Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

S akkor én elhatároztam, hogy ha ők így bánnak a mieinkkel, akkor nézzük meg, kik is vannak itt eltemetve magyar elődeink közül” – idézte fel a helytörténész, hogy mi adta az elhatározást a kutatómunkához.

Húsz-huszonöt évig gyűjtötte az anyagot, amiből összeállt a könyv. „Salacz Gyula 1875 és 1901 között 26 éven keresztül volt Arad polgármestere, az ő idejében épült a színház, a városháza, az összes nagy iskola, bank… 1915-ben meghalt, és 2000-ben nem lehetett tudni, hogy hol volt a sírja és mai napig se lehet tudni” – érzékeltette Ujj János, mennyire hálátlan volt az egykori polgármesterrel szemben az utókor.

Ujj János felidézte, hogy amikor az 1990-es években Bognár Leventét nevezték ki az RMDSZ javaslatára alprefektusnak (utóbb húsz évig volt a város alpolgármestere is), a Felsőtemetőben a gondnokkal együtt megjelöltek 26 sírt, amelyeket úgymond „békén kell hagyni”. „Eltelt négy hónap, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy rátemettek valakit az egyikre. Új gondnok lett, de lehet, hogy a régi sem tartotta magára nézve kötelezőnek azt, amit az alprefektus, a kormány helyi képviselője mondott” – érzékeltette a helyzetet Ujj János.

„A legnagyobb magyar”, Barabás Béla síremlékét sikerült megmenteni a közelmúltban. Az egykori országgyűlési képviselő sírhelyének bérleti díját 2018-ban civil kezdeményezésre az RMDSZ újabb hét évre kifizette a köztemetőket fenntartó önkormányzati vállalatnak, így elhárult a veszélye annak, hogy rátemetnek. A síremléket – az országgyűlési képviselő apja, Barabás Péter sírjával együtt – Szűcs Gábor sírkőfaragó ingyen újította fel. Barabás Béla Aradon született 1855. december 12-én, és itt is hunyt el 1934. május 28-án.

Az egykori honvédtemetőt felszámolták, jelenleg a Tisztviselőtelep elnevezésű városrész található a helyén. Ott hantolták el Lenkey János honvédtábornokot, akit az aradi vértanúk közé szoktak sorolni. Halálraítélték, de eluralkodott elmebaja miatt végül nem végezték ki; 1850 februárjában az aradi várbörtönben halt meg. „Lenkey János sírja volt a legutolsó ebben a temetőben, hiszen a többi halottak maradványait átvitték egy másik aradi köztemetőbe, de a Lenkeyé még az 1920-30-as években is ott árválkodott. 1936-ban Eger város küldöttsége eljött Aradra, és jó pár hétig tartó egyezkedés után kihantolták a földi maradványait, és hazavitték szülővárosába, Egerbe” – fejtette ki Puskel Péter helytörténész, újságíró.

Az Arad Megyei Múzeumban 2021-ben újraavatták Vécsey Károly, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 honvédtábornok egyikének a kriptaelőlapját. A sírfeliratot tartalmazó epitáfium 1912-ben került be a múzeumnak otthont adó Kultúrpalotába, de nem sokáig volt megtekinthető, mert

Már nem is tudni, hogy mikor, de a kriptaelőlapot egy szekrénnyel takarták el, és csak évtizedek múltán, 2019 tavaszán, egy nagytakarítás során került elő. A restaurálást követő újraavatást egy kiállítás keretében tartották meg, amikor megtekinthető volt néhány tárgy Vécsey személyes holmija közül, például az a feszület, amit e kezében tartott a kivégzése előtt, vagy a búcsúlevél, ami utolsó éjszakáján a feleségének írt.

amit az 1930-as évek óta Németországban sem használnak. Kivándorolt aradiak segítségével találtunk egy Kölnben élő idős hölgyet, aki ismerte a betűtípust, és átírta a levelet. Nincs szenzációs változás a korábbi fordításhoz képest, viszont hangsúlyeltolódások vannak. Vécsey volt az, akit utolsóként végeztek ki, ez azt jelzi, hogy őt tartotta a Habsburg-udvar a legveszedelmesebb szabadságharcos-vezérnek, ezért is jelentős számunkra” – mondta Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke.

Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának áldozatául esett 13 honvédtábornoknak kivégzésük után sem adatott meg az örök nyugalom. Földi maradványaikat többször is elköltöztették. A forradalmi seregek hamvait végül 1974-ben, a kivégzés 125. évfordulóján helyezték el a vélt vesztőhelyen álló obeliszk talapzatában. De csak 11 tábornok nyugszik Aradon: Kiss Ernő sírhelye a délvidéki Eleméren, Dessewffy Arisztidé a felvidéki Margonyán található.

és szülőhelyén, a felvidéki Hegyesmajtényban temették újra. 81 évnyi szolgálat után szerelt le, ő ihlette Háry János figuráját Garay János Az obsitos vitéz című művében. A helyi magyar közösség megkérdezése nélkül zajlott az exhumálás, pontosabban kész tények elé állították a magyarok képviselőit. Ujj János szerint kultúrtörténeti kár érte ezzel Aradot. „A városnak nem nagy szülöttje, hanem eltemetettje volt. 1735-ben született Trencsén mellett, 15 éves korában beállt a hadseregbe, és 96 éves korában szerelt le, amikor 1831-ben a Coburg-ezred Aradon állomásozott. Állítólag nem tudott felülni a lovára, ezért itt maradt, és néhány hónapot obsitosként Aradon élte életét” – fejtette ki Ujj János.

akkor ez 2000 után hatványozottan vonatkozik Aradra és minden olyan erdélyi városra, amelyben a magyarság szórványban él” – mondta Ujj János.

korábban írtuk

Az aradi vértanúk ritkán vagy még soha nem látott relikviáit állítják ki

Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 175. évfordulója alkalmából rendkívüli kiállítást rendez az Arad Megyei Múzeum a ’48-as Ereklyemúzeum gyűjteményéből.