Ida néni 103 éves koráig öneállátó volt, két éve él a bágyoni öregotthonban
Fotó: Makkay József
Százöt évvel ezelőtt, 1918-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia idején született Erdély, valamint Románia egyik legidősebb embere, a Bágyonban élő Székely Ida. Az aranyosszéki falu matuzsálemi kort megélt lakója a Krónikának elmondta, hogy 103 éves koráig ő főzött, mosott, takarított a lakásában, rokonai végül rábeszélték, hogy költözzön be a faluban működő idősek otthonába. Ida néni – aki 100 évesen kapta vissza magyar állampolgárságát – a háborús időket is felidézte beszélgetésünk során.
2023. november 17., 09:412023. november 17., 09:41
Erdély egyik legidősebb asszonya, a bágyoni Székely Ida a napokban ünnepelte 105. születésnapját. A református egyház alapította Misericordia Egyesület által a Tordától 10 kilométerre fekvő faluban működtetett öregotthon lakóját rokonai két éve költöztették az aranyosszéki település szociális intézményébe. Az idős asszony 103 éves koráig négy évtizeden át egyedül élt, miután a férjét elveszítette.
Székely Ida születésnapját tortával ünnepelték, Várfalva község (közigazgatásilag ide tartozik Bágyon) polgármestere, Marginean János emléklapot és virágcsokrot nyújtott át Kolozs megye legidősebb lakójának.
Piacolásból lehetett megélni
Sógor Gyula, az öregotthon gondnoka vezet fel a külön szobában élő mamához, akiről elöljáróban elmondja, hogy szellemileg friss, csak a hallása romlott meg. A matuzsálemi kort megélt Ida néni szokva van a látogatókhoz. A hétvégén a Fehér megyei Miriszlóról érkeztek vendégei, de rendszeresen felkeresik egykori testvéreinek gyerekei és unokái is. Három testvére évtizedekkel ezelőtt meghalt már.
Az 1918-ban született Ida néni még jól emlékszik a két világháború közötti időszakra, és az azt követő évekre is. „A szüleim is gazdálkodó emberek voltak. Ökröket, teheneket tartottunk, jól éltünk. A kollektivizálás előtt a férjemmel szintén a gazdálkodást választottuk, de pár évre rá a termelőszövetkezet mindenünket elvette. Itt-ott adtak egy darab zöldségest, a kollektívbeli munka mellett ezzel foglalkoztunk, csak a piacolásból lehetett megélni” – szövögeti emlékeit vendéglátóm.
A bágyoniak leginkább hagymával és gyökérzöldségekkel piacoltak, Ida néni is sokszor megfordult a temesvári, nagyszebeni és brassói zöldségpiacokon. Utoljára 72 éves korában, 1990-ben járt zöldséget árulni távolabbi piacra, azóta háztáji veteményesét dolgozta saját szükségletre, és kevéske termelőszövetkezeti nyugdíjából éldegélt.
A férje szerencsésen túlélte az orosz fogságot
Ida néni arról mesél, még álmában sem fordult meg a fejében, hogy az öregek otthonába fog kerülni. Mindenre gondolt, csak erre nem. A többségében unitáriusok lakta Bágyonban egy kisebb református közösség él – Székely Ida is közéjük tartozik –, és amikor az idősek otthona épült a református templom mellett, ő is segített, amivel tudott.
105. születésnapján Székely Idát Marginean János, Várfalva község polgármestere is felköszöntötte
Fotó: Facebook/Bágyoni Öregotthon
Százéves kora után már egyre nehezebben mozgott, és miután többször elesett a házban és az udvaron – kimarjult az ujja és eltört a válla –, bágyoni rokonai rábeszélték, hogy költözzön be a szociális otthonba. Azóta a szomszédokat hiányolja, akikkel rendszeresen elbeszélgetett. Mostanában egyedül él a szobában, és csak akkor találkozik emberekkel, ha valaki rányitja az ajtót. A járókerettel közlekedő idős asszony nehezen mozdul ki még a folyosóra is, de tovább már nem merészkedik.
Beszélgetésünk során visszakanyarodunk a régmúlt időkre, hiszen annyi mindent átélt, amiből regényt lehetne írni.
Az aranyosszéki falu második világháborús poklára is emlékszik, amikor a Nagyenyed irányából előrenyomuló szovjet hadsereg Bágyon határából vette fel a harcot a Torda környékén állomásozó magyar és német egységekkel. Akkoriban a falu tele volt sebesültekkel és haldokló katonákkal, majd a szovjetek sok magyar férfit elhurcoltak a környékről. Akik közül kevesen tértek haza. A magyar hadseregben harcoló férjének szerencséje volt, mert legyengülve, betegen ugyan, de túlélte az orosz fogságot.
A házasságából Ida néninek nem születtek gyerekei. Többször elmondja, hogy jól élt az urával, aki azonban korán eltávozott mellőle.
– magyarázza az idős asszony.
Ida néni százéves születésnapját a bágyoni művelődési házban ünnepelte a rokonság. Testvérei gyerekeinek közbenjárása nyomán a százéves kerek évfordulón vehette át a magyar állampolgárságról szóló okiratot Magyarország kolozsvári főkonzulátusának munkatársaitól. A néni meglepődve írta alá az eléje tett papírt, mert erre már nem számított.
A személyzet igyekszik mindenben könnyebbé tenni hétköznapjait, amit azonban beárnyékol, hogy az arcán daganat jelent meg. Az orvosok szerint már nem lehet műteni, hiszen ebben az idős korban nagy valószínűséggel a műtőasztalon aludna el örökre. Bágyon második legidősebb lakója szintén nő, aki idén töltötte 92. életévét. A 105 éves Székely Ida nénihez fogható matuzsálemi kort azonban emberemlékezet óta nem ért meg senki a környékbeli aranyosszéki falvakban sem.
Minden idők egyik legidősebb romániai lakosa egyébként ugyancsak magyar volt, mégpedig a 109. évében, 2016 májusában a bánsági Karánsebesen elhunyt Szemenyei Margit. A római katolikus vallású asszony az Arad megyei Kisjenőn született 1907. augusztus 15-én, Borosjenőn (Ineu) járt iskolába. Az első világháború után került Karánsebesre, amikor édesapja az ottani bútorgyárban vállalt munkát. Ő maga is gyári munkás volt több évtizeden át. 108. születésnapján Karánsebes polgármestere is felköszöntötte, az idős nő pedig az egészséges táplálkozást tartotta a hosszú élet titkának. Sok tejet ivott és elsősorban a háztáji gazdaságban termesztett zöldségeket, az ott nevelt állatok húsát ette. Minden idők legidősebb romániai embereként különben az 1908. november 21-én született és 2020. iúnius 27-én elhunyt Dumitru Comănescut tartják nyilván, aki 111 évet és 219 napot élt. Egy hónapig igazoltan ő volt a legidősebb férfi a világon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!