Markó: még mindig átmeneti korszakban vagyunk, nem teljesen konszolidált a román–magyar viszony

– jelentette ki Markó Béla a kétnyelvű feliratok és a jelképhasználat elleni bírósági ítéleteket említve példaként.

– fogalmazott az RMDSZ volt elnöke.

Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga társelnöke a műsorban úgy fogalmazott:

Úgy vélte, ennek feldolgozását segítette volna, ha a történtekről jelentés készül, mely az események hátterét is feltárja. „Ebben nem segített az állam, önmagunk kellett választ találjunk erre” – mondta.

A román emberi jogi aktivista szerint sok emberben még az a felfogás él, „hogy a másik volt a hibás”, és kevésbé van jelen az a meggyőződés, hogy a történteknek nem azok voltak „az indítói, a hibásak”, akik elszenvedték.

– hangsúlyozta Enache, hozzátéve, hogy ez volt az első „ellenforradalom” az 1989-es forradalom ellen, melyet aztán a bányászjárások követtek. Ez „alá is ásta” azt a felszabadulást, „reménycsomagot”, amelyet '89 decembere hozott – mutatott rá.

A Pro Európa Liga társelnöke szerint a fiatal nemzedék szempontjából – hogy a jövőben ellen tudjon állni „az ilyen beszervezési kísérleteknek” – fontos megérteni, hogy „nem a másik volt a hibás”, hanem kívülről manipulálták a résztvevőket.

„Ez nem marosvásárhelyi történet, ez erdélyi történet” – fogalmazott a műsorban az RMDSZ volt elnöke arra utalva, hogy Szatmárnémetiben is kialakult hasonló konfliktusos helyzet. Hangsúlyozta: érthető, hogy a kollektív traumákat felejteni akarjuk, de a tanulságokat át kell adni a fiataloknak. Úgy vélte, ahhoz képest, hogy mit ért el az elmúlt 33 évben, az erdélyi magyar közösségben kevés a remény, pesszimista a saját jövőjével kapcsolatban.

Az ETV műsorában Novák Csaba Zoltán történész, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta:

Mint ismeretes, 1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felfegyverkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, és súlyosan bántalmazták, fél szemére megvakították Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az összetűzéseknek három magyar és két román halottja és 278 sebesültje volt.