Elszállt tervek? Másfél évtizeden belül nagy sebességű vasútnak adhat otthont Kolozsvár
Fotó: Orbán Orsolya
A következő évtized elején kezdődhet a Bukarest–Kolozsvár–Budapest nagy sebességű vasút romániai tervezése, és 2040 környékén valósulhat meg – jelentette ki Ionuț Săvoiu. A közlekedési államtitkár szerint Románia vasúti infrastruktúrája kritikus fordulóponthoz ért: egyszerre kell teljesíteni az EU-s határidőket, modernizálni a hálózatot, kiszolgálni a katonai mobilitási igényeket, és felzárkózni az európai fejlettségi szinthez.
2025. november 28., 19:592025. november 28., 19:59
Ionuț Săvoiu bukaresti közlekedési államtitkár a Bursa gazdasági lap pénteken megjelent, Infrastructura című időszakos mellékletében részletesen beszélt az erdélyi magyar, az anyaországi és a román közvéleményt egyaránt évek óta foglalkoztató „nagy közös téma”, a Bukarest–Kolozsvár–Budapest nagy sebességű vasút helyzetéről.
A bukaresti szállításügyi minisztérium képviselője „egy meglehetősen sokat vitatott témának” nevezte az ügyet, mely időről időre előkerül, évente legalább egyszer, a román–magyar kétoldalú találkozókon, akár szakértői, akár kormányfői szinten. Majd úgy fogalmazott:
Ugyanakkor mindenekelőtt leszögezte, a nagy sebességű vonat projektjét nem szabad összekeverni más dolgokkal. „Nagyon gyakran az infrastruktúra fejlesztését figyelemmel kísérők összekeverik az interoperabilitási sztenderdeknek megfelelő vasúti vonalat a nagy sebességű vasúttal.
Gyakorlatilag nem a meglévő vonalon halad, hanem új vasutat építenek. Ennek a nyomvonalnak helyenként lehet átfedése a meglévő interoperábilis vasúttal, például ott, ahol természetes akadályokat – a Kárpátokat vagy a Dunát – kell keresztezni. Ilyen helyeken gyakran a nagy sebességű vonat »normál« vonattá válik. De összességében új nyomvonalról beszélünk” – ismertette.
Jelezte: egy teljesen új nyomvonal Romániában, 300 km/h sebességgel, hatalmas beruházást jelent, nagyon nagy értékű befektetést, amelyet a kivitelezés előtt rendkívül alaposan meg kell tervezni. „Tavaly elindítottunk egy stratégiai tervezési tanulmányt, amely lezárult bizonyos következtetésekkel. Nem tudom, hogy közzé lett-e hivatalosan téve, de októberben szakértői szinten bemutattuk, és most van egy elképzelésünk arról, hogyan közelítsük meg ezt az új projektet – valamint van egy útitervünk is” – közölte Săvoiu.
Aki ezek után a „kétkedőkre” is kitért, mondván: arra panaszkodnak majd, hogy „épp erre van most szükség”, amikor még a régóta elkezdett és várt modernizálásokat sem fejezték be. De emlékeztetett rá, hogy európai szinten már megjelent egy mesterterv, amely rögzíti a tagállami fővárosok közötti nagy sebességű vasúti összeköttetéseket.
de én úgy gondolom, hogy a minisztérium politikája nagyon jó: helyes döntés volt a stratégiai tervezési tanulmány elkészítése, amelyben világosan látjuk a kockázatokat és a megközelítési módokat” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: szerinte ez nagyon sok kérdést tisztázott.
„Először is, nem kell megvárnunk a modernizálások végét – ezt a projektet fokozatosan, organikusan is el lehet indítani. A tervezés a Világbank szakértőivel és nemzetközi tanácsadókkal készült, olyan szakemberekkel, akik már megvalósult európai nagy sebességű projektekben dolgoztak. Ők valamelyest körvonalazták, hogy milyen folyosón kellene vezetni ezt az útvonalat. Eddig ez nem volt világos – sokféle vélemény létezett, és még most is vita tárgya” – árulta el.
Săvoiu elmondása szerint még szükség van néhány előzetes kutatásra, amelyeknek a megvalósíthatósági tanulmány előtt kell elkészülniük. Ezek mind együtt, az „útiterv” részeként, néhány évnyi tervezési időszakot jelentenek, amely után a politikus szerint megkezdődhet a tényleges kivitelezés.
– jelentette ki Ionuț Săvoiu. Aki a Bursa gazdasági lapnak adott interjúban újfent hangsúlyozta: az Európai Bizottságnak ambiciózus tervei vannak: már bemutattak egy mestertervet az európai fővárosok összekapcsolására.
„Mi is szerepelünk ebben a tervben, és szerintem nagyon sokat számít, hogy Európa hogyan látja ennek finanszírozását és strukturálását” – vélekedett. Kiemelte, hogy nemcsak nyugat felé kell tekintenünk, hanem Délkelet-Európa felé is: Görögországban és Bulgáriában is nagy az érdeklődés a nagy sebességű vasút iránt. „Ezek a vonatok csak akkor haladhatnak át Románián, ha európai koncepcióként valósulnak meg – és ez előnyünkre válhat. Jelenleg kedvező pozícióban vagyunk” – állapította meg Ionuț Săvoiu.
A kolozsvári vasútállomásról a remények szerint 2026 végére ismét elindulhatnak a vonatok Várad felé
Fotó: Orbán Orsolya
Egyébként a közlekedési államtitkár az interjúban arról is beszélt, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR/RRF) által finanszírozott vasút fejlesztések az ütemterv szerint haladnak, és „ha minden jól megy”, meglesznek velük a 2026-os határidőig.
A PNRR-es munkák elsődleges célja az interoperabilitás elérése: villamosítás, 120–160 km/h-s sebesség, ERTMS és automatizálási rendszerek bevezetése. A vasúti hálózat jelenleg több mint 500 km-en kap gyorsbeavatkozási munkálatokat, amelyek már most mérhető eredményeket hoznak. Săvoiu hangsúlyozta a kettős mobilitás – civil és katonai felhasználás – fontosságát: a CEF és a SAFE uniós programok először teszik lehetővé, hogy a vasúti infrastruktúrát stratégiai katonai igényekhez is igazítsák.
A finanszírozási modellekről szólva Săvoiu elmondta: a nagy infrastrukturális projektek esetében az állami és a magánszféra együttműködése (PPP) gyakorlatilag nem életképes a magas költségek és alacsony megtérülés miatt; legfeljebb kisebb léptékű vasúti fejlesztéseknél képzelhető el. A nemzetközi árufuvarozás terén a jelenlegi rengeteg sebességkorlátozás továbbra is akadály, de a következő 2–3 évben jelentős gyorsulás várható a kulcsszakaszok befejezése után.
ilyeneket terveznek immár
EU-s szinten a vasútfejlesztések egyre nagyobb „löketet” kapnak. Amint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság november elején átfogó tervet terjesztett elő a nagy sebességű vasút fejlesztésének Unió-szerte történő felgyorsítására, jelentősen csökkentve a vonatozók utazási idejét. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék a nagy sebességű vasút kiépítésével.
A román tengerpartot és Bukarestet Erdélyen át Magyarországgal összekötő nagy sebességű vasút terve nemrég szintén „európai napirenden” volt. Amint arról októberben beszámoltunk, az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Ami ugye összhangban van az évek óta hangoztatott, időközben kissé „lelassult” magyarországi tervekkel, melyek szerint gyorsvasúttal kötik össze Budapestet Erdély fővárosával. A nagy sebességű vasút ötletét azóta már-már a román hatóságok is felkarolták, tanulmányok is készültek.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben.
Az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő szerdán a nagy sebességű vasút fejlesztésének felgyorsítására, jelentősen csökkentve az utazási időt. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pirotechnikai eszközök használata terén egy augusztusi törvénymódosítás során számos szigorítást vezettek be. Nemcsak súlyos pénzbírságot, hanem bűnvádi eljárást és börtönbüntetést is kockáztat, aki az új szabályokat áthágja a tűzijátékok terén.
Szinte ki-be járt a nagyváradi rendőrségi fogdába az az 51 éves margittai férfi, akit az elmúlt napokban többször is lopáson értek, míg végül a bíróság elrendelte 30 napos előzetes letartóztatását.
Ezzel „helyreáll” a rend a Temes megyei településen, ahol eddig is használatban voltak a magyar megnevezések, de egy újszentesi lakos „feljelentése” nyomán eltávolították azokat.
A Bihar megyei ügyészség vádat emelt csütörtökön Alina Ștefanovic orvosnő, a nagyváradi katonai kórház kardiológiai osztályának vezetője ellen csúszópénz folytatólagos elfogadása miatt.
Egy 26 éves Szatmár megyei férfi holttestét találták meg csütörtökön a kolozsvári Györgyfalvi lakónegyed egyik tavában.
Többméteres angyalok, magyarul is felcsendülő karácsonyi énekek, zenére komponált fényerdő, Hold-installáció, fénybuszos városnézés varázsol ünnepi fényt Kolozsvárra. A kincses város több vásárral és adventi jótékonysági programokkal várja a látogatókat.
A családon belüli erőszak a romániai társadalom egyik öröklött rákfenéje. Kádár Hunor büntetőjogász a Krónikának adott interjúban kifejtette, olyan széles körű problémáról van szó, amelyet a bűnüldöző szervek egymagukban nem tudnak felszámolni.
Romániában továbbra is alacsony a halfogyasztás, noha a kutatások egyértelműen bizonyítják: heti két adag hal rendszeres beiktatása az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja annak, hogy csökkentsük a krónikus betegségek kockázatát.
Vadon termő gombák és gyümölcsök begyűjtéséből és forgalmazásából tett szert hatalmas adózatlan jövedelemre három Bihar megyei vállalkozó, akiknél adócsalás és sikkasztás bűncselekményének gyanújával tartottak házkutatást.
Gyermekpornográfia vádjával hallgattak ki egy Hunyad megyei személyt a DIICOT gyulafehérvári székhelyén azt követően, hogy a rendőrök egy házkutatás keretében a lakásán terhelő bizonyítékokat foglaltak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!