Az aradi Alsótemetőben már van egy hősi parcella
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából. A magyar és a román hősök emlékét ápoló illetékes szervek válaszaiból kitűnik: a két fél képtelen dűlőre jutni, hol legyen a kolozsvári zsidó temetőből exhumált honvédek – az újratemetést felcímkézett zsákokban váró – földi maradványainak végső nyughelye.
2025. június 23., 07:522025. június 23., 07:52
2025. június 23., 11:252025. június 23., 11:25
Korábbi cikkünk annak kapcsán született, hogy szerettük volna megtudni: több mint négy évvel az aradi tárgyalások után hol tart a magyar központi katonametető létesítésének az ügye. 2021 áprilisában ugyanis Aradon folytattak megbeszélést a Magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) vezetői a kolozsvári magyar főkonzulátus munkatársai és Călin Bibarț aradi polgármester jelenlétében. A tanácskozás központi témája a magyar hősi temető helyszínének a kiválasztása volt.
A magyar fél egy 900-1000 négyzetméteres telekre tartott igényt, hogy azon alakítsa ki az emlékhelyet.
a csontokat több gondozatlan sírkertből gyűjtötték volna össze, s ide kerültek volna a kolozsvári zsidó temetőben kihantolt, az 1944 őszén a tordai csatában elesett több mint 90 magyar katonának a földi maradványai is. A román illetékes hivatal, az ONCE 2019-ben kérte meg az aradi önkormányzatot, hogy az A1-es autópálya szomszédságában lévő Alsótemetőben bocsásson rendelkezésre egy parcellát, amire a helyhatóság hajlandósásgot mutatott, ezt követte a már említett 2021-es helyszíni találkozó. (Azért választották ezt a temetőt, mert ott már nyugszanak második világháborús román, magyar, szerb és szovjet hősi halottak.)
Információink szerint a labda a magyar fél oldalán van: miután azonosították a kialakítandó emlékhely területét, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal várja a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum fél részéről a tervek benyújtását, de erre nem került sor.
Idén májusban küldtük el kérdéseinket az illetékes hatóságoknak, de sokáig nem kaptunk választ. Végül elsőként az ONCE reagált, s mint beszámoltunk róla, a hősök kultuszát ápoló román hivatal álláspontja szerint a labda a magyar fél oldalán van.
„A román fél megtette a szükséges lépéseket egy olyan földterület azonosítására, amelyet a magyar fél rendelkezésére bocsátanak a magyar katonák központi temetőjének kialakítása céljából. Ennek eredményeként a román fél azonosított egy területet az aradi Alsótemetőben, és a javaslatot továbbította a magyar félnek, amelyet az illetékes magyar szerv elfogadott” – olvashattuk az ONCE válaszában, de a hivatal hangsúlyozta azt is, hogy „amennyiben az újratemetés a másik szerződő fél államának területén történik, az érintett fél kizárólag egy előzetesen bemutatott és a másik szerződő fél által jóváhagyott projekt alapján járhat el.”
amely a háborús temető kialakításának munkálataira vonatkozik. Mindeddig a magyar fél nem küldte el a műszaki tervet a Románia területén nyugvó magyar háborús halottak központi temetőjének kialakítására” – közölte asz ONCE.
Cikkünk megjelenése után az aradi polgármester sajtóreferense útján küldte el válaszát: „Valóban volt találkozó a magyar féllel 2021-ben, de utána a megbeszélések a magyar és román hősök emlékét ápoló állami hatóságok között folytak, az aradi polgármesteri hivatalhoz több információ nem jutott el ezzel kapcsolatban” – állt az üzenetben.
Időközben olyan – nem hivatalos – információt is hallottunk, miszerint a magyar fél elállt az emlékhely aradi létrehozásának tervétől, és ezt erősítette meg (egyben meg is indokolta) a magyar Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya által június 18-án elküldött levél.
A második világháború végén a Torda környéki csatákban elesett magyar katonák földi maradványait 2015-ben exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőben, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott. A Hargita Népe 2021-es cikke szerint székelyföldi elöljárók sajnálatuknak adtak hangot, amiért végül nem az ő településükön létesül a katonatemető: korábban ugyanis két Maros megyei helyszín, Jobbágytelke és Mezőpanit is szóba került, mint a sírkert lehetséges helyszíne.
A Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal tájékoztatásul azt is közölte:
Ha ilyen egyezmények nem állnak rendelkezésre, akkor a kormány határozata alapján történhet a létesítés.
Ez szabályozza a Romániában található magyar háborús sírok, illetve a Magyarországon található román háborús sírok jogállását. A megállapodást 2008. március 6-án Bukarestben írták alá, és a román fél részéről a 300/2008. számú törvény révén ratifikálták. A kétoldalú egyezmény alkalmazásáért felelős szervek Romániában a ONCE, míg Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
A megállapodás szerint a szerződő felek kölcsönösen, ingyenesen biztosítják azokat a földterületeket, amelyeken a háborús sírok és emlékművek találhatók vagy létrejönnek. Továbbá, az új földterület kiválasztása, valamint a sírok és emlékművek áthelyezése kizárólag a másik szerződő fél jóváhagyásával történhet.
1944 szeptemberében véres harcok dúltak Arad környékén, az Ópálos feletti magaslatokon és a magyar határhoz közeli településeken magyar áldozatokat követeltek az ütközetek.
Magyar hősi temető létrehozásáról tárgyaltak a héten Aradon a Magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) képviselői – számolt be az Arad Hírek portál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!