
A több mint 400 katonát mozgósító hadgyakorlat a nagysinki kiképzőközpontban zajlik (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Ministerul Afacerilor Interne, Romania
Megkezdődött a Brassó megyei Nagysinken a NATO eddigi legkomplexebb, számítógépes szimulációk által kísért hadgyakorlata Romániában, melyen 17 szövetséges ország több mint 400 katonája vesz részt.
2023. október 10., 13:352023. október 10., 13:35
A Steadfast Jupiter 2023 (STJU23) elnevezésű akciósorozat kedden kezdődött a Getica nevű erdélyi kiképzőközpontban. Különlegessége, hogy számítógépes szimulációk segítségét is felhasználják a hadgyakorlatok során (Computer-Assisted/Command Post Exercise – CAX/CPX). A román védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a NATO délkeleti multinacionális hadtestének parancsnoksága (HQ MNC-SE) által irányított gyakorlatozás célja, hogy egy komplex, valamennyi műveleti területet érintő forgatókönyv szerint teszteljék a parancsnoki és vezérlési képességeket.
A bukaresti szaktárca szerint az STJU23 az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) úgynevezett 360 fokos biztonsági és kollektív védelmi mechanizmusaira összepontosít. Az akció két vezérelve a NATO két fő koncepciója: az elrettentés és a védelem az euroatlanti térségben.
A Nagysinken indított közös kiképzés és hadgyakorlat további célja növelni a kohéziót és az interoperabilitást a részt vevő haderők között. Az esemény ugyanakkor kiváló alkalmat nyújt arra is, hogy teszteljék a parancsnoki, vezérlési és reakciókészséget, illetve a védekezési szerepkört „egy sokszoros fenyegetések jellemezte geopolitikai helyzetben”.
A védelmi minisztérium emlékeztet, hogy a NATO délkeleti multinacionális hadtestének megalapítását Klaus Iohannis államfő szorgalmazta a 2018-as brüsszeli csúcstalálkozón. Az előkészületeket követően ez 2020 júliusában jött létre, eredetileg bukaresti székhellyel, amelyet 2021-ben Nagyszebenbe tettek át.
A mostani hadgyakorlatnak otthont adó nagysinki központot szeptemberben meglátogatta Klaus Iohannis. Az ottani harccsoportról azt mondta az államfő, hogy a Romániában állomásozó szövetséges haderők magját képezi. Iohannis a luxemburgi miniszterelnökkel, Xavier Bettelel együtt látogatta meg a Brassó megyei létesítményt.
A kiképzőközpontban állomásozó katonákhoz intézett beszédében az elnök elmondta, Románia a szövetségesekkel együtt tovább fogja erősíteni a NATO-haderőt Románia területén, különösen a nagysinki harccsoportot. Hozzátette, hogy Románia addig fogja támogatni Ukrajnát, „ameddig szükséges”.
„A román és luxemburgi katonák közös erőfeszítései révén, más szövetségeseinkkel együtt fokozzuk a NATO-nak azt a képességét, hogy reagálni tudjon a mai biztonsági fenyegetésekre. Románia ma a NATO megerősített elrettentési és védelmi pozíciójának fontos központja a keleti szárnyon és a Fekete-tengeren, amely az euroatlanti térség biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű régió” – fogalmazott az Agerpres által idézett beszédében az államfő.
A nagysinki NATO-harccsoport székhelyét 2022 novemberében avatta fel Angel Tîlvăr védelmi miniszter és francia hivatali kollégája, Sébastien Lecornu. Franciaország kezdeményezésére a Brassó megyei harccsoport gerincét a NATO Romániába küldött nagyon magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erejéhez (VJTF) tartozó francia zászlóalj képezi, amelyhez rotációs alapon csatlakoznak belgiumi és holland csapatok. A harccsoportot tavaly májusban hozták létre azoknak a többnemzetiségű szövetséges csapatoknak az átminősítésével, amelyeket a Reagáló Erők részeként vezényeltek Romániába.
Jelenleg több mint 5000 külföldi NATO-katona állomásozik Romániában, többségük amerikai, nagy részük a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légitámaszponton szolgál.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!