Javulás jön? Tavaly nem sikerült kiemelkedő eredményeket elérni a vasútfelújítás terén
Fotó: Rostás Szabolcs
Szomorú a vasútfelújítás 2025-ös mérlege: mindössze 60 kilométer új (ráadásul egyvágányú) pályát helyeztek üzembe, és csak nagyon kevés időt sikerült megtakarítani, ráadásul jelentős bürokratikus akadályok is jelentkeztek. A 2025-ös év legnagyobb kudarcai között a Kolozsvár–Nagyvárad-vonalon található Kissebes–Rév-szakaszon több mint egy éve tartó leállást emelték ki. Ugyanakkor a 2026-os év biztatóbb lehet.
2026. január 04., 09:472026. január 04., 09:47
A vasútfelújítás helyzetéről szóló elemzést az infrastrukturális fejlesztéseket nyomon követő szakértőkből álló Pro Infrastruktúra Egyesület tette közzé, megjegyezve, hogy az idei év jobb lehet.
Az elemzésből kitűnik, hogy
„Mindkét területen nagyon rosszul teljesítünk: míg az új autópályák több mint egy órát megtakarítanak a hosszabb utakon, a vasút alig néhány percet takarít meg itt-ott” – áll a dokumentumban.
Az egyesület szerint az Arad és Déva közötti részeken, amelyek 2017 óta késnek, 2025-ben három szakaszt nyitottak meg: Batta/Battuca, Tótvárad és Vecel térségében. Az első 18 km hosszú, és az új, decemberi menetrend szerint az utazási idő 15 perc, vagyis 9 perccel kevesebb, mint 2024-ben.
Az engedély a Déda–Székelyföldvár vasútvonalon található, a Maros felett átkelést biztosító régi híd elbontására, valamint az új híd megépítésére vonatkozik, a környezetvédelmi előírások és a közlekedésbiztonsági szabályok szigorú betartásával.
„Tótváradnál csak egy kevés kilométerről és egy... nagy bürokratikus győzelemről beszélünk, miután 8 évig szenvedtünk a tótváradi vár áthelyezése miatt. Vecelben, ahol három híd ível át a Maros felett, 6 kilométeres szakaszról van szó, amely 1065 méterrel lett rövidebb, és amelyen még mindig úgy zajlik a forgalom, hogy közben tart az építkezés” – fogalmaztak az egyesület képviselői.
Összességében
Az egyetlen rész, ahol még régi vonal fut, a Kimpényszurduk és Iltő közötti 20 kilométeres szakasz.
A 2020-ban megkezdett Brassó–Segesvár-vonalon tavaly csak néhány kilométer készült el: Botfalu–Méhkertek (6,6 km), Apáca–Ágostonfalva (kb. 3 km) és Alsórákos állomás (2,6 km) között.
Emellett a brassói állomáson megnyílt az első három vágány.
Ilie Bolojan miniszterelnök bejelentette: a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal villamosítása egy évet késik a tervezési problémák miatt.
„Azonban
Az új menetrendben az utazási idő jelentősen eltúlzott, mivel a vonatok akár 15 perccel korábban érkeznek Brassóba vagy Segesvárra. Reméltük, hogy a vonatok azért fognak lassabban közlekedni, hogy az építkezés 2026-ban zakatoljon...” – mutattak rá az egyesület képviselői.
„Tehát a korszerűsítés tekintetében a 2025-ös év összességében meglehetősen szomorú: körülbelül 60 kilométer új (egyvágányú!) pályát helyeztek üzembe, és csak néhány percet sikerült megtakarítani. De
– mutat rá az egyesület.
„Az abszurd ok az, hogy a román vízügyi hatóság nem vállalta a felelősséget a Sebes-Körös folyó áradásának szintjéért. Úgy tűnik, hogy a szint visszaáll az eredetileg előre jelzettre, így időt vesztegettünk, és a PNRR pénze is elveszik.”
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.
A szakértők a Kaca–Segesvár-szakaszon tapasztalt jelentős bürokratikus akadályokra is kitértek.
Az is súlyos probléma, hogy a Bukarest–Câmpina-szakaszt már több mint 20 éve felújították, és a vonatok már nem tudják betartani a menetrendet. Sürgősen pénzre van szükség karbantartásra és javításokra. Egy másik hátrány 2025-ben: az ERTMS-t (European Rail Traffic Management System, Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) még mindig nem vezették be a Kürtös–Arad–Gyorok- és a Piski–Segesvár-szakaszokon” – hangsúlyozták.
„Még ha javul is az utasok kényelme, az ideális az lenne, ha a Quick Wins visszaállítaná a „dicsőséges évek” utazási idejét. Erről azonban szó sem lehet.
2026–2027-ben javulásra számíthatunk. Összességében a QW program sikeres volt, mert nem igényel építési engedélyt, így csökkenti azokat a bürokratikus kockázatokat, amelyek két évtizeden (!) át megbénították a nagy építkezéseket”– áll az elemzésben.
A PNRR-ben szereplő 139 kocsiból 2025-ben 60-at szállítottak le.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Szintén 2025-ben 10 új Alstom Coradia Stream vonat érkezett az országba, valamint PESA tesztszerelvények érkeztek bevizsgálásra.
„Az Alstommal kötött, 37 vonatra vonatkozó szerződés már régóta esedékes, de most már van egy, erre a célra kijelölt gyár Németországban, és 2025 decemberében három vonatot szállítottak le, ami ígéretes ütem. Hat egység már forgalomban van, a többi különböző átvételi szakaszban van. Ezek friss levegőt hoznak a vasúti személyszállításba, amelyben 20 éve nem történtek új beszerzések” – hangsúlyozzák az egyesület képviselői, akik szerint vannak arra utaló jelek, hogy a vasúti ágazat 2026-ban jobban teljesít majd.
Ugyanakkor a derűlátó nyilatkozatok ellenére az Alstom-szerelvények kapcsán nincs nyugalom: a román állam a Vasúti Reformhatóságon keresztül 414 millió lejes (80 millió eurós) kötbért követel az Alstomtól a késedelem miatt. A szerződés értéke amúgy 2,42 milliárd lej.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!