Ida néni 103 éves koráig öneállátó volt, két éve él a bágyoni öregotthonban
Fotó: Makkay József
Százöt évvel ezelőtt, 1918-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia idején született Erdély, valamint Románia egyik legidősebb embere, a Bágyonban élő Székely Ida. Az aranyosszéki falu matuzsálemi kort megélt lakója a Krónikának elmondta, hogy 103 éves koráig ő főzött, mosott, takarított a lakásában, rokonai végül rábeszélték, hogy költözzön be a faluban működő idősek otthonába. Ida néni – aki 100 évesen kapta vissza magyar állampolgárságát – a háborús időket is felidézte beszélgetésünk során.
2023. november 17., 09:412023. november 17., 09:41
Erdély egyik legidősebb asszonya, a bágyoni Székely Ida a napokban ünnepelte 105. születésnapját. A református egyház alapította Misericordia Egyesület által a Tordától 10 kilométerre fekvő faluban működtetett öregotthon lakóját rokonai két éve költöztették az aranyosszéki település szociális intézményébe. Az idős asszony 103 éves koráig négy évtizeden át egyedül élt, miután a férjét elveszítette.
Székely Ida születésnapját tortával ünnepelték, Várfalva község (közigazgatásilag ide tartozik Bágyon) polgármestere, Marginean János emléklapot és virágcsokrot nyújtott át Kolozs megye legidősebb lakójának.
Piacolásból lehetett megélni
Sógor Gyula, az öregotthon gondnoka vezet fel a külön szobában élő mamához, akiről elöljáróban elmondja, hogy szellemileg friss, csak a hallása romlott meg. A matuzsálemi kort megélt Ida néni szokva van a látogatókhoz. A hétvégén a Fehér megyei Miriszlóról érkeztek vendégei, de rendszeresen felkeresik egykori testvéreinek gyerekei és unokái is. Három testvére évtizedekkel ezelőtt meghalt már.
Az 1918-ban született Ida néni még jól emlékszik a két világháború közötti időszakra, és az azt követő évekre is. „A szüleim is gazdálkodó emberek voltak. Ökröket, teheneket tartottunk, jól éltünk. A kollektivizálás előtt a férjemmel szintén a gazdálkodást választottuk, de pár évre rá a termelőszövetkezet mindenünket elvette. Itt-ott adtak egy darab zöldségest, a kollektívbeli munka mellett ezzel foglalkoztunk, csak a piacolásból lehetett megélni” – szövögeti emlékeit vendéglátóm.
A bágyoniak leginkább hagymával és gyökérzöldségekkel piacoltak, Ida néni is sokszor megfordult a temesvári, nagyszebeni és brassói zöldségpiacokon. Utoljára 72 éves korában, 1990-ben járt zöldséget árulni távolabbi piacra, azóta háztáji veteményesét dolgozta saját szükségletre, és kevéske termelőszövetkezeti nyugdíjából éldegélt.
A férje szerencsésen túlélte az orosz fogságot
Ida néni arról mesél, még álmában sem fordult meg a fejében, hogy az öregek otthonába fog kerülni. Mindenre gondolt, csak erre nem. A többségében unitáriusok lakta Bágyonban egy kisebb református közösség él – Székely Ida is közéjük tartozik –, és amikor az idősek otthona épült a református templom mellett, ő is segített, amivel tudott.
105. születésnapján Székely Idát Marginean János, Várfalva község polgármestere is felköszöntötte
Fotó: Facebook/Bágyoni Öregotthon
Százéves kora után már egyre nehezebben mozgott, és miután többször elesett a házban és az udvaron – kimarjult az ujja és eltört a válla –, bágyoni rokonai rábeszélték, hogy költözzön be a szociális otthonba. Azóta a szomszédokat hiányolja, akikkel rendszeresen elbeszélgetett. Mostanában egyedül él a szobában, és csak akkor találkozik emberekkel, ha valaki rányitja az ajtót. A járókerettel közlekedő idős asszony nehezen mozdul ki még a folyosóra is, de tovább már nem merészkedik.
Beszélgetésünk során visszakanyarodunk a régmúlt időkre, hiszen annyi mindent átélt, amiből regényt lehetne írni.
Az aranyosszéki falu második világháborús poklára is emlékszik, amikor a Nagyenyed irányából előrenyomuló szovjet hadsereg Bágyon határából vette fel a harcot a Torda környékén állomásozó magyar és német egységekkel. Akkoriban a falu tele volt sebesültekkel és haldokló katonákkal, majd a szovjetek sok magyar férfit elhurcoltak a környékről. Akik közül kevesen tértek haza. A magyar hadseregben harcoló férjének szerencséje volt, mert legyengülve, betegen ugyan, de túlélte az orosz fogságot.
A házasságából Ida néninek nem születtek gyerekei. Többször elmondja, hogy jól élt az urával, aki azonban korán eltávozott mellőle.
– magyarázza az idős asszony.
Ida néni százéves születésnapját a bágyoni művelődési házban ünnepelte a rokonság. Testvérei gyerekeinek közbenjárása nyomán a százéves kerek évfordulón vehette át a magyar állampolgárságról szóló okiratot Magyarország kolozsvári főkonzulátusának munkatársaitól. A néni meglepődve írta alá az eléje tett papírt, mert erre már nem számított.
A személyzet igyekszik mindenben könnyebbé tenni hétköznapjait, amit azonban beárnyékol, hogy az arcán daganat jelent meg. Az orvosok szerint már nem lehet műteni, hiszen ebben az idős korban nagy valószínűséggel a műtőasztalon aludna el örökre. Bágyon második legidősebb lakója szintén nő, aki idén töltötte 92. életévét. A 105 éves Székely Ida nénihez fogható matuzsálemi kort azonban emberemlékezet óta nem ért meg senki a környékbeli aranyosszéki falvakban sem.
Minden idők egyik legidősebb romániai lakosa egyébként ugyancsak magyar volt, mégpedig a 109. évében, 2016 májusában a bánsági Karánsebesen elhunyt Szemenyei Margit. A római katolikus vallású asszony az Arad megyei Kisjenőn született 1907. augusztus 15-én, Borosjenőn (Ineu) járt iskolába. Az első világháború után került Karánsebesre, amikor édesapja az ottani bútorgyárban vállalt munkát. Ő maga is gyári munkás volt több évtizeden át. 108. születésnapján Karánsebes polgármestere is felköszöntötte, az idős nő pedig az egészséges táplálkozást tartotta a hosszú élet titkának. Sok tejet ivott és elsősorban a háztáji gazdaságban termesztett zöldségeket, az ott nevelt állatok húsát ette. Minden idők legidősebb romániai embereként különben az 1908. november 21-én született és 2020. iúnius 27-én elhunyt Dumitru Comănescut tartják nyilván, aki 111 évet és 219 napot élt. Egy hónapig igazoltan ő volt a legidősebb férfi a világon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közösségi oldalán.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!