Képünk illusztráció
Fotó: Police.hu
Bár 1990 fekete márciusa óta sok minden megváltozott, az erdélyi magyar közösségnek számos célját sikerült elérnie, „még mindig nem teljesen konszolidált a román–magyar viszony” – jelentette ki Markó Béla az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Metszet című kedd esti műsorában.
2023. március 22., 10:502023. március 22., 10:50
Az RMDSZ egykori elnöke az ETV 1990 fekete márciusára emlékező adásában hangsúlyozta: 1990. március 19–20-án Marosvásárhelyen „egy román–magyar viszony robbant”.
Az erdélyi magyarok oktatási, nyelvhasználati és a döntési jogok szintjén jó irányba akartak változtatni saját helyzetükön, és ez ütközött a román nacionalisták azon akaratával, hogy elfojtsák ezt a szándékot – mondta Markó Béla, hozzátéve, hogy 33 év múltán „még mindig egy átmeneti korszakban vagyunk”.
„Azóta nyilván sok minden megváltozott (…), azokat az 1989–1990-es célkitűzéseket, ha nem is teljes egészében, de elég nagy részben sikerült teljesíteni” – mondta, példaként az önálló erdélyi magyar középiskolákat említve. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes eredményekhez – melyekről sokan 1990 márciusa előtt azt hitték, elérésük hónapok kérdése – évtizedek kellettek.
– jelentette ki Markó Béla a kétnyelvű feliratok és a jelképhasználat elleni bírósági ítéleteket említve példaként.
– fogalmazott az RMDSZ volt elnöke.
Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga társelnöke a műsorban úgy fogalmazott:
Úgy vélte, ennek feldolgozását segítette volna, ha a történtekről jelentés készül, mely az események hátterét is feltárja. „Ebben nem segített az állam, önmagunk kellett választ találjunk erre” – mondta.
A román emberi jogi aktivista szerint sok emberben még az a felfogás él, „hogy a másik volt a hibás”, és kevésbé van jelen az a meggyőződés, hogy a történteknek nem azok voltak „az indítói, a hibásak”, akik elszenvedték.
– hangsúlyozta Enache, hozzátéve, hogy ez volt az első „ellenforradalom” az 1989-es forradalom ellen, melyet aztán a bányászjárások követtek. Ez „alá is ásta” azt a felszabadulást, „reménycsomagot”, amelyet '89 decembere hozott – mutatott rá.
A Pro Európa Liga társelnöke szerint a fiatal nemzedék szempontjából – hogy a jövőben ellen tudjon állni „az ilyen beszervezési kísérleteknek” – fontos megérteni, hogy „nem a másik volt a hibás”, hanem kívülről manipulálták a résztvevőket.
„Ez nem marosvásárhelyi történet, ez erdélyi történet” – fogalmazott a műsorban az RMDSZ volt elnöke arra utalva, hogy Szatmárnémetiben is kialakult hasonló konfliktusos helyzet. Hangsúlyozta: érthető, hogy a kollektív traumákat felejteni akarjuk, de a tanulságokat át kell adni a fiataloknak. Úgy vélte, ahhoz képest, hogy mit ért el az elmúlt 33 évben, az erdélyi magyar közösségben kevés a remény, pesszimista a saját jövőjével kapcsolatban.
Az ETV műsorában Novák Csaba Zoltán történész, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta:
Mint ismeretes, 1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felfegyverkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, és súlyosan bántalmazták, fél szemére megvakították Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az összetűzéseknek három magyar és két román halottja és 278 sebesültje volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.
Változékony marad az időjárás a következő két hétben: többfelé hűvös éjszakák várhatók, miközben egyes térségekben napközben a hőmérséklet eléri, sőt meghaladja a 22–23 Celsius-fokot is.
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás