Vírusgenomikai eljárással térképezik fel a különféle kimenetelű megbetegedések hátterében álló vírustörzsek genetikai állományát (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay
Állatbetegségekkel összefüggő kutatási, oktatási együttműködésről állapodott meg a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Temesvári I. Mihály Király Élettudományi Egyetem csütörtökön – tájékoztatta a PTE az MTI-t.
2024. június 27., 20:252024. június 27., 20:25
Azt írták: az agrárágazat védelmét szolgáló közös munka egyik első lépése a szopornyica megbetegedést okozó vírus kutatása és az elérhető oltóanyagok hatékonyságának felmérése lesz. Az intézmények munkatársai tudásbázisuk egyesítésével
– tették hozzá. Kiemelték, szakemberek a Virológiai Nemzeti Laboratóriumban fejlesztett vírusgenomikai eljárással térképezik fel a különféle kimenetelű megbetegedések hátterében álló vírustörzsek genetikai állományát, de a közös projektben kiemelt szerepet kap más, az Európai Unió keleti és déli határain megjelenő egzotikus, határokon átterjedő állatbetegségek vizsgálata is.
Ilyen a ragadós száj- és körömfájás, a kiskérődzők kártevője, a juh- és kecskehimlő, a bőrcsomós betegség, a kullancsok és szúnyogok által terjesztett vírusok – sorolták. Hangsúlyozták, a vizsgált betegségek elleni közös küzdelem elősegíthet uniós betegségvédelmi intézkedéseket, megelőzve a súlyos gazdasági hatásokat.
A PTE kitért arra, a pécsi-temesvári együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy a régióban jobban hasznosuljon a Virológiai Nemzeti Laboratórium infrastruktúrája, jobb legyen a térség járványvédelmi készültsége, az új kórokozók kimutatásáról, azonosításáról kapott eredmények növeljék a publikációk számát, továbbá bővüljön a laboratóriummal együttműködő intézmények köre, kialakítva egy erősebb kutatási, innovációs környezetet. A pécsi és temesvári intézmény szerteágazó oktatási együttműködést is tervez, ebben a laboratórium képzési centrumként jelenhet meg – olvasható a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!