„Az Erdélyi KézmívesCéh a Kós Károly és néhánytársa kezdeményezésére 1924-benlétrehozott Erdélyi Szépmíves Céhmintájára jön létre. Miként Kóséklétrehozták az erdélyi magyar irodalomnépszerűsítésére és támogatásáravállalkozó céhet, ugyanezt teszszük mi azerdélyi magyar népművészet éskézművesség érdekében” – indokoltaaz EKC létrehozását a kezdeményezőMolnár Attila, a szervezet ügyvezetője. Kifejtette, akézművesek csak a székelyudvarhelyi ArteraAlapítványtól és a háromszékiAlsócsernátonban 1995-ben megalakult RomániaiMagyar Népművészeti Szövetségtől (RMNSZ),valamint a kisebb egyesületektől számíthatnaksegítségre, mindezeket a törekvéseketviszont össze kell hangolni.
Az EKC létrehozásávalkét éve már próbálkoztak, akkorjogi buktatók miatt nem sikerült a szervezetetmegalapítani. A hétvégi ülésen aSzékelyföldről, Kolozsvárról ésKalotaszegről öszszesereglett harmincegy alkotóelfogadta és közjegyző előtt aláírta azEKC jogi létrejöttét is szentesítő alapítóokiratot. Az Artera Alapítvány nevében LőrinczZsuzsánna elnök, az RMNSZ nevében pedig SzatmáriFerenc elnök jelentette ki: csatlakoznak az EKC-hez, hiszen mintmondták: „Mi itt, Erdélyben csak együttműködvetudunk egyről a kettőre jutni”.
Az alakuló közgyűlésmegválasztotta az EKC vezetőségét is. Aszervezet elnöke Szász Margit székelyudvarhelyibútorfestő, vertcsipke- és varrottaskészítőnépművész, két alelnöke pedig SimóJúlia sepsiillyefalvi ruha- és textíliakészítőkézműves, illetve Szilveszter László kibédigyapjúfonó, -szövő mester lett. Ugyanakkorleszögezték: a továbbiakban szakmai testületethoznak létre az erdélyi eredetiséget igazolóegyéni vagy közösségi védjegyodaítélésére. Ezenkívülszakmai tanácsadást, oktatási intézményeket,tanfolyamokat működtetnek majd, illetve kereskedelmitevékenységet folytatnak bel- és külföldön,a tagok tájékoztatására pedig hírleveletindítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok