Szántay Lajos szobra az általa tervezett Kultúrpalota lépcsősorának tetején, a főbejárat mellett kapott helyet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ha létezik a helytörténetben elválaszthatatlan kapocs egy-egy település, illetve személyiség között, akkor Arad és Szántay Lajos esetében ez egyértelműen megállapítható. A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát – ugyanakkor a szülővárosában teljesedhetett ki művészi igényű munkássága. Szellemi öröksége már-már feledésbe merült, de aradi magyar helytörténészek és közéleti szereplők visszahozták a nevét a köztudatba: emléktáblák és köztéri szobor őrzi Szántay Lajos emlékét, a város épített örökségéhez való hozzájárulását pedig a helyi román kultúrpolitika és műemlékvédelem is elismeri.
2026. március 08., 18:252026. március 08., 18:25
2026. március 09., 11:472026. március 09., 11:47
Az éppen éppen 65 évvel ezelőtt, 1961. március 8-án elhunyt Szántay Lajos 1872. február 20-án született Aradon. Középiskoláit Budapesten, felsőfokú tanulmányait Zürichben végezte. Építészpályája a fővárosban indult, de 1902-ben, édesanyja halála után a szülővárosában nyitott tervezőirodát. Munkássága a mai napig meghatározza a városképet: számos lakóépület, közintézmény és ipari létesítmény készült a tervei nyomán, az utókor viszont csak a közelmúltban kezdte ápolni méltóképp az emlékét. Puskel Péter és Ujj János újságíró, aradi helytörténész több albumban, monográfiában és önálló kötetekben mutatta be munkásságát.
Szántay 45 lakóházat tervezett, túlnyomó többségüket Aradon. „A kiemelkedő középületek közül megemlíthetnénk mindenekelőtt a Kultúrpalotát, amelyről azt mondták, hogy ha csak azt az egyet tervezte volna, akkor is bekerült volna a legjobb erdélyi műépítészek címtárába. De azon kívül megtervezte és ellenőrizte többek között az evangélikus-lutheránus templom építését is” – tette hozzá a helytörténész.
A belvárosban az egykori Széchenyi, a mai Horia utcát uralja impozáns méreteivel az egykor szebb napokat látott bérpalota, amelyet a köznyelv összekötött Szántay nevével.
A Szántay-palotára ráférne a felújítás
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ez talán az egyik legszebb alkotása. Nem volt a tulajdona, de mivel annyira szép épülete volt a belvárosnak, ezt az aradiak összekötötték Szántay nevével, holott tudomásom szerint egyetlen napig sem lakott ebben a házban. Hasonló színvonalú Bohus báró palotája a főutca végén, a színház mellett, ellenben sokkal szerényebb volt az az épület, amelyben lakott, és amelyet ő maga is tervezett” – mondta Puskel Péter.
A Szántay-palota falán 2011-ben, halálának 50. évfordulóján avattak emléktáblát a tiszteletére: ez volt Aradon az első köztéri emlékjel, amely felhívta a figyelmet arra a gazdag örökségre, amelyet az utókorra hagyott. Az emléktábla állításának és Szántay Lajos munkássága román kultúrkörökben való megismertetésének a kezdeményezője Bognár Levente akkori RMDSZ-es alpolgármester volt.
„Azért esett a választás erre az épületre, mert az aradiak úgy ismerik, mint Szántay-palota. Közel van a központhoz, a Kultúrpalotához, amely a munkásságának egyik szimbóluma, és az evangélikus templomhoz is, amit az aradiak Vöröstemplomként emlegetnek, és ami szintén meghatározó alkotása Szántaynak. De az ő nevéhez fűződik a Bohus-palota vagy a Lloyd-palota, a nemzeti bank mai székházának az épülete is. Sajnos mindamellett, hogy Szántay Lajos csodálatos épületeket alkotott Aradon, a kommunizmusban méltatlan sorsra került, szomorú helyzetbe hozta az akkori hatalom, amelyet ezzel az emléktáblával próbáltunk valamennyire helyrehozni. Már régóta megérdemelt volna egy emléktáblát azért, amit a városért tett” – idézte fel Bognár Levente.
A 2011-ben elhelyezett emléktábla a Szántay-palota falán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Kultúrpalota átadásának centenáriumán, 2013-ban a megyei múzeumnak és a filharmóniának is otthont adó épület előcsarnokában egy másik emléktáblát avattak Szántay Lajos tiszteletére. Az abban az évben a Szabadság-szobor Egyesület gondozásában kiadott emlékalbum a Szántay Lajos és palotái címet viseli, szerzője Ujj János nyugalmazott történelemtanár, újságíró és helytörténész.
1920 után Aradon már nem épültek bérpaloták, Szántay Lajostól ipari létesítmények terveit rendelték meg;
2013-ban a Kultúrpalota előcsarnokában helyeztek el emléktáblát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A helytörténész a következőképp érzékeltette az első világháborút lezáró határmódosítás előtti aradi középítkezést:
Szántay Lajos munkásságára kezdetben az eklektikus stílus volt jellemző, majd nyugat-európai körútja után tért rá a szecesszióra. „Arad szecessziós épületeinek a túlnyomó többsége az ő keze nyomát viseli. Ha a Kultúrpalotát megnézzük, akkor kívülről eklektikus, hiszen neki az volt a feladata, hogy öt pályázati tervből egyet valósítson meg, mindegyiknek az ötvözetéből, belül viszont szabad kezet kapott, és egy gyönyörű szecessziós épületet hozott létre, amely szerintem vetekszik bármely hasonló intézmény belső kialakításával” – méltatta Ujj János.
A Kultúrpalota előcsarnokában a felújítás után is megőrizték a magyar címert és a Naprendszert a Hallay-üstökössel ábrázoló falfestményt a mennyezeten
Születésének 148. évfordulóján, 2020 februárjában leplezték le a Kultúrpalota lépcsősorának tetején, a bejárati oszlopcsarnokban Szántay Lajos egészalakos bronz szobrát. A köztéri alkotás felállításában ugyancsak Bognár Levente akkori alpolgármester szerzett elévülhetetlen érdemeket. „Két szavazattal a huszonháromból nyilván nem rajtunk múlt a döntés a képviselő-testületben, de sikerült meggyőznöm az együttműködő kollégákat ennek a fontosságáról, és végül megszülettek azok a határozatok, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, ugyanakkor költségvetési fedezet is legyen rá” – idézte fel Bognár Levente.
A Szántay-szobor avatója 2020 februárjában: az alkotást Gheorghe Falcă és Bognár levente, akkori polgármester, illetve alpolgármester leplezte le, a kép előterében, balra, Kocsis Rudolf szobrászművész
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Mivel a Kultúrpalotát tartják a Szántay által tervezett legjellegzetesebb épületnek, egyértelmű volt, hogy ott kapjon helyet a 220 centiméter magas, neoklasszicista jegyeket viselő, realista stílusú egészalakos bronzszobor. Az építészt jellegzetes cilinderével ábrázoló mű elkészítésére Kocsis Rudolf aradi szobrászművészt kérték fel, akinek több köztéri alkotása is látható a városban.
Az alkotó szerint azért is volt jó választás, hogy a Kultúrpalota bejárata mellett kapott helyet a szobor, mert mint már írtuk, az épület a filharmónia székhelye is, és Szántay több évtizeden át tagja is volt a hangversenyzenekarnak.
„Szerencsés a választás abból a szempontból is, mert úgy lett kigondolva a szobor, hogy kapcsolatba kerüljön a monumentális építészettel. Különlegessége, hogy Aradon még nem állítottak fel olyan köztéri szobrot, amelynek nincsen talapzata, ez az első, ilyen jellegű kortás alkotás. Azt jelenti, hogy a szobor egy szinten áll a járókelőkkel, akik meg tudják csodálni közelről, mellé állhatnak, fotót készíthetnek vele” – magyarázta a szobrász.
A szobor is elegánsan ábrázolja a néhai műépítészt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kommunista hatalomátvételt követően Szántay Lajost érdemtelenül háttérbe szorították, megfosztották lehetőségeitől, és az egykor híres építész neve fokozatosan feledésbe merült. A rendszer áldozatává vált:
Élete utolsó évtizedét nyomorban és szegénységben élte le. A betegeskedő, rossz fizikai állapotban lévő műépítész kénytelen volt segítséget kérni a túléléshez. Többször fordult a hatóságokhoz, ám a helyi kommunista szervek minden alkalommal elutasították. Nyugdíjat csak 85 éves korától kapott, akkor is csupán csekély összeget, rendszertelen kifizetéssel. A hatóságok még a népjóléti konyháról is kitiltották.
Az éhhaláltól az aradi református, római katolikus és evangélikus lelkipásztorok összefogása mentette meg: titokban, felváltva, hetente biztosították számára a napi élelmet.
Az aradi magyar helytörténészek és a közképviselet sokéves munkássága nem volt hiábavaló. Ma már a hivatalos román kultúrpolitika és az értelmiségiek nem eltitkolják vagy lekicsinylik az első világháború előtti megvalósításokat, hanem elismerik azokat értékként, és közkincsként mutatják be, legyen szó egy-egy jeles személyiség szellemi örökségéről, a magyar köztéri alkotásokról vagy műkincsekről.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!