Fotó: Videófelvétel/Facebook/Pázmán Ida
Megérkezett Szent László lovas szobra a nagyváradi várba – adta hírül hétfői videós Facebook-posztjában Pázmán Ida, a Nagyváradi Kézművesház Egyesület vezetője.
2023. augusztus 21., 13:402023. augusztus 21., 13:40
2023. augusztus 21., 16:272023. augusztus 21., 16:27
A videón látható, hogy a szobrot egy emelődaru segítségével emelik le a teherjárműről, amellyel begördült végső helyére.
Az 5,3 méter magas szobor Deák Árpád szobrászművész mintája alapján készült el, a bronzöntést Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban, az Artcast nevű műhelyben. Mint ismeretes, a szobor ott fog állni, ahol a különböző fesztiválokon a nagyszínpad szokott lenni, a talapzat már a nyáron elkészült.
Annyit lehet csak tudni, hogy az időpontról a műalkotást megrendelő római katolikus püspökség és a váradi polgármesteri hivatal fog dönteni. Úgy tudjuk, hogy a dátumot a püspökség fogja kijelölni.
Kerestük kérdésünkkel Böcskei László megyés püspököt, amint választ kapunk írásban feltett kérdésünkre, visszatérünk a témára.
„Amikor a polgármesteri hivatallal véglegesíteni fogjuk a szoborral kapcsolatos események idejét, közölni fogjuk a sajtóval is” – mondta.
Az év második felében, de nem augusztus vége előtt – jelentette ki Böcskei László megyés püspök, amikor a Krónika arról faggatta, hogy mikor várható Szent László lovas szobrának felavatása.
Mint ismeretes, a szoborállítás ötlete még 2017-ben, Szent László szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából született meg. Ugyan a mostani helyválasztás mellett szól, hogy a vár szorosan kapcsolódik Szent László életéhez, a Körös-parti város lakosai 8000 aláírással nyomatékosítva is kérték, hogy a városalapító lovagkirály szobra a korábban az ő nevét viselő főtéren kapjon helyet, ám kérésüket Ilie Bolojan akkori polgármester elutasította.
A köztéri műalkotás elkészítésének költségeit a római katolikus püspökség vállalta, a talapzat megépítésének költségeit, illetve a szállítás és az elhelyezés kiadásait pedig a nagyváradi városháza állja. A várban amúgy Szent László magyar királynak egykor két szobra is állt, a 14. századi álló és lovas szobor a híres kolozsvári Márton és György mesterek munkája volt, akik a prágai Szent György-szobrot is készítették.
Márciusban kezdődik meg a váradi várban Szent László király (1077–1095) lovas szobra talapzatának az építése, és a köztéri műalkotás még az idén a helyére kerül – jelentette be a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!