
A kínai vállalat biztosította az építkezés menedzsmentjét és a speciális gépeket, míg a munkaerőt helyben toborozták
Fotó: Facebook/Lucian Bode
Csak-csak meglesz a kínai útépítők első, a késések miatt hírhedtté vált romániai projektje Erdélyben: elkezdődik a zilahi terelőútszakasz műszaki átvételének folyamata. A csupán 5,5 kilométer hosszú, menetirányonként egysávos körgyűrűrészen 2020 óta dolgozgatnak helyi munkások kínai irányítással, és 2023-ra el kellett volna készülnie.
2025. november 05., 13:002025. november 05., 13:00
Döntő napok következnek a zilahi terelőút befejezése szempontjából – adta hírül hétfőn Lucian Bode Szilágy megyei parlamenti képviselő a kínai–román útépítési projekt kapcsán. A volt közlekedési miniszter szerint a közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) kijelölte azt a csapatot, amely a hét folyamán ellenőrzi a munkálatokat a műszaki átvétel előtt.
„Az utolsó száz méteren vagyunk, és a közútkezelő vállalatnak a kivitelezővel együtt kötelessége megtalálni a legjobb megoldásokat a projekt lezárására.
– szögezte le Facebook-bejegyzésében Lucian Bode.
Mint ismeretes, a Zilah várost elkerülő út volt az első új aszfaltcsík Romániában, amelynek megépítését kínai kivitelezőre bízták. A 186 millió lejes szerződést még 2020 nyarán ítélték oda a Sinohydro (Kína) és a Good Prod Kft. társulásának.
Csakhogy 2021-ben Románia olyan törvényt fogadott el, amely kizárta a kínai cégeket az infrastruktúra-projektek közbeszerzéseiből. Az akkori döntés azonban csak azokra a közbeszerzési eljárásokra vonatkozhatott, amelyeket a törvény hatálybalépése után indítottak. Ennek ellenére a döntés nem tett jót a szilágysági projektnek.
A kínai vállalat biztosította az építkezés menedzsmentjét és a speciális gépeket, míg a munkaerőt helyben toborozták. Emellett néhány gépet is belföldről béreltek – emlékeztet az Economedia.ro portál.
Az építkezésen gyenge volt a kivitelező mozgósítása, és földcsuszamlások is előfordultak, miközben sem a közlekedési minisztérium, sem a CNAIR nem gyakorolt nyomást a határidők betartására. 2023-ban ugyan történt egy hivatalos látogatás a helyszínen, de a munkálatok üteme továbbra is gyenge maradt. A projektet emellett bürokratikus késedelmek is hátráltatták – többek között a kisajátítások, az erdőgazdálkodási körből való kivonás és az építési engedélyezés miatt.
Ráadásul 2023-ban a román partnercég, amely a társulásban részt vett, alig valamivel több, mint 2500 lejes árbevételt ért el a hivatalos adatok szerint, miközben több mint 133 ezer lejes veszteséget könyvelt el. A Laura Codruța Kövesi által vezetett Európai Ügyészség (EPPO) 2024-ben 31 házkutatást tartott több helyszínen, egy olyan nyomozás részeként, amely a zilahi terelőút építésével kapcsolatos esetleges csalásokra vonatkozott.
A CNAIR közölte, hogy „minden szükséges támogatást megad az igazságügyi szerveknek”.
Az Economedia cikkéből kiderül: az EPPO szerint felmerült a gyanú, hogy az alvállalkozók a fővállalkozóval együttműködve hamis dokumentumokat nyújtottak be annak igazolására, hogy a munkálatok sikeresen befejeződtek. A nyomozás szerint a kivitelezés nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Emellett gyanú merült fel arra is, hogy a kedvezményezett szervezet (CNAIR) képviselői nem végeztek megfelelő ellenőrzéseket. A zilahi terelőút tervezési és kivitelezési projektjét az Európai Regionális Fejlesztési és Kohéziós Alap finanszírozza, összesen 37 millió euró értékben.
A közlekedési nagyberuházásokat figyelő civil szervezet, a Pro Infrastruktúra Egyesület tavaly júliusban úgy vélte, hogy elméletileg elkészülhetne 2024 végéig a menetirányonként csupán egysávos, 5,5 kilométeres terelőút, viszont a kínai Sinohydróban „nem látni az ehhez szükséges erőt”.
Emlékeztettek, hogy a munkálatokat számos összetevő kombinációja nehezítette:
Ugyanakkor a civilek szerint a projektnek nem volt elég támogatója sem, így valószínűsítették, hogy csak 2025-ben adják át a szakaszt.
A szilágysági megyeszékhelyt elkerülő 5,53 kilométeres, menetirányonként javarészt egysávos út viszonylag nehéz terepen épült, ahol földcsuszamlások is hátráltatták az előrehaladást. Öt völgyhidat és öt hidat is meg kellett megépíteni, illetve az útszakasz mindkét végén körfogalmat kellett kialakítani.
Az aszfaltcsík a már átadott, mintegy 8 kilométeres nyugati (észak-dél irányban Cigányitól Egrespatakig húzódó) körgyűrűrészt hivatott kiegészíteni, amely jelenleg nem túl hasznos, mivel hiányzik az Egrespatak és a Zilah–Kolozsvár-főút között most épülő déli szakasz. Ha elkészül, a Kolozsvárról Szatmárnémeti felé tartó forgalom teljesen elkerülheti Zilahot.

Munkagépeket, útépítőket látni a zilahi körgyűrű második szakaszán, ami azért nem természetes, mert a kínaiak által Romániában elsőként bevállalt, csupán 5,5 kilométeres aszfaltcsíkon sokáig alig mozdult valami.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
szóljon hozzá!