Képünk illusztráció
Fotó: Police.hu
Bár 1990 fekete márciusa óta sok minden megváltozott, az erdélyi magyar közösségnek számos célját sikerült elérnie, „még mindig nem teljesen konszolidált a román–magyar viszony” – jelentette ki Markó Béla az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Metszet című kedd esti műsorában.
2023. március 22., 10:502023. március 22., 10:50
Az RMDSZ egykori elnöke az ETV 1990 fekete márciusára emlékező adásában hangsúlyozta: 1990. március 19–20-án Marosvásárhelyen „egy román–magyar viszony robbant”.
Az erdélyi magyarok oktatási, nyelvhasználati és a döntési jogok szintjén jó irányba akartak változtatni saját helyzetükön, és ez ütközött a román nacionalisták azon akaratával, hogy elfojtsák ezt a szándékot – mondta Markó Béla, hozzátéve, hogy 33 év múltán „még mindig egy átmeneti korszakban vagyunk”.
„Azóta nyilván sok minden megváltozott (…), azokat az 1989–1990-es célkitűzéseket, ha nem is teljes egészében, de elég nagy részben sikerült teljesíteni” – mondta, példaként az önálló erdélyi magyar középiskolákat említve. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes eredményekhez – melyekről sokan 1990 márciusa előtt azt hitték, elérésük hónapok kérdése – évtizedek kellettek.
– jelentette ki Markó Béla a kétnyelvű feliratok és a jelképhasználat elleni bírósági ítéleteket említve példaként.
– fogalmazott az RMDSZ volt elnöke.
Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga társelnöke a műsorban úgy fogalmazott:
Úgy vélte, ennek feldolgozását segítette volna, ha a történtekről jelentés készül, mely az események hátterét is feltárja. „Ebben nem segített az állam, önmagunk kellett választ találjunk erre” – mondta.
A román emberi jogi aktivista szerint sok emberben még az a felfogás él, „hogy a másik volt a hibás”, és kevésbé van jelen az a meggyőződés, hogy a történteknek nem azok voltak „az indítói, a hibásak”, akik elszenvedték.
– hangsúlyozta Enache, hozzátéve, hogy ez volt az első „ellenforradalom” az 1989-es forradalom ellen, melyet aztán a bányászjárások követtek. Ez „alá is ásta” azt a felszabadulást, „reménycsomagot”, amelyet '89 decembere hozott – mutatott rá.
A Pro Európa Liga társelnöke szerint a fiatal nemzedék szempontjából – hogy a jövőben ellen tudjon állni „az ilyen beszervezési kísérleteknek” – fontos megérteni, hogy „nem a másik volt a hibás”, hanem kívülről manipulálták a résztvevőket.
„Ez nem marosvásárhelyi történet, ez erdélyi történet” – fogalmazott a műsorban az RMDSZ volt elnöke arra utalva, hogy Szatmárnémetiben is kialakult hasonló konfliktusos helyzet. Hangsúlyozta: érthető, hogy a kollektív traumákat felejteni akarjuk, de a tanulságokat át kell adni a fiataloknak. Úgy vélte, ahhoz képest, hogy mit ért el az elmúlt 33 évben, az erdélyi magyar közösségben kevés a remény, pesszimista a saját jövőjével kapcsolatban.
Az ETV műsorában Novák Csaba Zoltán történész, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta:
Mint ismeretes, 1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felfegyverkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, és súlyosan bántalmazták, fél szemére megvakították Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az összetűzéseknek három magyar és két román halottja és 278 sebesültje volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemtetszését fejezte ki Ukrajna bukaresti nagykövetsége, miután kiderült: Kolozsváron pénteken két orosz művész részvételével tartanak koncertet.
Felrobbant egy gázpalack Élesden: a robbanás következtében teljesen leomlott egy első emeleti erkély, egy nő pedig súlyosan megsérült.
Romániában a szakiskolai oktatás a rendszer mostohagyerekének számít. Az ígéretes szólamok ellenére a szakiskolák magukra vannak utalva. Videós riportunkban annak jártunk utána, miként működik Kolozs megye egyetlen magyar mezőgazdasági szakiskolája.
A vízügyi szakemberek szerint négy-öt havi esőre lenne szükség ahhoz, hogy az ország legnagyobb síkvidéki víztározója elérje a normális szintet.
A kolozsvári bíróság arra kötelezte a kolozsvári regionális út- és hídügyi igazgatóságot (DRDP Cluj), hogy több mint 11 000 lejes kártérítést fizessen egy autótulajdonosnak.
Integrált közúti ellenőrzést folytattak kedden a DN1-es főúton országszerte. Kolozs megyében a rendőrök a Bányabükk térségében végzett ellenőrzésekre meghívták a sajtó képviselőit is. A rendőrök elsősorban alkoholtesztet végeztek.
Sikerrel valósult meg múlt héten az első Erdélyi Egyetemi Börze az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) szervezésében Csíkszeredában, az Erőss Zsolt Arénában.
36 évvel ezelőtt a Tőkés László református lelkész melletti szimpátiatüntetés fordult át a kommunista rendszert megdöntő népfelkelléssé.
Szabadulószoba segítségével érzékeltetik a kommunizmus kegyetlen mivoltát a középiskolásokkal Brassóban. Az oktatási projekt célja, hogy élményszerűen bemutassa egy elnyomó rezsim mindennapi életre gyakorolt hatását.
Az Olt fölött átívelő, Szászhermányt Vámoshíddal összekötő, több mint száz éves közúti híd állapota annyira leromlott, hogy bármelyik pillanatban összeomolhat – közölték a Brassó megyei hatóságok.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás