Hirdetés

Magyar Erasmus: oktatási autópálya

Elsősorban a magyarországi oktatók miatt tartják hasznosnak az erdélyi egyetemek vezetői a Balog Zoltán miniszter által bejelentett magyar Erasmus-programot. A lapunk által megkérdezett felsőoktatási intézményvezetők egyhangúan kijelentették, hogy az általuk egyébként már évek óta igényelt program fő hozadéka az egyes szakokon jelentkező magyar oktatóhiány pótlása lehet. A program működése azonban szerintük sok szempontból a román fél válaszától, a hazai állapotoktól is függ.

Vásárhelyi-Nyemec Réka

Kiss Előd-Gergely

Pap Melinda

Bíró Blanka

2015. július 23., 19:282015. július 23., 19:28

2015. július 23., 21:592015. július 23., 21:59

A magyarországi és a határon túli magyar egyetemek oktató- és diákcseréjét elősegítő magyar Erasmus-program beindítását jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábornak (Tusványos) a felsőoktatásról rendezett szerda délutáni pódiumbeszélgetésén. A miniszter elmondta, a program kidolgozására a minisztérium megkapta a kormány megrendelését, elfogadása szeptemberben várható. A magyar Erasmus munkacímű program keretében első körben meg kívánják háromszorozni a határon túli egyetemeken tanuló magyarországi hallgatók számát, és eltörlik a magyarországi egyetemeken tanuló határon túli diákok jelenlegi ötezres keretszámát.

Jöhetnek a professzorok

A tervezett program azt is biztosítja, hogy a magyarországi egyetemek professzorai otthoni oktatói státusuk és fizetésük megtartása mellett mehessenek ki határon túli magyar egyetemekre oktatni. A magyarországi oktatók határon túli szerepvállalása a külhoni magyar felsőoktatási intézmények akkreditálása tekintetében jelenthet hathatós segítséget. Balog Zoltán elmondta, a határon túli tanintézetekkel folytatott egyeztetések szerint 2016 februárjától 25–30 magyar professzor kezdhetné meg oktatói tevékenységét határon túli egyetemek „akkreditációs hiányterületein”. A miniszter szerint a következő évben 300 millió forintot szánnak erre a programra.

Balog Zoltán azt jelölte meg hosszabb távú célként, hogy 2017-re minden határon túli régióban – ahol létezik magyar nyelvű felsőfokú képzés – minden releváns gazdasági és társadalmi szak elérhető legyen magyar nyelven. Hozzátette, ez a cél részben a Magyarországgal szomszédos országok állami finanszírozású egyetemein, részben a civil vagy egyházi finanszírozású magyar egyetemeken, részben pedig a magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatain valósulhat meg.

A miniszter elmondta, megvan a terv arra, hogy miként indíthatják el a magyar egyetemek azokat a kihelyezett tagozatokat, amelyeket ma még a határon túli magyar közösségek helyi kezdeményezései nem tudnak létrehozni. Balog Zoltán kijelentette, a nemzetegyesítés alapja a kultúra a történelem és a hit, eszköze az oktatás, a gazdaság és a politika lehet. Hozzátette, Magyarország számára kiemelten fontos egy egységes magyar oktatási tér kialakítása. A pódiumbeszélgetésen jelen lévő erdélyi és kárpátaljai magyar oktatók üdvözölték a kezdeményezést, és azokról a nehézségekről beszéltek, amelyeket országaikban a kormányzat gördít az anyanyelvi felsőoktatás elé.

Fontos a kétirányúság

Minden mobilitási programnak elsősorban a finanszírozás okoz gondot, de ha a magyar Erasmus-programnak is meglesznek azok a forrásai, mint magának az uniós programnak, akkor ez nagy előrelépést jelenthet a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás számára – értékelte lapunknak a kezdeményezést Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. Úgy vélte, akkor van igazán értelme a magyar Erasmus-programnak, ha az kétirányú, hiszen az erdélyi diákoknak előnyt jelent, ha Magyarországon vagy Felvidéken tanulhatnak, és a tanároknak is segít, ha bekapcsolódhatnak a magyarországi, felvidéki felsőoktatásba. „Amikor egy tanár tőlünk elmegy, megmérettetik a tudománya egy teljesen más diákság körében is, ebből sokat lehet tanulni, tapasztalatból mondhatom” – magyarázta Soós Anna, aki szerint a kapcsolatteremtés szempontjából is jól jön a program.

A magyar rektorhelyettes szerint a kolozsvári egyetem akkor is jól jár, ha fogadhatja a Kárpát-medencei magyar diákokat, hiszen azok megismerik az itteni kínálatot, és elképzelhető, hogy az alapszak elvégzése után itteni mesterképzőre iratkoznak. Ugyanakkor az is fontos az egyetem számára, ha tanárok érkeznek a Kárpát-medencéből. Ez jó a diákoknak, hiszen más szemszögből is megismerkedhetnek ugyanazon témákkal, napirenden lehetnek az újdonságokkal. Ráadásul van egy-két olyan szakterület, ahol jó lenne, ha hosszú távon is Kolozsváron taníthatnának a magyarországi, felvidéki, délvidéki vagy kárpátaljai tanerők. Ilyen például a geológia, ahol kevés magyar oktatóval rendelkezik a felsőoktatási intézmény, de Soós Anna szerint óriási igény lenne informatika-szakemberekre is. Itt nemcsak a magyar tagozaton, valamennyi vonalon szakemberhiánnyal küzdenek, a teljes Kárpát-medencében óriási a kereslet informatikusok iránt, a gazdag multinacionális vállalatok bérezésével pedig nem tudják felvenni a versenyt, mutatott rá a rektorhelyettes. „Bárki jöhet bárhonnan a világból, és olyan nyelven taníthat a BBTE-n informatikát, amelyiken csak szeretne” – szemléltette az oktatóhiányt Soós Anna.

A román félen is múlik a siker

A Balog Zoltán miniszter által bejelentett magyar Erasmus-program jelentősége, hogy legalább magyar oldalról nincs akadálya az együttműködésnek – értékelte a Krónikának a kezdeményezést Szilágyi Tibor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) oktatója, korábbi rektorhelyettese. Emlékeztetett, hogy Magyarország korábban is elfogadott változásokat, például a határon túli egyetemekre vonatkoztatva eltörölték a megszorítást, hogy egy professzor nem taníthat két egyetemen. „Ez kicsit olyan, mint az autópálya, a magyar és a román részt összekötötték, a magyarországi készen van, kérdés, hogy a romániai mikor épül ki. Ez esetben pedig az itthoni változtatásoktól is függ, hogy miként lehet a magyar Erasmus-program lehetőségeit kihasználni” – vázolta Szilágyi Tibor.

A professzor rámutatott, mindenképpen jól jön, ha a magyar oktatók szakmailag a hiánytárgyakban besegítenek, de jelenleg például akkreditációs szempontból csak a főállású oktatók számítanak, tehát ha egy professzornak legkevesebb kétéves munkaszerződése van, és ugyanolyan versenyvizsga-körülmények között kerülhetnek be a rendszerbe a magyarországi pedagógusok is, mint a hazaiak. „Ebben komoly adminisztratív nehézségeket látok, ismerve a nem túlzott segítőkészséget a román részről. Még Ecaterina Andronescu miniszter mondta, hogy külföldi oktatókat ebben a folyamatban nem vesznek figyelembe” – emlékeztetett Szilágyi Tibor. Hozzátette, az csak egyik vetület, hogy a magyarországi professzorok 2–3 nap alatt tartanak néhány előadást, de hogy bekapcsolódnak a rendszeres képzésbe, az egyetemeken belső átalakítást kell végrehajtani, például, el kell érni, hogy moduláris legyen a képzés, és így néhány hónapig betaníthassanak.

Már évekkel korábban kellett volna

A magyar Erasmus-program most is nagyon hasznos, de valójában már évekkel ezelőtt szükség lett volna a magyarországi tanárok segítségére – fogalmazott megkeresésünkre Dávid László. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora emlékeztetett, két-három éves kérésük valósul meg azzal, hogy a magyarországi egyetemek professzorai az otthoni státusuk és fizetésük megtartásával jöhetnek a határon túli magyar egyetemekre oktatni. „Hosszú távú elképzelés kell legyen, és azt kell szavatolja, hogy a Kárpát-medencében egységes a magyar oktatási rendszer feltételeiben és minőségében is. Ez azért fontos, mert így meggátolhatjuk, hogy a hallgatók elvándoroljanak, hiszen megerősítést kapnak arra vonatkozóan, hogy például az erdélyi egyetemeken ugyanazt a tudást szerezhetik meg, mint bármely másik Kárpát-medencei egyetemen. Ezt az oktatók minősége biztosítja, és ez éppen azzal valósulhat meg, ha a magyarországi professzorok idejönnek tanítani” – magyarázta Dávid László.

A Sapientia rektora emlékeztetett, a magyar magánegyetem úgy indult, hogy mindenki tudta, egy oktatói nemzedék kiesett, idős professzorokkal kellett elkezdeni a saját oktatói hálózat kiépítését. „Ez részben sikerült, vannak olyan területek, ahol egyetemi docenseket, esetenként professzorokat tudunk kinevelni a fiatalok közül, de még mindig vannak területek, ahol szükség van pótlásra. E tekintetben a magyar Erasmus-program nagyon hasznos lehet, hiszen a szakemberpótlásra egyértelműen szükség van” – szögezte le a rektor. Rámutatott, tudományos iskolát kell teremteni, elsősorban azokat a nagynevű professzorokat, kutatókat várják Magyarországról, akik erre az iskolateremtésre képesek és hajlandók.

Megduplázódó lehetőségek

„Azért is örvendek a bejelentésnek, mert annak idején ezt írásban mi fogalmaztuk meg először” – mondta el lapunknak János Szabolcs, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora. Tájékoztatása szerint több mint négy évvel ezelőtt egy magyarországi fórumon javasolták és nyújtották át az akkori illetékes államtitkárnak az erre vonatkozó kérést. János Szabolcs úgy vélte, a közeljövőben beinduló program egyaránt fontos és hasznos a hallgatóknak és a pedagógusoknak is. Meglátása szerint a nagyváradi egyetem is tud majd szakembereket küldeni Magyarországra, de az onnan érkezők tapasztalata is segítheti majd az intézmény fejlesztését. Hangsúlyozta, hogy a magyar Erasmusszal megduplázódnak a lehetőségek, hiszen az egyetemi hallgatók emellett a nemzetközi Erasmus-program révén is mehetnek külföldre tanulni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 15., szombat

Öt úszóbajnokot adó kolozsvári család emlékszobáját nyitották meg

A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.

Öt úszóbajnokot adó kolozsvári család emlékszobáját nyitották meg
Hirdetés
2026. augusztus 15., szombat

Két hónap után indul újra a tömegözlekedés az egyik erdélyi megyeszékhelyen

Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.

Két hónap után indul újra a tömegözlekedés az egyik erdélyi megyeszékhelyen
2026. augusztus 15., szombat

Wellnessközponttal mentenék meg a nagy múltú erdélyi fürdővárost

Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.

Wellnessközponttal mentenék meg a nagy múltú erdélyi fürdővárost
2026. augusztus 14., péntek

Katonai teherautó és három autó ütközött, hárman meghaltak Maros megyében

Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.

Katonai teherautó és három autó ütközött, hárman meghaltak Maros megyében
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Magyar–román párbeszédtől a mesterséges intelligenciáig: Grezsa Csaba a #főtér23 kínálatáról

A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.

Magyar–román párbeszédtől a mesterséges intelligenciáig: Grezsa Csaba a #főtér23 kínálatáról
2026. augusztus 14., péntek

Hetvenöt autó karosszériájára bukkantak, illegális autóbontót zárt be a rendőrség

Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.

Hetvenöt autó karosszériájára bukkantak, illegális autóbontót zárt be a rendőrség
2026. augusztus 14., péntek

A metró előszele: megszűnik a főtéri parkoló Kolozsváron

Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.

A metró előszele: megszűnik a főtéri parkoló Kolozsváron
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

„Elszakadt a film, a kórházban ébredtem fel” – Megszólalt a brassói tragédiában érintett sofőr

Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.

„Elszakadt a film, a kórházban ébredtem fel” – Megszólalt a brassói tragédiában érintett sofőr
2026. augusztus 14., péntek

A nagyváradi körgyűrű újabb felüljáróján indult el a forgalom, hátravan még három felül- és egy aluljáró

Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.

A nagyváradi körgyűrű újabb felüljáróján indult el a forgalom, hátravan még három felül- és egy aluljáró
2026. augusztus 14., péntek

Az idő rostáján az új egyházzene – Kolozsváron találkozik újra a kortárs zene az évszázados hagyománnyal

Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?

Az idő rostáján az új egyházzene – Kolozsváron találkozik újra a kortárs zene az évszázados hagyománnyal
Hirdetés
Hirdetés