Vírusgenomikai eljárással térképezik fel a különféle kimenetelű megbetegedések hátterében álló vírustörzsek genetikai állományát (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay
Állatbetegségekkel összefüggő kutatási, oktatási együttműködésről állapodott meg a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Temesvári I. Mihály Király Élettudományi Egyetem csütörtökön – tájékoztatta a PTE az MTI-t.
2024. június 27., 20:252024. június 27., 20:25
Azt írták: az agrárágazat védelmét szolgáló közös munka egyik első lépése a szopornyica megbetegedést okozó vírus kutatása és az elérhető oltóanyagok hatékonyságának felmérése lesz. Az intézmények munkatársai tudásbázisuk egyesítésével
– tették hozzá. Kiemelték, szakemberek a Virológiai Nemzeti Laboratóriumban fejlesztett vírusgenomikai eljárással térképezik fel a különféle kimenetelű megbetegedések hátterében álló vírustörzsek genetikai állományát, de a közös projektben kiemelt szerepet kap más, az Európai Unió keleti és déli határain megjelenő egzotikus, határokon átterjedő állatbetegségek vizsgálata is.
Ilyen a ragadós száj- és körömfájás, a kiskérődzők kártevője, a juh- és kecskehimlő, a bőrcsomós betegség, a kullancsok és szúnyogok által terjesztett vírusok – sorolták. Hangsúlyozták, a vizsgált betegségek elleni közös küzdelem elősegíthet uniós betegségvédelmi intézkedéseket, megelőzve a súlyos gazdasági hatásokat.
A PTE kitért arra, a pécsi-temesvári együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy a régióban jobban hasznosuljon a Virológiai Nemzeti Laboratórium infrastruktúrája, jobb legyen a térség járványvédelmi készültsége, az új kórokozók kimutatásáról, azonosításáról kapott eredmények növeljék a publikációk számát, továbbá bővüljön a laboratóriummal együttműködő intézmények köre, kialakítva egy erősebb kutatási, innovációs környezetet. A pécsi és temesvári intézmény szerteágazó oktatási együttműködést is tervez, ebben a laboratórium képzési centrumként jelenhet meg – olvasható a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!