Aranylázálom. A Gabriel Resources bő negyed évszázada vágott bele azóta kudarcba fulladt verespataki bányaprojektjébe
Fotó: Kozán István
A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja lezárta a verespataki bányaprojekt ügyében évekkel ezelőtt kezdeményezett bírósági eljárást, mely során az Erdélyben mintegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt ciántechnológiával kitermelni kívánó, ám végül hoppon maradt kanadai Gabriel Resources vállalat többmilliárd dolláros kártérítést követel a gigaberuházást nagy nehezen megakadályozó román államtól. A Világbank által alapított, washingtoni székhelyű nemzetközi jogorvoslati intézmény ítélete 120 napon belül várható az elmúlt évtizedek egyik legvitatottabb, legnagyobb hullámokat vető romániai ügyében, mely Európa legjelentősebb arany- és ezüstlelőhelyét érinti.
2023. szeptember 18., 18:252023. szeptember 18., 18:25
A Világbank vezetői által 1965-ben létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) múlt héten lezárta a kanadai Gabriel Resources és brit leányvállalata által 2015-ben Románia ellen indított pert. Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 napja van, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül, sok-sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében. A határidő különleges esetben 60 nappal meghosszabbítható.
Dragoș Tănase, a Gabriel Resources romániai képviselője a cég közleményében üdvözölte a bírósági eljárás lezárultát, mellyel az ítészek jelezték: nincs szükségük további információkra a felektől. A vállalat várja a bíróság döntését – közölte az igazgató. Az említett csoportosulás több mint 80 százalékos részedést birtokol az 1997-ben alapított Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) részvényeiből, a bányatársaság fennmaradó része pedig a román államé, a Minvest állami bányatársaság révén.
Verespatak madártávlatból
Fotó: Kiss Gábor
A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi vitásügy-rendezést arra hivatkozva, hogy Románia felrúgta a Kanadával, illetve Nagy-Britanniával kötött kétoldalú egyezmények azon passzusait, melyek a másik államból érkező beruházások kölcsönös védelmét garantálják. A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást.
A verespataki aranybányát megnyitni akaró Gabriel Resources vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását. A cég pénteken nyújtja be kártérítési követelését a román állammal szemben.
Az eredeti összeget a vállalat torontói tőzsdén 2011-ben (ekkortól veszik lajstromba az őket ért kárt) jegyzett értékéből – több mint 3 milliárd amerikai dollár – plusz kamatokból számolták ki. Ugyanakkor korábban állítólag hajlandók lettek volna kiegyezni kisebb összegben is: 2021-ben minimális kártérítésként az összeg mintegy negyedét, 760 millió dollárt (plusz kamatokat) jelöltek meg – állításuk szerint ennyit fektettek be a projektbe.
A Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte.
Tíz évvel ezelőtt Csíkszeredában is utcára vonultak Verespatak védelmében
Fotó: Veres Nándor
De a Gabriel Resoruces ezek után sem adta fel, és időnként fajsúlyos támogatókra is „lelt” a román politikai szereplők körében. Közben az ellenzők tábora az UNESCO által biztosított világörökségi védelmet próbálták kiharcolni Verespatak számára, sokáig mindhiába. A Dacian Cioloș vezette kormány 2016-os felterjesztését 2018-ban visszavonta az akkori szociáldemokrata kormány.
Még 2019-ben is azt nyilatkozta a már Viorica Dăncilă vezette kabinet kulturális minisztere, Daniel Breaz, hogy ha Verespatak felkerül a világörökségi listára, akkor Románia elveszíti a településen aranybányát nyitni akaró kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési pert, amelyben a tengerentúli társaság – eredetileg – 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól.
Római kori bányalabirintus
Fotó: Makkay József
Azonban a döntés megosztotta az akkori jobbközép kormánykoalíció tagjait is. Bár Klaus Iohannis államfő üdvözölte a döntést, Florin Cîțu liberális miniszterelnök a hírek szerint nem támogatta a kezdeményezést, melyet az akkor még a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja alkotta USR-PLUS „nyomatott”.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága kedden felvette a világörökségi listára a Fehér megyei Verespatakon található római kori bányát, amely a veszélyeztetett helyszínek lajstromába is bekerül.
Maga a verespataki polgármester, a liberális Eugen Furdui is elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. Úgy vélte: az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.
Egyébként az először 2016-ban megfogalmazott világörökségi előterjesztésben a román hatóságok az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkoztak, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Az indoklás szerint Verespatak az Erdélyi-érchegység legrégebbi és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat, és ennek példátlanul gazdag tárgyi emlékei maradtak fenn. A Verespatak központú községet jelenleg 2400-an lakják, magát a falut mintegy 500-an. Bár az 1992-es népszámláláskor még több mint 100 magyart jegyeztek fel a községben, számuk 2011-ben 6-ra apadt.
Verespatak központja
Fotó: Makkay József
Amint arról nemrég beszámoltunk, a 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről.
Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrel, egyetemi oktatóval, aki 2006 óta működteti Verespatakon az ARA Egyesületet.
A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!