A kínai vállalat biztosította az építkezés menedzsmentjét és a speciális gépeket, míg a munkaerőt helyben toborozták
Fotó: Facebook/Lucian Bode
Csak-csak meglesz a kínai útépítők első, a késések miatt hírhedtté vált romániai projektje Erdélyben: elkezdődik a zilahi terelőútszakasz műszaki átvételének folyamata. A csupán 5,5 kilométer hosszú, menetirányonként egysávos körgyűrűrészen 2020 óta dolgozgatnak helyi munkások kínai irányítással, és 2023-ra el kellett volna készülnie.
2025. november 05., 13:002025. november 05., 13:00
Döntő napok következnek a zilahi terelőút befejezése szempontjából – adta hírül hétfőn Lucian Bode Szilágy megyei parlamenti képviselő a kínai–román útépítési projekt kapcsán. A volt közlekedési miniszter szerint a közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) kijelölte azt a csapatot, amely a hét folyamán ellenőrzi a munkálatokat a műszaki átvétel előtt.
„Az utolsó száz méteren vagyunk, és a közútkezelő vállalatnak a kivitelezővel együtt kötelessége megtalálni a legjobb megoldásokat a projekt lezárására.
– szögezte le Facebook-bejegyzésében Lucian Bode.
Mint ismeretes, a Zilah várost elkerülő út volt az első új aszfaltcsík Romániában, amelynek megépítését kínai kivitelezőre bízták. A 186 millió lejes szerződést még 2020 nyarán ítélték oda a Sinohydro (Kína) és a Good Prod Kft. társulásának.
Csakhogy 2021-ben Románia olyan törvényt fogadott el, amely kizárta a kínai cégeket az infrastruktúra-projektek közbeszerzéseiből. Az akkori döntés azonban csak azokra a közbeszerzési eljárásokra vonatkozhatott, amelyeket a törvény hatálybalépése után indítottak. Ennek ellenére a döntés nem tett jót a szilágysági projektnek.
A kínai vállalat biztosította az építkezés menedzsmentjét és a speciális gépeket, míg a munkaerőt helyben toborozták. Emellett néhány gépet is belföldről béreltek – emlékeztet az Economedia.ro portál.
Az építkezésen gyenge volt a kivitelező mozgósítása, és földcsuszamlások is előfordultak, miközben sem a közlekedési minisztérium, sem a CNAIR nem gyakorolt nyomást a határidők betartására. 2023-ban ugyan történt egy hivatalos látogatás a helyszínen, de a munkálatok üteme továbbra is gyenge maradt. A projektet emellett bürokratikus késedelmek is hátráltatták – többek között a kisajátítások, az erdőgazdálkodási körből való kivonás és az építési engedélyezés miatt.
Ráadásul 2023-ban a román partnercég, amely a társulásban részt vett, alig valamivel több, mint 2500 lejes árbevételt ért el a hivatalos adatok szerint, miközben több mint 133 ezer lejes veszteséget könyvelt el. A Laura Codruța Kövesi által vezetett Európai Ügyészség (EPPO) 2024-ben 31 házkutatást tartott több helyszínen, egy olyan nyomozás részeként, amely a zilahi terelőút építésével kapcsolatos esetleges csalásokra vonatkozott.
A CNAIR közölte, hogy „minden szükséges támogatást megad az igazságügyi szerveknek”.
Az Economedia cikkéből kiderül: az EPPO szerint felmerült a gyanú, hogy az alvállalkozók a fővállalkozóval együttműködve hamis dokumentumokat nyújtottak be annak igazolására, hogy a munkálatok sikeresen befejeződtek. A nyomozás szerint a kivitelezés nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Emellett gyanú merült fel arra is, hogy a kedvezményezett szervezet (CNAIR) képviselői nem végeztek megfelelő ellenőrzéseket. A zilahi terelőút tervezési és kivitelezési projektjét az Európai Regionális Fejlesztési és Kohéziós Alap finanszírozza, összesen 37 millió euró értékben.
A közlekedési nagyberuházásokat figyelő civil szervezet, a Pro Infrastruktúra Egyesület tavaly júliusban úgy vélte, hogy elméletileg elkészülhetne 2024 végéig a menetirányonként csupán egysávos, 5,5 kilométeres terelőút, viszont a kínai Sinohydróban „nem látni az ehhez szükséges erőt”.
Emlékeztettek, hogy a munkálatokat számos összetevő kombinációja nehezítette:
Ugyanakkor a civilek szerint a projektnek nem volt elég támogatója sem, így valószínűsítették, hogy csak 2025-ben adják át a szakaszt.
A szilágysági megyeszékhelyt elkerülő 5,53 kilométeres, menetirányonként javarészt egysávos út viszonylag nehéz terepen épült, ahol földcsuszamlások is hátráltatták az előrehaladást. Öt völgyhidat és öt hidat is meg kellett megépíteni, illetve az útszakasz mindkét végén körfogalmat kellett kialakítani.
Az aszfaltcsík a már átadott, mintegy 8 kilométeres nyugati (észak-dél irányban Cigányitól Egrespatakig húzódó) körgyűrűrészt hivatott kiegészíteni, amely jelenleg nem túl hasznos, mivel hiányzik az Egrespatak és a Zilah–Kolozsvár-főút között most épülő déli szakasz. Ha elkészül, a Kolozsvárról Szatmárnémeti felé tartó forgalom teljesen elkerülheti Zilahot.
Munkagépeket, útépítőket látni a zilahi körgyűrű második szakaszán, ami azért nem természetes, mert a kínaiak által Romániában elsőként bevállalt, csupán 5,5 kilométeres aszfaltcsíkon sokáig alig mozdult valami.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!