Meglátogattuk Erdély egyik legidősebb lakóját, a 105 éves aranyosszéki Ida nénit

Székely Ida születésnapját tortával ünnepelték, Várfalva község (közigazgatásilag ide tartozik Bágyon) polgármestere, Marginean János emléklapot és virágcsokrot nyújtott át Kolozs megye legidősebb lakójának.

Piacolásból lehetett megélni

Sógor Gyula, az öregotthon gondnoka vezet fel a külön szobában élő mamához, akiről elöljáróban elmondja, hogy szellemileg friss, csak a hallása romlott meg. A matuzsálemi kort megélt Ida néni szokva van a látogatókhoz. A hétvégén a Fehér megyei Miriszlóról érkeztek vendégei, de rendszeresen felkeresik egykori testvéreinek gyerekei és unokái is. Három testvére évtizedekkel ezelőtt meghalt már.

Az 1918-ban született Ida néni még jól emlékszik a két világháború közötti időszakra, és az azt követő évekre is. „A szüleim is gazdálkodó emberek voltak. Ökröket, teheneket tartottunk, jól éltünk. A kollektivizálás előtt a férjemmel szintén a gazdálkodást választottuk, de pár évre rá a termelőszövetkezet mindenünket elvette. Itt-ott adtak egy darab zöldségest, a kollektívbeli munka mellett ezzel foglalkoztunk, csak a piacolásból lehetett megélni” – szövögeti emlékeit vendéglátóm.

A bágyoniak leginkább hagymával és gyökérzöldségekkel piacoltak, Ida néni is sokszor megfordult a temesvári, nagyszebeni és brassói zöldségpiacokon. Utoljára 72 éves korában, 1990-ben járt zöldséget árulni távolabbi piacra, azóta háztáji veteményesét dolgozta saját szükségletre, és kevéske termelőszövetkezeti nyugdíjából éldegélt.

A férje szerencsésen túlélte az orosz fogságot

Ida néni arról mesél, még álmában sem fordult meg a fejében, hogy az öregek otthonába fog kerülni. Mindenre gondolt, csak erre nem. A többségében unitáriusok lakta Bágyonban egy kisebb református közösség él – Székely Ida is közéjük tartozik –, és amikor az idősek otthona épült a református templom mellett, ő is segített, amivel tudott.

Beszélgetésünk során visszakanyarodunk a régmúlt időkre, hiszen annyi mindent átélt, amiből regényt lehetne írni.

Az aranyosszéki falu második világháborús poklára is emlékszik, amikor a Nagyenyed irányából előrenyomuló szovjet hadsereg Bágyon határából vette fel a harcot a Torda környékén állomásozó magyar és német egységekkel. Akkoriban a falu tele volt sebesültekkel és haldokló katonákkal, majd a szovjetek sok magyar férfit elhurcoltak a környékről. Akik közül kevesen tértek haza. A magyar hadseregben harcoló férjének szerencséje volt, mert legyengülve, betegen ugyan, de túlélte az orosz fogságot.

A házasságából Ida néninek nem születtek gyerekei. Többször elmondja, hogy jól élt az urával, aki azonban korán eltávozott mellőle.

– magyarázza az idős asszony.

Százéves korában lett ismét magyar állampolgár

Ida néni százéves születésnapját a bágyoni művelődési házban ünnepelte a rokonság. Testvérei gyerekeinek közbenjárása nyomán a százéves kerek évfordulón vehette át a magyar állampolgárságról szóló okiratot Magyarország kolozsvári főkonzulátusának munkatársaitól. A néni meglepődve írta alá az eléje tett papírt, mert erre már nem számított.

A személyzet igyekszik mindenben könnyebbé tenni hétköznapjait, amit azonban beárnyékol, hogy az arcán daganat jelent meg. Az orvosok szerint már nem lehet műteni, hiszen ebben az idős korban nagy valószínűséggel a műtőasztalon aludna el örökre. Bágyon második legidősebb lakója szintén nő, aki idén töltötte 92. életévét. A 105 éves Székely Ida nénihez fogható matuzsálemi kort azonban emberemlékezet óta nem ért meg senki a környékbeli aranyosszéki falvakban sem.