A kínai vállalat biztosította az építkezés menedzsmentjét és a speciális gépeket, míg a munkaerőt helyben toborozták
Fotó: Facebook/Lucian Bode
Csak-csak meglesz a kínai útépítők első, a késések miatt hírhedtté vált romániai projektje Erdélyben: elkezdődik a zilahi terelőútszakasz műszaki átvételének folyamata. A csupán 5,5 kilométer hosszú, menetirányonként egysávos körgyűrűrészen 2020 óta dolgozgatnak helyi munkások kínai irányítással, és 2023-ra el kellett volna készülnie.
2025. november 05., 13:002025. november 05., 13:00
Döntő napok következnek a zilahi terelőút befejezése szempontjából – adta hírül hétfőn Lucian Bode Szilágy megyei parlamenti képviselő a kínai–román útépítési projekt kapcsán. A volt közlekedési miniszter szerint a közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) kijelölte azt a csapatot, amely a hét folyamán ellenőrzi a munkálatokat a műszaki átvétel előtt.
„Az utolsó száz méteren vagyunk, és a közútkezelő vállalatnak a kivitelezővel együtt kötelessége megtalálni a legjobb megoldásokat a projekt lezárására.
– szögezte le Facebook-bejegyzésében Lucian Bode.
Mint ismeretes, a Zilah várost elkerülő út volt az első új aszfaltcsík Romániában, amelynek megépítését kínai kivitelezőre bízták. A 186 millió lejes szerződést még 2020 nyarán ítélték oda a Sinohydro (Kína) és a Good Prod Kft. társulásának.
Csakhogy 2021-ben Románia olyan törvényt fogadott el, amely kizárta a kínai cégeket az infrastruktúra-projektek közbeszerzéseiből. Az akkori döntés azonban csak azokra a közbeszerzési eljárásokra vonatkozhatott, amelyeket a törvény hatálybalépése után indítottak. Ennek ellenére a döntés nem tett jót a szilágysági projektnek.
A kínai vállalat biztosította az építkezés menedzsmentjét és a speciális gépeket, míg a munkaerőt helyben toborozták. Emellett néhány gépet is belföldről béreltek – emlékeztet az Economedia.ro portál.
Az építkezésen gyenge volt a kivitelező mozgósítása, és földcsuszamlások is előfordultak, miközben sem a közlekedési minisztérium, sem a CNAIR nem gyakorolt nyomást a határidők betartására. 2023-ban ugyan történt egy hivatalos látogatás a helyszínen, de a munkálatok üteme továbbra is gyenge maradt. A projektet emellett bürokratikus késedelmek is hátráltatták – többek között a kisajátítások, az erdőgazdálkodási körből való kivonás és az építési engedélyezés miatt.
Ráadásul 2023-ban a román partnercég, amely a társulásban részt vett, alig valamivel több, mint 2500 lejes árbevételt ért el a hivatalos adatok szerint, miközben több mint 133 ezer lejes veszteséget könyvelt el. A Laura Codruța Kövesi által vezetett Európai Ügyészség (EPPO) 2024-ben 31 házkutatást tartott több helyszínen, egy olyan nyomozás részeként, amely a zilahi terelőút építésével kapcsolatos esetleges csalásokra vonatkozott.
A CNAIR közölte, hogy „minden szükséges támogatást megad az igazságügyi szerveknek”.
Az Economedia cikkéből kiderül: az EPPO szerint felmerült a gyanú, hogy az alvállalkozók a fővállalkozóval együttműködve hamis dokumentumokat nyújtottak be annak igazolására, hogy a munkálatok sikeresen befejeződtek. A nyomozás szerint a kivitelezés nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Emellett gyanú merült fel arra is, hogy a kedvezményezett szervezet (CNAIR) képviselői nem végeztek megfelelő ellenőrzéseket. A zilahi terelőút tervezési és kivitelezési projektjét az Európai Regionális Fejlesztési és Kohéziós Alap finanszírozza, összesen 37 millió euró értékben.
A közlekedési nagyberuházásokat figyelő civil szervezet, a Pro Infrastruktúra Egyesület tavaly júliusban úgy vélte, hogy elméletileg elkészülhetne 2024 végéig a menetirányonként csupán egysávos, 5,5 kilométeres terelőút, viszont a kínai Sinohydróban „nem látni az ehhez szükséges erőt”.
Emlékeztettek, hogy a munkálatokat számos összetevő kombinációja nehezítette:
Ugyanakkor a civilek szerint a projektnek nem volt elég támogatója sem, így valószínűsítették, hogy csak 2025-ben adják át a szakaszt.
A szilágysági megyeszékhelyt elkerülő 5,53 kilométeres, menetirányonként javarészt egysávos út viszonylag nehéz terepen épült, ahol földcsuszamlások is hátráltatták az előrehaladást. Öt völgyhidat és öt hidat is meg kellett megépíteni, illetve az útszakasz mindkét végén körfogalmat kellett kialakítani.
Az aszfaltcsík a már átadott, mintegy 8 kilométeres nyugati (észak-dél irányban Cigányitól Egrespatakig húzódó) körgyűrűrészt hivatott kiegészíteni, amely jelenleg nem túl hasznos, mivel hiányzik az Egrespatak és a Zilah–Kolozsvár-főút között most épülő déli szakasz. Ha elkészül, a Kolozsvárról Szatmárnémeti felé tartó forgalom teljesen elkerülheti Zilahot.
Munkagépeket, útépítőket látni a zilahi körgyűrű második szakaszán, ami azért nem természetes, mert a kínaiak által Romániában elsőként bevállalt, csupán 5,5 kilométeres aszfaltcsíkon sokáig alig mozdult valami.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Két személy megsérült kedden este egy sepsiszentgyörgyi lakástűzben – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményre készül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (McsMSz), amely Bákóban tartja a farsangzáró, azaz húshagyó bált február 14-én.
Házi feladatnál, információkeresésnél, sőt lelki gondok esetén is mesterséges intelligenciához fordulnak a romániai kamaszok, miközben többségük sem az iskolában, sem más hiteles forrásból nem kap útmutatást az AI biztonságos és felelős használatáról.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
A bűnbanda tagjai 16 és 56 év közöttiek, köztük hat férfi és egy nő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!