HIRDETÉS

Külön folytatja Szászfenes, egyelőre nem érdeke a Kolozsvárral való egyesülés

Gyergyai Csaba , Pap Melinda 2018. február 26., 10:07
HIRDETÉS

Nem valószínű, hogy Kolozsvár egyhamar egyesülni fog a szomszédos Szászfe­nes­sel: noha a civilek részéről megfogalmazódott az erre vonatkozó kérés, önkormányzati szinten ezt nem tekintik sem prioritásnak, sem életképes tervnek.

Probléma. Szászfenesen szinte egymásra épültek a tömbházak Fotó: Facebook

Meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott lapunknak Albert Zoltán szászfenesi önkormányzati képviselő azzal a civil kezdeményezéssel kapcsolatban, amely a Kolozsvár és a kincses várossal lassan összeépült település egyesülését célozza.

Albert szerint nem valószínű, hogy Kolozsvár egyáltalán bevállalná az egyesülést annak minden adminisztratív terhével együtt. Az RMDSZ-es tanácsos úgy tudja, a szászfenesi községvezetés sem érdekelt abban, hogy a település elveszítse önállóságát.

HIRDETÉS

Albert Zoltán emlékeztetett, Nagyvárad és Váradszentmárton fúzióját sem sikerült kivitelezni, az egyesülésről tartott referendumok rendre érvénytelenek voltak a rendkívül alacsony részvételi arány miatt. „Kolozsvár és Szászfenes egyesüléséről, egyetlen közigazgatási egység létrehozásáról már régóta beszélnek a településen, de odáig soha nem jutott el a kezdeményezés, hogy hivatalos formát öltsön. Úgy gondolom, egy ilyen referendum kiírása egyelőre fölösleges lenne, mivel nem tudnánk vele megszólítani a lakosság abszolút többségét, ráadásul nem tudjuk azt sem, hogy mi a kolozsvári önkormányzat álláspontja a kérdésben” – magyarázta a Krónikának az önkormányzati képviselő.

Albert inkább arra lát esélyt, hogy a település pár év múlva metropolisövezetként alkotna új adminisztratív egységet, így Kolozsvárral közösen tudnának európai uniós finanszírozású projekteket megvalósítani.

Az első ránézésre is nyilvánvaló, hogy Kolozsvár már csak azért sem sürgetné a fúziót, mert ezzel együtt bekebelezné a rohamosan növekvő szomszéd település aggasztó adminisztratív problémáit is.

Szászfenesnek az elmúlt évtizedben megsokszorozódott a lakossága – hivatalosan valamivel több, mint 32 ezer lakosa van a településnek, sokak szerint azonban ez a szám már a 40 ezret is meghaladja

–, és egyáltalán nem biztos, hogy a kincses város adminisztratív kapacitása megoldást tud találni a szomszédos település súlyos gondjaira. Erre Pásztor Gyöngyi szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója hívta fel a figyelmet a Szabadság napilapnak adott nyilatkozatában.

Az egyetemi oktató rámutatott: ezt az erőteljes népességnövekedését egyáltalán nem látta előre a községvezetés, semmit sem tett annak érdekében, hogy a folyamat kiegyensúlyozottan menjen végbe, hogy Szászfenes infrastrukturálisan megfelelően ellátott legyen. Mint mondta,

Fenesen harmincvalahány ezer ember lakik sűrűn beépített területen, ahol szinte semmilyen urbanisztikai szabályt nem tartanak be, nincs megfelelő úthálózat, vízhálózat, mindez pedig folyamatos problémákat generál.

„Kolozsvár sokat veszített azzal, hogy lakói ilyen nagy számban – és velük együtt több vállalkozás is – kiköltözött Szászfenesre, ezáltal komoly adóbevételektől esett el. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a Szászfenessel való egyesüléssel olyan problémákat importálna, amelyeket a megnövekedett adóbevételek sem kompenzálnának” – mutatott rá a Szabadságnak nyilatkozó szociológus.

Magyar küzdelmek Szászfenesen

Albert Zoltán önkormányzati képviselő kérdésünkre beismerte, még csak megbecsülni sem tudják például azt, hogy Fenesen mekkora a magyar lakosság aránya, mert egyrészt nagyon sokan vannak azok, akiknek a hivatalos státusa nincs megoldva, ráadásul ezt nem is akarják rendezni, másrészt a szám folyamatosan változik. Példaként azt hozta fel:

a magyar közösség régi óhaja, hogy legyen magyar oktatás a településen, de a terv főleg amiatt nehezen kivitelezhető, mert a Kolozsváron dolgozó szülők inkább a városi tanintézeteket választják.

A magyar óvoda az új református templom mellett működne Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Arról a Krónikában is írtunk már, hogy magyar óvodai csoportot indítanának a következő tanévtől a községben elegendő jelentkező esetén (15 gyerekkel indulhat csoport – szerk. megj.) az új intézmény a magyar kormánypénzből felhúzott épületben működne. Mi több, arra is lehetőség mutatkozik, hogy magyar bölcsődei csoport is induljon a községben, mivel jövő tanév elején az önkormányzat megnyitja az általa épített bölcsődeközpontot, melyhez magyar csoport is társulhat. A baj azzal van, hogy egyelőre nagyon kevesen jelentkeztek, de Albert Zoltán leszögezte: nem adják fel a küzdelmet a magyar oktatás érdekében.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a községben 3300 magyar él, de számuk nagyobb lehet, mivel egy részüknek kolozsvári személyi igazolványa van.

Előnyei és hátrányai is lehetnek az egyesülésnek

Előnye és hátránya is lehet annak, ha Szászfenes egyesül Kolozsvárral, osztotta meg véleményét a Krónikával a szeptember óta az ország legnagyobb községében lakó Ilyés Botond. A korábban a kincses városban élt és jelenleg is ott dolgozó fiatal egészségügyi asszisztens az olcsóbb lakásárak miatt döntött a község mellett, ugyanis Szászfenesen szinte féláron vásárolhatta meg kétszobás otthonát, mint az egyre „elszálltabb” ingatlanárairól híres nagyvárosban.

Szászfenesnek azonban nemcsak előnyei, hanem hátrányai is vannak, ismeri el, többek között az, hogy a nagy ingatlanbumm idején egyes tömbházak szinte egymásra épületek, belátni a szomszéd hálószobájába.

Igaz, ő a községközpontban, a községházától nem messze lakik, ahol az általános képhez képest rendezettebb, szellősebb a környék, mondta.

A legnagyobb hátrány azonban mindenképp az ingázás, hiszen legjobb esetben húsz percbe, a reggeli és a délutáni csúcsforgalom idején pedig háromnegyed órába is belekerül, hogy bejusson a városba.

Ráadásul – mivel egyelőre részlegesen van megoldva a város és a község közötti közlekedés –, buszt kell váltania ahhoz, hogy eljusson Hajnal negyedbeli munkahelyére. Ennek ellenére ragaszkodik kolozsvári állásához, bár Szászfenesen is kapna munkát. Továbbá úgy véli, bár üzletek bőven vannak, egy kórház vagy sürgősség sem ártana az egyre gyarapodó lakosságú peremközségben. Igaz, hogy a Kolozsvárhoz való csatlakozás hátránnyal is járna – például nagyobb ingatlanadót kellene fizetni –, ismeri el Ilyés Botond, ennek ellenére úgy véli, előnye – az esetleges infrastruktúra-fejlesztés – sokkal nagyobb. Így amennyiben népszavazást rendeznének a kérdésről, mindenképp az egyesülés mellett szavazna, tette hozzá a fiatalember.

A legnagyobb gondot a városba való ingázás jelenti

Ezzel szemben a Krónikának név nélkül nyilatkozó szászfenesi lakos kizárólag hátrányát látná annak, ha a község adminisztratív szempontból egyesülne Kolozsvárra. Mint rámutatott: ezt főként a jóval nagyobb helyi adók és illetékek miatt egyáltalán nem támogatná, illetve nem tartja eléggé meggyőzőnek az egyesülést támogató civilek érvét sem, miszerint együtt több EU-s pénzt tudna lehívni a két település, meglátása szerint ugyanis nagyobb erőfeszítéssel ezt Szászfenes önmagában is meg tudná oldani.

 

Amint arról beszámoltunk, a Szászfenesen Élek Egyesület (ATIF) a Kolozsvárral való egyesülésben látja a község gondjainak megoldását.

Az ország legnagyobb községének lakosai a néhány napja bemutatott „szászfenesi kiáltványban” kérnek megfelelőbb infrastruktúrát és a Kolozsvárral való egyesülést.

Daniel Meze, az egyesület egyik tagja akkor kifejtette: elképzeléseik szerint az egyesülést követően a következő tíz évben fokozatosan nőnének a fenesiek által fizetett helyi adók és illetékek, hogy utolérjék a kolozsvári szintet. „Közép- és hosszú távon a fenesiek nyernének, és másként fejlődne a környék. Kolozsvár polgármesteri hivatalának vannak szakértői az európai uniós források lehívása terén, a szászfenesi önkormányzatnak nincsenek, így pedig sok probléma megoldódna” – mutatott rá Meze.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS