Fotó: Bartos Lóránt
Mintegy százan tiltakoztak kedden az ozsdolai közbirtokossági erdők visszaállamosítási kísérlete ellen a kézdivásárhelyi bíróság épülete előtt, ahol elkezdődött a birtoklevelek érvénytelenítését követelő pénzügyminisztérium keresetének tárgyalása. A háromszékiek ügyvédje a pernek a Kovászna megyei törvényszékre való áthelyezését kérte.
2019. április 02., 17:192019. április 02., 17:19
2019. április 02., 19:042019. április 02., 19:04
A kézdivásárhelyi bíróság épülete előtt tüntettek kedden az ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesületének tagjai, akik a közbirtokossági erdők visszaállamosítása ellen tiltakoztak. A bíróságon ugyanis ezen a napon tűzte napirendre a román államot képviselő pénzügyminisztérium keresetét, amelyben
Az ozsdolaiak ügyvédje a tárgyaláson a per áthelyezését kérte a Kovászna megyei törvényszékre, arra hivatkozva, hogy a 2900 hektár erdő hatalmas értéket jelent. Pál István, a közbirtokosság elnöke lapunknak elmondta, a kézdivásárhelyi bíróság szerdán hozza nyilvánosságra döntését.
Közben a bíróság épülete előtt mintegy százan gyűltek össze az újraállamosítási kísérlet ellen tiltakozva.
Pál István rámutatott, csendben, fegyelmezetten tiltakoztak, ennek ellenére a rendőrség „beléjük kötött”: a tüntetés megtartására kibocsátott engedélyt követelték, és bírsággal fenyegetőztek. „Nem kértünk engedélyt, mert attól tartottunk, hogy megtagadják tőlünk. Ha megbüntetnek, megfellebbezzük” – mondta Pál István. Hozzátette, következő alkalommal még többen vonulnak utcára, mozgósítják a teljes, közel ezres tagságot.
– mondta elkeseredve az elnök.
Az ozsdolaiak értetlenül állnak a per előtt, hiszen 17 évvel ezelőtt kapták vissza az erdőket, és aggódnak, hogy a bíróság az állam javára dönt, holott minden dokumentum bizonyítja, jogosan igényelték vissza a tulajdonukat. Amikor a keresetet a pénzügyminisztérium tavaly októberben benyújtotta, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke áttanulmányozta a periratot. Kiderült, a minisztérium arra hivatkozva indított eljárást, hogy az 1921-es földreform alapján a román állam 1923–1924-ben kisajátította az ozsdolai közbirtokosság erdőit, és ezekért kártérítést fizetett.
Ugyanis a közbirtokosság a két világháború között pert indított, és meg is nyerte azt: a brassói táblabíróság elismerte, hogy túl kevés volt a román állam által felajánlott kártérítés összege. Így a telekkönyvben mindvégig a közbirtokosság maradt feltüntetve tulajdonosként, abba nem került be sohasem a román állam, sem pedig Ozsdola mint közigazgatási egység, bár az állam a község javára próbálta kisajátítani az erdőt. Több dokumentum bizonyítja a közbirtokosság tulajdonjogát, például az, hogy 1948-ban a közbirtokosságtól vették el.
amikor a 2000/1-es földtörvény alapján legtöbb húsz hektárt lehetett visszakérni. Amikor a 2005/247-es számú törvény már lehetővé tette, hogy mindenki visszakapja a teljes tulajdonát, az ozsdolaiaknak már nem volt miből kimérni az erdőt – évekig hiába pereltek, hogy megszerezzék jogos tulajdonukat.
Laczkó-Dávid Géza, a közbirtokosság ügyvédje az MTI-nek úgy nyilatkozott, a pénzügyminisztérium több olyan iratot benyújtott a bíróságra, amelyek látszólag azt igazolják, hogy a román állam az 1921-es földtörvény értelmében kisajátította a közbirtokosság vagyonát, és különböző állami hatóságok 1938-ig több közbirtokossági tagnak is állítottak ki erre vonatkozó iratokat. A minisztérium olyan iratokat is benyújtott, amelyek egyes közbirtokossági tagoknak kifizetett kártérítésre utalnak. Szerinte azonban ezek az iratok nem igazolják, hogy a kisajátítási folyamat lezárult. A folyamat befejezetlenségét jelzi az is, hogy nem jegyezték be a telekkönyvbe az állam tulajdonjogát.
A Láros közbirtokosság egyébként vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az elmúlt év pénzügyi mérlegét ismertették, hogy mennyi osztalékot adtak készpénzben és fában. Közölték a tagokkal, hogy a kitermelést meghatározatlan időre felfüggesztették. A tagok közül néhányan felvetették, hogy talán azért indított ellenük pert a pénzügyminisztérium, mert tavaly újabb kérést nyújtottak be további 32 hektár erdő visszaigénylésére, és „ez szúrta az állam szemét”. Laczkó-Dávid Géza ügyvéd rámutatott,
Különben az ozsdolai Láros az egyik legnagyobb háromszéki közbirtokosság: 986 tagja van, eredményesen működik, megélhetés-kiegészítést biztosít a tagjainak a pénz- és tűzifaosztalékkal. Amint arról beszámoltunk, a magyar kormány is aggódva figyeli az ozsdolai erdők visszaállamosítására tett kísérletet, az ügy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tavaly novemberi ülésén is szóba került.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!