Zakatol a munka? A Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal építése Bánffyhunyad és Kissebes között (archív felvétel)
Fotó: Gazda Árpád
Miközben a Kolozsvár–Nagyvárad–magyar határ közti vasútvonal bő két éve zajló felújítása leginkább a panaszoktól, késésektől, elbukott pénzektől volt hangos az elmúlt időszakban, szép csendben, részleges vonatkozásban jó hírekről is be lehet számolni.
2026. február 25., 20:112026. február 25., 20:11
Vasúti rekord: egy vágány korszerűsítése mindössze két év alatt – adta hírül a Kolozsvár–Nagyvárad–magyar határ közti vasútvonal felújítását-villamosítását figyelemmel követő Pro Infrastruktúra Egyesület.
A romániai közlekedési nagyberuházásokat monitorozó civilek szerint sajnálatos módon ahhoz szoktunk hozzá, hogy „a vasúton már a kevéssel is beérjük”. De még így is
A vágány aláverését (a zúzottkő ágyazat tömörítése) a következő hetekben végzik el.
„Ez annak a bizonyítéka, hogy a közlekedési ágazat tisztviselői képesek teljesíteni, ha a PNRR (országos helyreállítási terv) »tüze« ég a széke alatt, ha a bürokrácia nem rendkívül bonyolult (változatlan nyomvonal 1870 óta), és ha a kivitelező is többé-kevésbé tisztességes” – olvasható a szakemberek Facebook-bejegyzésében.
Ebben megjegyzik, a Román Államvasutak (CFR) legutóbbi, 2025. decemberi hivatalos jelentése szerint a fizikai előrehaladás 59% volt az említett második szakaszon (összesen négyre osztották a távot). Az egyesület szerint ha 2026 augusztusára az 1-es szakasz (Kolozsvár–Egeres) is eljut egy megfelelő állapotig, akkor a PNRR-források lehívása érdekében már el lehet indítani vonatokat egyetlen új vágányon, biztosítóberendezések nélkül, a sorompóknál bakterekkel. „Nem optimális, és nem is látványos, de premier lenne egy fővonali korszerűsítési projektben” – közölték.
Itt emlékeztetnek a kissebesi „képtelenségre”, ahol az állomásépület miatt – melyet más hatóságok műemlékké nyilvánítanának, de senki nem tudja, ki fizetné a felújítást – le van zárva az 1-es vágány.
„A CFR lemondott mind a vágányról, mind az épületről, amely rom marad akkor is, ha történelmi műemlékké nyilvánítják (ahogyan a helyiek szeretnék), mert nincs pénz a helyreállítására. Közben az sem világos, hol épül majd fel az a létesítmény, amely a kissebesi biztosítóberendezésnek és a forgalmi szolgálattevőnek ad helyet” – írta a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Szintén problémás a három vasúti vágány, illetve a DN1-es főút fölött megépítendő vadátjáró helyzete: az ökodukt terveit jelenleg átdolgozzák, és a környezetihatás-vizsgálat terén hosszas egyeztetésekre lesz szükség, amíg megvalósul.
A civilek ezt megelőzően kitértek az 1-es szakasz állására is, biztató címet adva bejegyzésüknek:
Ugyanis szerintük van esély rá, hogy idén vonattal közlekedhessünk az 1-es szakasz korszerűsített 30,411 kilométerén Kolozsvártól Egeresig. A forgalom azonban villamosítás nélkül indul majd újra, miután pontosan két évvel ezelőtt „lekapcsolták a villanyt” a kincses város térségében.
A CFR legutóbbi hivatalos jelentése – 2025 decemberéből – 55%-os fizikai előrehaladást jelzett. A terepi valóság ezt megerősíti: az egyesület által készített friss drónfelvételek szerint körülbelül a fele készen van. A városi övezet késésben van: a felsővezeték alapozása és oszlopai már megvannak, de a sínt még túl kevés helyen helyeztek le.
Megemlítik a kolozsvári Törökvágást érintő, régóta ismert problémákat: marad „egy elavult, vasúti utasellenes, gyalogosellenes, kerékpárosellenes és biztonságellenes megoldás, a város közepén lévő szintbeli átjáró megtartása, közvetlenül egy ipari park és egy (tervezett) elővárosi vasútállomás mellett. „Egyelőre a terepen semmi sem látszik, mert senki nem irányzott elő pénzt a közműáthelyezésekre” – állapítják meg. A CFR most azt kéri a közműtulajdonosoktól, hogy utóbbiak viseljék a költségek és a teendők egy részét, olyasféle alapon, hogy „ti tegyetek odébb egy csövet, mi elintézzük a területet”.
Miután elhagyjuk a nagyvárosi övezetet, már elég sok helyen látszik a vasúti pálya: kétvágányú sínpár, több megállóhelyen új peronok.
– vélik a civil szakemberek. Akik megjegyzik: a Kolozsvár–Nagyvárad vasút nyomvonala továbbra is tele marad olyan kanyarulatokkal, amelyek 80–100 km/h-s sebességet tesznek lehetővé, a Rajna–Duna folyosón megszokott 140–160 km/h helyett. Ugyanis egy olcsóbb korszerűsítési megoldást választottak, ívkorrekciók és összetett nagysebességű nyomvonal-változatok nélkül, hogy mérsékeljék azokat a hatalmas költségeket (és késéseket), amelyek a Kürtöstől Erdélyen át Konstancáig vezető fő korridor felújítása-kiépítése során jelentkeznek.
Mint ismeretes, a Nagyvárad és Kolozsvár közötti 9,36 milliárd lejes (mintegy 2 milliárd euró) összköltségvetésű korszerűsítési munkálat Románia legnagyobb egybefüggő vasúti beruházása. A román közlekedésügyi minisztérium 2022 novemberében írta alá a finanszírozási szerződést a CFR-rel.
A szerződés értelmében a finanszírozást uniós alapokból biztosítják az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében. Ennek feltétele azonban az volt, hogy a munkát 2026 augusztusáig befejezzék. A vasúttársaság szakaszonként írt ki közbeszerzést a 166,2 kilométeres vasúti pálya villamosítására és felújítására, melyet a nyertes cégcsoportoknak 42 hónap alatt kellett volna befejezniük.
Tavaly decemberben Ilie Bolojan miniszterelnök is elismerte, a Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
A felújítási munkálatok időtartama alatt az utasokat vonatpótló buszok szállítják három éve, a vonal lezárása óta, amelyek jóval hosszabb idő – jó esetben négy és fél, de akár több mint öt óra – alatt teszik meg a Nagyvárad és Kolozsvár közötti távot, mint a vonatok. Egyes nemzetközi, Budapest irányában közlekedő vonatok menetideje szintén jelentősen megnőtt a kerülőút miatt.
Durván kitámadta a legfontosabbnak tartott erdélyi vasútfejlesztési munkálatok kivitelezőit a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely sürgős miniszteri beavatkozást követel „a nemzetgazdaság aláásása” miatt.
A Kolozsvárt Nagyváraddal, majd a román–magyar határral összekötő vasútvonal egyik szakaszán éjjel-nappal folynak a felújítási, korszerűsítési munkálatok.
Szomorú a vasútfelújítás 2025-ös mérlege: mindössze 60 kilométer új (ráadásul egyvágányú) pályát helyeztek üzembe, és csak nagyon kevés időt sikerült megtakarítani, ráadásul jelentős bürokratikus akadályok is jelentkeztek.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!