
A több mint 400 katonát mozgósító hadgyakorlat a nagysinki kiképzőközpontban zajlik (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Ministerul Afacerilor Interne, Romania
Megkezdődött a Brassó megyei Nagysinken a NATO eddigi legkomplexebb, számítógépes szimulációk által kísért hadgyakorlata Romániában, melyen 17 szövetséges ország több mint 400 katonája vesz részt.
2023. október 10., 13:352023. október 10., 13:35
A Steadfast Jupiter 2023 (STJU23) elnevezésű akciósorozat kedden kezdődött a Getica nevű erdélyi kiképzőközpontban. Különlegessége, hogy számítógépes szimulációk segítségét is felhasználják a hadgyakorlatok során (Computer-Assisted/Command Post Exercise – CAX/CPX). A román védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a NATO délkeleti multinacionális hadtestének parancsnoksága (HQ MNC-SE) által irányított gyakorlatozás célja, hogy egy komplex, valamennyi műveleti területet érintő forgatókönyv szerint teszteljék a parancsnoki és vezérlési képességeket.
A bukaresti szaktárca szerint az STJU23 az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) úgynevezett 360 fokos biztonsági és kollektív védelmi mechanizmusaira összepontosít. Az akció két vezérelve a NATO két fő koncepciója: az elrettentés és a védelem az euroatlanti térségben.
A Nagysinken indított közös kiképzés és hadgyakorlat további célja növelni a kohéziót és az interoperabilitást a részt vevő haderők között. Az esemény ugyanakkor kiváló alkalmat nyújt arra is, hogy teszteljék a parancsnoki, vezérlési és reakciókészséget, illetve a védekezési szerepkört „egy sokszoros fenyegetések jellemezte geopolitikai helyzetben”.
A védelmi minisztérium emlékeztet, hogy a NATO délkeleti multinacionális hadtestének megalapítását Klaus Iohannis államfő szorgalmazta a 2018-as brüsszeli csúcstalálkozón. Az előkészületeket követően ez 2020 júliusában jött létre, eredetileg bukaresti székhellyel, amelyet 2021-ben Nagyszebenbe tettek át.
A mostani hadgyakorlatnak otthont adó nagysinki központot szeptemberben meglátogatta Klaus Iohannis. Az ottani harccsoportról azt mondta az államfő, hogy a Romániában állomásozó szövetséges haderők magját képezi. Iohannis a luxemburgi miniszterelnökkel, Xavier Bettelel együtt látogatta meg a Brassó megyei létesítményt.
A kiképzőközpontban állomásozó katonákhoz intézett beszédében az elnök elmondta, Románia a szövetségesekkel együtt tovább fogja erősíteni a NATO-haderőt Románia területén, különösen a nagysinki harccsoportot. Hozzátette, hogy Románia addig fogja támogatni Ukrajnát, „ameddig szükséges”.
„A román és luxemburgi katonák közös erőfeszítései révén, más szövetségeseinkkel együtt fokozzuk a NATO-nak azt a képességét, hogy reagálni tudjon a mai biztonsági fenyegetésekre. Románia ma a NATO megerősített elrettentési és védelmi pozíciójának fontos központja a keleti szárnyon és a Fekete-tengeren, amely az euroatlanti térség biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű régió” – fogalmazott az Agerpres által idézett beszédében az államfő.
A nagysinki NATO-harccsoport székhelyét 2022 novemberében avatta fel Angel Tîlvăr védelmi miniszter és francia hivatali kollégája, Sébastien Lecornu. Franciaország kezdeményezésére a Brassó megyei harccsoport gerincét a NATO Romániába küldött nagyon magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erejéhez (VJTF) tartozó francia zászlóalj képezi, amelyhez rotációs alapon csatlakoznak belgiumi és holland csapatok. A harccsoportot tavaly májusban hozták létre azoknak a többnemzetiségű szövetséges csapatoknak az átminősítésével, amelyeket a Reagáló Erők részeként vezényeltek Romániába.
Jelenleg több mint 5000 külföldi NATO-katona állomásozik Romániában, többségük amerikai, nagy részük a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légitámaszponton szolgál.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!