Hirdetés

Külön folytatja Szászfenes, egyelőre nem érdeke a Kolozsvárral való egyesülés

Probléma. Szászfenesen szinte egymásra épültek a tömbházak •  Fotó: Facebook

Probléma. Szászfenesen szinte egymásra épültek a tömbházak

Fotó: Facebook

Nem valószínű, hogy Kolozsvár egyhamar egyesülni fog a szomszédos Szászfe­nes­sel: noha a civilek részéről megfogalmazódott az erre vonatkozó kérés, önkormányzati szinten ezt nem tekintik sem prioritásnak, sem életképes tervnek.

Gyergyai Csaba

Pap Melinda

2018. február 26., 10:072018. február 26., 10:07

Meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott lapunknak Albert Zoltán szászfenesi önkormányzati képviselő azzal a civil kezdeményezéssel kapcsolatban, amely a Kolozsvár és a kincses várossal lassan összeépült település egyesülését célozza.

Albert szerint nem valószínű, hogy Kolozsvár egyáltalán bevállalná az egyesülést annak minden adminisztratív terhével együtt. Az RMDSZ-es tanácsos úgy tudja, a szászfenesi községvezetés sem érdekelt abban, hogy a település elveszítse önállóságát.

Hirdetés

Albert Zoltán emlékeztetett, Nagyvárad és Váradszentmárton fúzióját sem sikerült kivitelezni, az egyesülésről tartott referendumok rendre érvénytelenek voltak a rendkívül alacsony részvételi arány miatt. „Kolozsvár és Szászfenes egyesüléséről, egyetlen közigazgatási egység létrehozásáról már régóta beszélnek a településen, de odáig soha nem jutott el a kezdeményezés, hogy hivatalos formát öltsön. Úgy gondolom, egy ilyen referendum kiírása egyelőre fölösleges lenne, mivel nem tudnánk vele megszólítani a lakosság abszolút többségét, ráadásul nem tudjuk azt sem, hogy mi a kolozsvári önkormányzat álláspontja a kérdésben” – magyarázta a Krónikának az önkormányzati képviselő.

Albert inkább arra lát esélyt, hogy a település pár év múlva metropolisövezetként alkotna új adminisztratív egységet, így Kolozsvárral közösen tudnának európai uniós finanszírozású projekteket megvalósítani.

Az első ránézésre is nyilvánvaló, hogy Kolozsvár már csak azért sem sürgetné a fúziót, mert ezzel együtt bekebelezné a rohamosan növekvő szomszéd település aggasztó adminisztratív problémáit is.

Szászfenesnek az elmúlt évtizedben megsokszorozódott a lakossága – hivatalosan valamivel több, mint 32 ezer lakosa van a településnek, sokak szerint azonban ez a szám már a 40 ezret is meghaladja

–, és egyáltalán nem biztos, hogy a kincses város adminisztratív kapacitása megoldást tud találni a szomszédos település súlyos gondjaira. Erre Pásztor Gyöngyi szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója hívta fel a figyelmet a Szabadság napilapnak adott nyilatkozatában.

Az egyetemi oktató rámutatott: ezt az erőteljes népességnövekedését egyáltalán nem látta előre a községvezetés, semmit sem tett annak érdekében, hogy a folyamat kiegyensúlyozottan menjen végbe, hogy Szászfenes infrastrukturálisan megfelelően ellátott legyen. Mint mondta,

Fenesen harmincvalahány ezer ember lakik sűrűn beépített területen, ahol szinte semmilyen urbanisztikai szabályt nem tartanak be, nincs megfelelő úthálózat, vízhálózat, mindez pedig folyamatos problémákat generál.

„Kolozsvár sokat veszített azzal, hogy lakói ilyen nagy számban – és velük együtt több vállalkozás is – kiköltözött Szászfenesre, ezáltal komoly adóbevételektől esett el. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a Szászfenessel való egyesüléssel olyan problémákat importálna, amelyeket a megnövekedett adóbevételek sem kompenzálnának” – mutatott rá a Szabadságnak nyilatkozó szociológus.

Magyar küzdelmek Szászfenesen

Albert Zoltán önkormányzati képviselő kérdésünkre beismerte, még csak megbecsülni sem tudják például azt, hogy Fenesen mekkora a magyar lakosság aránya, mert egyrészt nagyon sokan vannak azok, akiknek a hivatalos státusa nincs megoldva, ráadásul ezt nem is akarják rendezni, másrészt a szám folyamatosan változik. Példaként azt hozta fel:

a magyar közösség régi óhaja, hogy legyen magyar oktatás a településen, de a terv főleg amiatt nehezen kivitelezhető, mert a Kolozsváron dolgozó szülők inkább a városi tanintézeteket választják.

A magyar óvoda az új református templom mellett működne •  Fotó: Facebook/Orbán Viktor Galéria

A magyar óvoda az új református templom mellett működne

Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Arról a Krónikában is írtunk már, hogy magyar óvodai csoportot indítanának a következő tanévtől a községben elegendő jelentkező esetén (15 gyerekkel indulhat csoport – szerk. megj.) az új intézmény a magyar kormánypénzből felhúzott épületben működne. Mi több, arra is lehetőség mutatkozik, hogy magyar bölcsődei csoport is induljon a községben, mivel jövő tanév elején az önkormányzat megnyitja az általa épített bölcsődeközpontot, melyhez magyar csoport is társulhat. A baj azzal van, hogy egyelőre nagyon kevesen jelentkeztek, de Albert Zoltán leszögezte: nem adják fel a küzdelmet a magyar oktatás érdekében.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a községben 3300 magyar él, de számuk nagyobb lehet, mivel egy részüknek kolozsvári személyi igazolványa van.

korábban írtuk

Magyar óvodát indítanának Szászfenesen a magyar kormánypénzből készült épületben
Magyar óvodát indítanának Szászfenesen a magyar kormánypénzből készült épületben

Magyar óvodai csoportot indítanának a következő tanévtől a Kolozsvár alvóvárosává vált Szászfenesen. Elegendő jelentkező esetén az új intézmény a magyar kormánypénzből felhúzott épületben működne.

Előnyei és hátrányai is lehetnek az egyesülésnek

Előnye és hátránya is lehet annak, ha Szászfenes egyesül Kolozsvárral, osztotta meg véleményét a Krónikával a szeptember óta az ország legnagyobb községében lakó Ilyés Botond. A korábban a kincses városban élt és jelenleg is ott dolgozó fiatal egészségügyi asszisztens az olcsóbb lakásárak miatt döntött a község mellett, ugyanis Szászfenesen szinte féláron vásárolhatta meg kétszobás otthonát, mint az egyre „elszálltabb” ingatlanárairól híres nagyvárosban.

Szászfenesnek azonban nemcsak előnyei, hanem hátrányai is vannak, ismeri el, többek között az, hogy a nagy ingatlanbumm idején egyes tömbházak szinte egymásra épületek, belátni a szomszéd hálószobájába.

Igaz, ő a községközpontban, a községházától nem messze lakik, ahol az általános képhez képest rendezettebb, szellősebb a környék, mondta.

A legnagyobb hátrány azonban mindenképp az ingázás, hiszen legjobb esetben húsz percbe, a reggeli és a délutáni csúcsforgalom idején pedig háromnegyed órába is belekerül, hogy bejusson a városba.

Ráadásul – mivel egyelőre részlegesen van megoldva a város és a község közötti közlekedés –, buszt kell váltania ahhoz, hogy eljusson Hajnal negyedbeli munkahelyére. Ennek ellenére ragaszkodik kolozsvári állásához, bár Szászfenesen is kapna munkát. Továbbá úgy véli, bár üzletek bőven vannak, egy kórház vagy sürgősség sem ártana az egyre gyarapodó lakosságú peremközségben. Igaz, hogy a Kolozsvárhoz való csatlakozás hátránnyal is járna – például nagyobb ingatlanadót kellene fizetni –, ismeri el Ilyés Botond, ennek ellenére úgy véli, előnye – az esetleges infrastruktúra-fejlesztés – sokkal nagyobb. Így amennyiben népszavazást rendeznének a kérdésről, mindenképp az egyesülés mellett szavazna, tette hozzá a fiatalember.

A legnagyobb gondot a városba való ingázás jelenti Galéria

A legnagyobb gondot a városba való ingázás jelenti

Ezzel szemben a Krónikának név nélkül nyilatkozó szászfenesi lakos kizárólag hátrányát látná annak, ha a község adminisztratív szempontból egyesülne Kolozsvárra. Mint rámutatott: ezt főként a jóval nagyobb helyi adók és illetékek miatt egyáltalán nem támogatná, illetve nem tartja eléggé meggyőzőnek az egyesülést támogató civilek érvét sem, miszerint együtt több EU-s pénzt tudna lehívni a két település, meglátása szerint ugyanis nagyobb erőfeszítéssel ezt Szászfenes önmagában is meg tudná oldani.

korábban írtuk

Egyesülnének Kolozsvárral a szászfenesiek
Egyesülnének Kolozsvárral a szászfenesiek

A Kolozsvárral való egyesülésben látja a 35 ezres község gondjainak megoldását a Szászfenesen Élek Egyesület.

 

Amint arról beszámoltunk, a Szászfenesen Élek Egyesület (ATIF) a Kolozsvárral való egyesülésben látja a község gondjainak megoldását.

Az ország legnagyobb községének lakosai a néhány napja bemutatott „szászfenesi kiáltványban” kérnek megfelelőbb infrastruktúrát és a Kolozsvárral való egyesülést.

Daniel Meze, az egyesület egyik tagja akkor kifejtette: elképzeléseik szerint az egyesülést követően a következő tíz évben fokozatosan nőnének a fenesiek által fizetett helyi adók és illetékek, hogy utolérjék a kolozsvári szintet. „Közép- és hosszú távon a fenesiek nyernének, és másként fejlődne a környék. Kolozsvár polgármesteri hivatalának vannak szakértői az európai uniós források lehívása terén, a szászfenesi önkormányzatnak nincsenek, így pedig sok probléma megoldódna” – mutatott rá Meze.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 05., csütörtök

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében

Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme

Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme
2026. március 05., csütörtök

Változnak a helyi adók Kolozsváron, március 16-tól lépnek életbe az új előírások

Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.

Változnak a helyi adók Kolozsváron, március 16-tól lépnek életbe az új előírások
2026. március 05., csütörtök

Székelyföldi települést leptek el a rendőrök, a nyolc hónapja szökésben levő Maros megyei baltás gyilkost keresik

Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.

Székelyföldi települést leptek el a rendőrök, a nyolc hónapja szökésben levő Maros megyei baltás gyilkost keresik
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Tűz ütött ki egy szebeni panelházban, egy embert újra kellett éleszteni

Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.

Tűz ütött ki egy szebeni panelházban, egy embert újra kellett éleszteni
2026. március 05., csütörtök

Mitől biztonságos a patikában kiváltott tabletta? Válaszok az Európai Gyógyszerkönyv erdélyi szakértőjétől

Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.

Mitől biztonságos a patikában kiváltott tabletta? Válaszok az Európai Gyógyszerkönyv erdélyi szakértőjétől
2026. március 04., szerda

A szabadságharc háromszéki hősnőit mutatják be Sepsiszentgyörgyön

Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.

A szabadságharc háromszéki hősnőit mutatják be Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Önkénteseket várnak Erdélyben a pusztuló műemlékek megmentésére

Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.

Önkénteseket várnak Erdélyben a pusztuló műemlékek megmentésére
2026. március 04., szerda

Székelyföldre vonulnak az autópálya-építők

Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.

Székelyföldre vonulnak az autópálya-építők
2026. március 04., szerda

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron

Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés