Ki mondja el a gyereknek?

Abban sincs egyetértés, hogy a tanulók körében népszerű-e vagy sem a forgalmi szabályok oktatása. Míg a rendőrség szerint a téma rendkívül népszerű a tanulók körében, az utóbbiak egyáltalán nem bánják, ha a KRESZ-óra elmarad. A patthelyzet feloldását és a gyalogosokat, különösen az iskolásokat érintő közúti balesetek csökkenését a forgalmi rendőrség vezérigazgatósága párbeszéddel és hasonló témájú gyermekvetélkedők szervezésével próbálja elérni. A vitához megyénként más-más módon viszonyulnak az illetékesek: míg Hargita és Szatmár megyében feleslegesnek tartják a tanterven felüli KRESZ-órákat, Maros megyében zavartalanul zajlik a közlekedési szabályok ismertetése. Olvassa el írásunkat.

Ki mondja el a gyereknek?

„Teljes nemtörődömség övezi a közlekedési szabályok oktatását az iskolákban, emiatt a közeljövőben súlyos gondokkal szembesülhetünk” – jelentette ki a Hargita megyei forgalmi rendőrség főnöke. Cezar Asandei biztos szerint a fiatalok többségének halvány fogalma sincs a közlekedési szabályokról, így nem csoda, ha a közlekedési balesetek legalább fele a 20 és 35 év közöttieket érinti. A kormány 2002-ben fogadta el a közúti forgalomról szóló 195. számú rendeletet. A 2006-ban újraközölt jogszabály december elsején lépett hatályba, és egyebek mellett 129. szakaszának második bekezdésében előírja: az elemi, általános és középiskolákban hetente legalább egy alkalommal kötelező közlekedésiszabály-órát tartani. Cezar Asandei szerint a Hargita megyei tanfelügyelőség anyagiakra hivatkozva mellőzi ennek a rendeletnek a gyakorlati alkalmazását, voltaképpen azonban „felmérhetetlen nemtörődömséget tanúsít a közlekedési szabályok oktatása iránt”. A székelyföldi megye forgalmi rendészetének főnöke szerint mindemellett az iskolák arra sem ösztönzik a tanuló ifjúságot, hogy legalább a közlekedési témákban rendezett versenyeken részt vegyenek, bár a 195. számú kormányrendelet előírja, hogy az oktatási tárcának erre is pénzt kellene kiutalnia. Támogatóktól kéregeti össze a különféle közlekedési versenyeken a gyermekeknek szánt díjakat, mondja Asandei, az iskolákban viszont csak akkor tanítják a közlekedési szabályokat, ha a rendőrök ezt kérik, vagy maguk látogatnak el az iskolába ismeretterjesztő órákat tartani. A felügyelő jelezte: a jogszabály alkalmazását elmulasztókra a kormányrendelet szerint 100 büntetőpontig, azaz 3900 lejig terjedő bírság róható ki.

Ahány ház, annyi szokás

A rendőrség véleménye nem teljes mértékben helytálló – reagáltak a Hargita megyei tanfelügyelőség vezetői. Constantin Costea főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: az iskolákban osztályfőnöki órákon, illetve különféle versenyeken ismertetik a gyermekekkel a közlekedés alapfogalmait, de azért túlzás lenne külön órákat áldozni erre. „El tudják képzelni, hogy mit jelent a tanterven felül minden osztályban, minden héten külön közlekedési órát tartani? Mindamellett, hogy ehhez este is az iskolában kellene tartanunk a gyermekeket, senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy a kerettantervben nem szereplő, és a szakterületébe nem illeszkedő tárgyat oktasson, ráadásul ingyen” – részletezte Constantin Costea. Kollégája, Bondor István megyei főtanfelügyelő szerint mivel a vitatott tárgy nem része a kerettantervnek, oktatása nem kötelező, sőt az oktatási minisztérium még az osztályfőnöki órák tematikájából is törölte a közlekedési szabályok ismertetését. „Az osztályfőnökök, illetve az elemi iskolásokat tanítók amúgy is ellátják a közlekedési alapfogalmakkal a tanulókat” – tette hozzá a Hargita megyei főtanfelügyelő.

Bár Maros megyében sem működik minden zökkenőmentesen, a helyzet lényegesen eltér a szomszédos hargitai térségtől. Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő úgy tudja, a közlekedési szabályok ismertetése a tanterv része, tehát anyagi gond vagy a tárgy mellőzése fel sem merülhet. „Ilyen szempontból kedvezményezettebb helyzetben vagyunk, mint a Hargita megyei kollégáink, ott ugyanis az oktatás kísérleti program szerint működik, nálunk pedig a hagyományos rendszer alapján” – magyarázta lapunknak Albertini. Ilyen körülmények között a Maros megyei iskolákban a közlekedésnevelési órákat I–IV. osztályban a tanítónők tartják heti egy alkalommal, míg a felsőbb osztályokban a tanintézet nevelési aligazgatója felel a tanterv betartásáért; az amúgy kötelező tananyagon kívül félévenként az osztályfőnökök is kötelesek egy alkalommal feldolgozni a közlekedési tudnivalókat. „Egy időben mi is gyakran ellátogattunk egy-egy iskolába, de újabban nemigen hívnak” – panaszkodott Viorel Cazan, a Maros megyei rendőrség közlekedési osztályának vezetője. Elmondása szerint amióta a rendőrségnek egy másik osztálya vette át az úgynevezett megelőzési munkát, a forgalmiaknak nincs rálátásuk arra, mi is történik az iskolákban. Több középiskolás diák viszont nevetve mesélte: hetek óta senki nem tartott közlekedési órát, amit a nyilatkozók egyáltalán nem is sajnálnak. Az év elejétől Maros megyében hét diák esett áldozatul közúti balesetnek, önhibáján kívül mindössze egy gyerek. Cazan szerint a statisztikai adatok ugyan nem vészesek, de több figyelemmel és fegyelemmel ezek a balesetek is elkerülhetők lettek volna. Hárman ugyanis tiltott helyen próbáltak átkelni az úttesten, ugyancsak hárman pedig – kerékpárral, illetve személygépkocsival – az út baloldalán haladtak. „A legtöbb gondot nem is az iskolás gyermekek okozzák, hanem a 20–30 év közötti vagánykodó fiatalok” – jegyezte meg Cazan. Livia Popa rendőrségi szóvivő a Krónikának elmondta: intézményük komoly megelőzési munkát igyekszik folytatni, ezért az ismertetők mellett gyakran rajz- és fogalmazási pályázatot is hirdetnek kisiskolásoknak.

Minek az árán?

„Az osztályfőnöki órákon és a választható tevékenységek során rendszeresen foglalkozunk a közlekedési szabályok ismertetésével, félévenként pedig – az osztály profiljától függően – akár négy olyan órát is tartunk, amelynek keretében a KRESZ a téma” – jelentette ki a Krónikának Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes. Szerinte ez elég, hiszen a gyermekek így is 36–38 órát töltenek hetente az iskolában, nem kellene őket még jobban terhelni. „Ha valaki elfogad egy ilyen rendeletet, azt is el kellene döntenie, hogy milyen órákat és tárgyakat mellőzzünk ennek javára a tantervből, hiszen a diákok lassan már több időt töltenek az iskolában, mint a felnőttek a munkahelyükön” – tette hozzá Kónya. E kifogások ellenére Szatmár megyében nagyon jó az együttműködés a rendőrség és az iskolák között – értékelte lapunk érdeklődésére Simona Burleacu. A Szatmár Megyei Rendőr-felügyelőség baleset-megelőzési osztályának vezetője szerint ők is, a közlekedésrendészeti osztály munkatársai is gyakran tartanak előadásokat az iskolákban, ezenkívül rendszeresen szerveznek olyan versenyeket, amelyek a közlekedési szabályok elsajátítására ösztönzik az iskolásokat. Szatmár megyében épp mostanában zajlanak a megyei szintű KRESZ-vetélkedő selejtezői.

Otthon is ki lehet próbálni

Neve mellőzését kérő kolozsvári szülő szerint nem haszontalan az iskolákban a közlekedés alapjaira tanítani a gyermekeket. „Csakhogy az oktatás a családra is tartozik. Ha a szülő elmagyarázza gyermekének, hogy a járdán, az úton való átkelésnél mire vigyázzon, és mire figyeljen, az legalább annyira hasznos, mint az iskolában órák után elmondott szöveg” – magyarázta a szülő. Ugyancsak névtelenül nyilatkozó háromszéki nagyszülő szerint a tanító és a rendőr mellett a szülő is nyugodtan elmondhatja gyermekének, hogy mint szabad, és mit nem. „Biztos vagyok benne, hogy a balesetek igen nagy része ismerethiányból és nemtörődömségből, sőt ifjonti vagánykodásból származik. De ha egy szülő elmagyarázza a gyermekének, hogy a gyalogátjáró előtt az autónak ugyan köteles megállnia, ám nem biztos, hogy meg is tud állni, akkor a gyermek nyilvánvalóan jobban figyel, bárhogy is siet” – részletezte a nagyapa korú megszólaló.

Krónika

Megszorítás helyett párbeszéd

„Vannak meggyőző eszközeink arra, hogy az iskolákban tanítsák a közlekedési szabályokat” – válaszolta a forgalmi rendőrség vezérigazgatóságának szóvivője a Krónikának arra a kérdésére, miszerint bírságokat rónak-e ki azokra a tanfelügyelőségekre, amelyek nem alkalmazzák a jogszabályt. Liviu Mãlureanu biztos hozzátette: a legjobb meggyőzési eszköz a párbeszéd, hiszen ily módon meg tudják győzni az iskolák vezetőit arról, hogy a törvény tulajdonképpen az iskolások védelmét szolgálja. „Az oktatási tárca különben is partnerünk a súlyos balesetek számának legalább öt százalékkal való csökkentését célzó 2007-es programban. A megyei rendőr-felügyelőségek révén állandó párbeszédet folytatunk az oktatási intézményekkel, s ha a tanfelügyelőségek is vevők a törekvéseinkre, biztosan csökkenne a gyermekeket és fiatalokat érő közlekedési balesetek száma” – tette hozzá Liviu Mãlureanu. Szerinte hamis az állítás, miszerint a tanterv mellőzné a közlekedési szabályok oktatását, különben is úgy tudja, hogy az iskolások körében igen nagy az érdeklődés eziránt. A forgalmi rendőrség vezérigazgatósága adatai szerint a közlekedési balesetek 29,88 százalékát okozzák a gyalogosok, ezen belül az iskolások. Éppen ezért a forgalmiak azt ajánlják: gyermek és felnőtt egyaránt úgy közlekedjen, hogy se magát, se másokat ne tegye ki veszélynek; a felnőttek pedig mutassanak példát, hiszen a gyermekek tőlük tanulnak.