marosvásárhely lakosságának egyharmada buszokkal közlekedik – számolt be a Marosvásárhelyi Rádió.
Elhunyt Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közösségi oldalán.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!