Fotó: Kozán István
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága kedden felvette a világörökségi listára a Fehér megyei Verespatakon található római kori bányát, amely a veszélyeztetett helyszínek lajstromába is bekerül.
2021. július 27., 13:532021. július 27., 13:53
2021. július 27., 17:222021. július 27., 17:22
A Világörökség Bizottság 44. kibővített ülésén a román küldöttség élén vett részt Demeter András István, a bukaresti kulturális minisztérium államtitkára. Az ülést követően közölte, az ENSZ családias keretei között az UNESCO mindannyiunk számára a béke és a biztonság megőrzését jelenti, az oktatás, a tudomány, a kultúra, a kommunikáció és a tájékoztatás terén folytatott nemzetközi együttműködésnek köszönhetően. Demeter kiemelte, hogy a verespataki bányatáj napra pontosan Románia UNESCO csatlakozásának 65. évfordulóján került fel a világörökségi listára.
A döntést azonnal üdvözölte közösségi oldalán Klaus Iohannis román államfő. Úgy vélte: Verespataknak a hatóságok és a szakértők összehangolt erőfeszítései révén a helyi örökség bemutatásának és a bányavidék fenntartható fejlődésének a példájává kell válnia. Nem örül azonban mindenki Verespatak új rangjának. Eugen Furdui polgármester elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. A kormányzó Nemzeti Liberális Pártban (PNL) politizáló elöljáró úgy vélte: az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.
„Különösen a mostani árvizek után ütközik majd nehézségbe a tönkrement ingatlanok újjáépítése, helyreállítása. De általában speciális jóváhagyásokra lesz majd szükség az UNESCO-védettség al került épületek modernizálása esetében, óriási lesz a bürokrácia. Egyetlen előnye az lesz a döntésnek, hogy könnyebb lesz felkeresni a római tárnákat, egyéb semmi” – nyilatkozta Furdui a Digi24 hírtelevíziónak, hozzátéve: Verespatak lakosságának többsége nem támogatta, hogy a bányához hasonlóan a település is védettséget élvezzen.
„Ha a verespataki polgármesteri hivatalnak nincsenek megoldásai, akkor a lakosok pár év múlva megválaszthatnak egy olyan elöljárót, aki rendelkezik ilyenekkel. Az UNESCO nem nyújt semmiféle anyagi támogatást, a román állam és a helyi hatóságok felelőssége projekteket kidolgozni, finanszírozásokra lelni” – mutatott rá Adrian Cioroianu, hozzátéve: gazdasági alternatívát kell felmutatni Verespatakon, nyilvánvaló ugyanis, hogy a hagyományos bányászati tevékenység elveszítette aktualitását.
Verespatak bányászati kultúrtájának felvétele az UNESCO világörökségi listára fontos megvalósítás és egy út kezdetét jelenti – véli az Országos Örökségvédelmi Intézet.
Amint arról beszámoltunk, az UNESCO világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán a napokban felvett kilenc új helyszínt a világörökségi listára, ám Verespatak akkor még nem volt a helyszínek között. Dan Barna miniszterelnök-helyettes vasárnap a Prima kereskedelmi televíziónak nyilatkozva elmondta, a román kormány támogatja, hogy Verespatakot a világörökség részévé nyilvánítsák.
A román dosszié – amelyben a bukaresti hatóságok először 2016-ban vették fel Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára – az elmúlt időszakban konfliktus forrásává vált a mostani jobbközép kormánykoalícióban. Sajtóinformációk szerint Florin Cîțu liberális miniszterelnök ugyanis azt fontolgatta, hogy visszavonja a felterjesztést. A Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja alkotta USR-PLUS azonban a hárompárti koalícióban a hatalomból való kilépéssel fenyegetőzött, ha a román állam nem tart ki a továbbiakban is a Fehér megyei település világörökséggé nyilvánítása mellett.
Kilenc új helyszínt – köztük a madridi Prado múzeumot ölelő kulturális térséget, európai fürdővárosokat és a kínai Kanton történelmi városrészét – vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottság
Az ICOMOS javaslata szerint szakértőket kell a helyszínre küldeni, ajánlásokat kell megfogalmazni és ellenőrzéseket kell végezni annak érdekében, hogy minél hamarabb visszavonják a bányászati kitermelésre vonatkozó engedélyeket – közölte a G4Media hírportál. A nemzetközi tanács ismertetése szerint a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájával „riadót fújnak” a közvélemény előtt.
A bukaresti kulturális, valamint a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban értesítette levélben az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Az előterjesztésben az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Az indoklás szerint Verespatak az Erdélyi-érchegység legrégebbi, és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat, és ennek példátlanul gazdag tárgyi emlékei maradtak fenn.
Nyílt levélben fordult a kormányhoz a Romániai Építészek Rendje (OAR), kérve, hogy folytassák az eljárást Verespatak UNESCO világörökségi listára való felvétele érdekében.
A pályázatot a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány nyújtotta be 2017 elején az UNESCO-nak, de a technokrata kabinetet követő szociáldemokrata kormány 2018-ban megakasztotta a folyamatot. Arra hivatkoztak, hogy a Verespatakon és környékén nemesfémet kitermelni akaró kanadai Gabriel Resources 2017-ben pert indított Románia ellen, és 4,4 milliárd dollár kártérítést követel, amiért 15 év huzavona után Bukarest megakadályozta a tervezett aranybánya-beruházást.
Az Erdélyi-érchegységben lett volna Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányája, de ennek áldozatul esett volna egész Verespatak és az ókori emlékek is. A Fehér megyei település és környéke 2020-ban került fel ismét – bányászati kultúrtájként – az UNESCO világörökségi javaslati listájára.
Romániából korábban nyolc kulturális, illetve természeti kincs került fel a világörökségi listára: a Duna-delta (1991-ben); erdélyi szász erődtemplomos falvak: Berethalom, Kelnek, Nagybaromlak, Prázsmár, Szászfehéregyháza, Szászkézd, Székelyderzs (1993-ban, kiterjesztve 1999-ben); a horezui kolostor (1993); észak-moldvai kolostorok (1993, kiterjesztve 2010-ben); dák erődítmények a Szászvárosi-hegységben (1999); Segesvár történelmi központja (1999); Máramaros fatemplomai: Barcánfalva, Budfalva, Desze, Jód, Nyárfás, Sajómező, Rogoz, Dióshalom (1999); a Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei (összesen 12 ország térségei közösen, 2017-ben terjesztették ki romániai helyszínekre is).
Újraindítja a kormány azt az eljárást, amelynek nyomán felvehetik Verespatakot az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségeinek listájára – jelentette be pénteken Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben vasárnap, december 28-án zárják a Ferenc pápa által tavaly december 29-én meghirdetett Jubielumi Szentévet.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) végrehajtási eljárást kezdeményezett a kanadai Gabriel Resources Limited társaság által az SC Roșia Montană Gold Corporation SA-ban birtokolt részvények kapcsán, hogy behajtsa a közel 47 millió lejes követelést.
A téli ünnepek idején a hatóságok célja, hogy az állampolgárok nyugodt és biztonságos körülmények között ünnepelhessék a karácsonyt.
Testfelületének 50 százalékán szenvedett égési sérüléseket egy nő a keddről szerdára virradó éjszaka a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.
Kedd este kiengedték a kórházból mind a hat személyt, akikre ráomlott a mennyezet az ötcsillagos nagyszebeni szálloda úszómedencéjében, egyikük esetében sem volt szükség beutalásra.
2026. január elsejétől a Brassóba és Brassópojánára látogató turistáknak napi 12 lejes idegenforgalmi adót kell fizetniük éjszakánként – az összeg egy része a helyi turizmus népszerűsítésére, a másik része a hegyimentőszolgálat kifizetésére megy majd.
A kolozsvári metróprojekt folytatódik, a munkálatokat nem állították le, és a kivitelezési határidő változatlan marad – jelentette be a városi tanács keddi ülésén Emil Boc.
Nagy teljesítményű, korszerű technológiával felszerelt hiperbár kamrát kapott a kolozsvári rehabilitációs kórház, amely ily módon az egyetlen állami egészségügyi intézmény az országban, mely ilyen felszereléssel büszkélkedhet.
Beomlott kedden egy nagyszebeni hotel beltéri medencéje fölötti mennyezet, a hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A hódmezővásárhelyi gépkocsivezető segélyszállítmányokat vitt Temesvárra, ám a szállítmány nem ért célba, mert az aradi várhíd közelében 1989. december 23-án hajnalban tüzet nyitottak rá, és az akkor 44 éves Tóth Sándor a helyszínen életét vesztette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!