
Néha ütköztek a vélemények a közösségben, de mindig sikerült megtalálni a közös nevezőt
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
A közösségnek, a közösségért, a közösség által: talán ez lehetne annak a csűrfelújító tábornak a jelmondata, melyet a Sepsiszentgyörgy melletti Sepsiszentkirályon koordinál Szilágyi Szilamér unitárius lelkipásztor. A középkori templom mellett található csűrt lelkes emberek népes csapata újítja fel, hogy valamennyi korosztályt, minden érdeklődést szolgáló közösségi tér legyen.
2024. október 08., 07:582024. október 08., 07:58
Szilágyi Szilamér unitárius lelkész májusban váltott egyházközséget, a Maros megyei Nyomátról tért tulajdonképpen majdnem haza – hisz Sepsiszentgyörgyön nőtt fel – a Kovászna megyei Sepsiszentkirályra. Amelynek faluközösségébe megannyi sepsiszentgyörgyi is tartozik, színészek, zenészek, akik a vidék csendjét keresve költöztek ki a városról.
A csűrfelújító táborok igazi közösségi események
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Amikor ideköltöztem május-júniusban, megismerkedtem a helyi és az ideköltözött, a Szentkirályra kiköltözött fiatalokkal, középkorúakkal, és ahogy kezdtem felfedezni, hogy a faluban kik laknak, kiderült, hogy sok művész. Kiváló zenészek laknak itt, például Luiza Zan jazzénekes, István Idikó népdalénekes, hangszerkészítők, színészek: Pál-Ferenczi Gyöngyi színházigazgatónő, Pálfi Tibor és Nemes Levente színészek. Arra gondoltam, jó lenne egy olyan teret létrehozni, ahol ezek az emberek azzal tudnak foglalkozni, ami az életük, a hivatásuk, és miért ne lehetne ez csűr, ahol ki lehet nyitni a kaput, és meg lehet hallgatni előadásokat, koncerteket” – idézte fel a fiatal lelkipásztor. Hozzátette, természetesen
A romos építmény felújítása több lépésben zajlik, eddig két csűrfelújító kalákát szerveztek, és várhatóan még 4-5 alkalomra lesz szükség. Legutóbb szeptember 25-e és 29-e között szerveztek egy ilyen „tábort”, újracserepezték az épületet (az első alkalommal leszedték a régi cserepeket. és megerősítették a tetőszerkezetet). A munkát szombat estére fejezték be, így vasárnap már nyugodt szívvel vették tudomásul, hogy megérkezett az esős idő.
A lelkész elmondta, amikor meghirdették a közösségi médiában, reklámozták barátaik, ismerőseik körében a csűrfelújtó kalákát, nem gondolták, hogy ilyen sokan segítenek majd, valamint hogy a csűr mellett a közösség is épül. Rég nem látott barátok, alig ismert szomszédok, távolról, akár Magyarországról érkezők találták meg a beszélgetések közös hangját munka közben.
A csűr a sepsiszentkirályi közösség érdekeit fogja szolgálni
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Nagyjából azok az emberek érkeztek ide, akik szeretnek önkénteskedni, akik érzik, hogy ebben a világban több van annál, hogy az ember csak önmagáért dolgozzon, hiszen a közösségért, a másik emberért, a gyermekekért is kell dolgozni. És azt hiszem, hogy nagyon nagy dolog az, hogy ma ezt így meg lehet közösen kalákával valósítani” – vélekedik Szilágyi Szilamér. Mint mondta, bár „munkatábort” szerveznek, figyelnek arra, hogy az embereknek legyen idejük egymásra is, így például
A tábort, illetve a csűrfelújítást olyanok is segítették, segítik, akik a kaláka során nem tudtak jelen lenni, sokan anyagi támogatással járultak hozzá a munkához. A támogatóknak köszönhetően oldották meg a tábor résztvevőinek étkeztetését is, például a sepsiszentgyörgyi Szimpla vendéglátóhely tulajdonosai minden nap, minden résztvevőnek biztosítottak meleg ételt.
Kemény munka zajlott
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Nem tudom és talán lehetetlen felsorolni az összes segítőt, hiszen volt, aki házi csokit hozott, volt, aki zöldséget, más cserepet adományozott, volt, aki traktorral jött, a saját költségén szállította el az összetört cserepeket. Van, aki tejet hozott a táborba. Tehát mindenki – mind a szentkirályiak, mind a sepsiszentgyörgyiek, mind a Magyarországon élő barátaink, helyiek, barátok, ismerősök – segítettek valahogy” – ecsetelte Szilágyi Szilamér.
Szilágyi Szilamér vallja, hogy a közösen töltött idő az emberi kapcsolatok kulcsa, lelkészként is tudja, hogy türelmesnek kell lennie, de hisz benne, hogy a beszélgetések, a közös munka a közösség minden tagjára jó hatással lesznek.
A legutóbbi alkalomkor megfeszített tempójú munkával válogattak össze, tettek fel 10-15 ezer cserepet, amiben sokan elfáradtak. Szilágyi Szilamér épp ezért azt tervezi, hogy a közeljövőben szervez ezeknek a segítőkész embereknek egy találkozási alkalmat, amikor a pihenésé, a közös feltöltődésé lesz a főszerep, s utána újult erővel folytathatják munkát. Amely – mint hangsúlyozza – az egész falu, minden lakó érdekeit szolgálja
A régi épület teljesen átalakul
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma
„Sokkal fontosabb az, hogy ha egy faluban élünk, akkor közösségként tudjunk működni, együtt dolgozni, mint az, hogy arra koncentráljunk folyton, hogy miben különbözünk, hogy miben nem hasonlítunk” – magyarázta.
Szilágyi Szilamér leszögezte, hogy
amíg a régi csűrt visszaállítják eredeti állapotába, de úgy, hogy közben a jelen emberének igényeit szolgálja: egyszerre legyen összművészeti tér és a gyerekek játszótere, hogy a kultúrát, a közösséget, hogy a falu jövőjét szolgálja.
Esténként koncertekkel pihentek a kalákázók
Fotó: Szilágyi Szilamér személyes archívuma

Képzőművészek és építészek fognak össze egy európai uniós projekt keretében, hogy felhívják a figyelmet az erdélyi porták évszázadokon keresztül használatban levő, ma már egyre inkább pusztulásra ítélt tartozékaira, a csűrökre.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!