A korai cseresznyefajták már megértek a Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében Balla Lászlóék gyümölcsösében
Fotó: Balla Szabó Dorottya
Messze földön híres sokfajta zamatos cseresznyéjéről a Beszterce-Naszód megyei Magyardécse, ahol a jelek szerint idén a tavalyi termés kétszerese várható. A településen gazdálkodó, cseresznyét termelő kertészmérnök-házaspár, Balla László és felesége, Balla Szabó Dorottya három hektáron termeszt több fajtát. Balla László a Krónika megkeresésére a szezon kezdetén a gyümölcs értékesítésének idei lehetőségeiről és nehézségeiről, a munkaerőhiányról, a külföldről beáramló áruról, valamint a magyardécsei, cseresznyéhez fűződő szokásokról is beszélt.
2024. május 22., 09:562024. május 22., 09:56
2024. május 22., 10:062024. május 22., 10:06
Már megértek és érnek a korai fajták a cseresznyéjéről híres Beszterce-Naszód megyei Magyardécsén, ahol idén sokkal jobb termés várható, mint a tavalyi: annak mintegy kétszerese.
Magyardécsében termeszt sok fajta cseresznyét a kertészmérnök-házaspár, Balla László és Balla Szabó Dorottya
Fotó: Balla Szabó Dorottya
Balla László a Krónika megkeresésére elmondta, idén a korai melegek miatt jóval korábban érik minden fajta, míg a korábbi években a korai fajtákat május végén szüretelték, addig idén már május közepén szedhetik és értékesíthetik.
„Bár a fagyosszentek ideje körül a korábbi melegekhez képest jelentősen lehűlt az idő, a cseresznye a hidegben is érik, bár nem olyan gyorsan, mint meleg időben. A korai fajtákat már szedjük, ilyen a Bigarreau Burlat meg a Valerij Cskalov. Régebben úgy volt, hogy a cseresznyeszezon úgy május 20-ától indult, akkor kezdtük kóstolgatni, és június elején szedegetni, de most hamarabb kezdődött virágzás, érés” – mondta a Balla László.
Balla Lászlóék magyardécsei gyümölcsösében szép termés ígérkezik az idén
Fotó: Balla Szabó Dorottya
Elmondása szerint a híres cseresznyetermő településen mintegy 30-35 fajta cseresznyét tartanak számon, és idén hatalmas termés várható, nem is lehet megsaccolni, hogy súlyra mennyi, több száz tonnányi gyümölcsről van szó.
Az egyik legkedveltebb tavaszi gyümölcs, a cseresznye sok fajtáját termesztik a különleges összetételű talajjal rendelkező Magyardécsében
Fotó: Balla Szabó Dorottya
„Úgy tudnék fogalmazni, hogy még rossz munkaerőt sem kapok, nemhogy jót. A környékről, úgy 30 kilométeres körzetből hozok munkaerőt. Én nyolc hektáron gazdálkodom, ebből három hektáron terem cseresznye. Jómagam mintegy tíz éve foglalkozom gazdálkodással, amikor befejeztem a marosvásárhelyi Sapientia egyetemen a kertészmérnöki szakot, azt követően szintén kertészmérnök feleségemmel együtt – aki székelyföldi – ide jöttünk, és a családi gazdasággal foglalkozunk” – fejtette ki Balla László. Kérdésünkre a cseresznye értékesítésének különféle vetületeiről is beszélt a kertészmérnök.
Balla László és családja cseresznyevirágzáskor Magyardécsében
Fotó: Balla Szabó Dorottya
„Az a gond, hogy az értékesítés idén azért is nehezebb, mert nemcsak Magyardécsében, de mindenhol bőséges a cseresznyetermés és az árak csökkennek a telítődés miatt. Sőt,
míg az igazi magyardécseinek hamisítatlan zamata van” – mondta a décsei termelő. Mint sorolta, bár nagy a külföldi áru miatt a konkurencia, ők maguk Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Gyergyóba, Csíkba, Brassóba is viszik a gyümölcsöt. Mivel a cseresznye könnyen romló gyümölcs, a szállítást is nagyon meg kell tervezni, Balla László szerint e tekintetben „az eső a legnagyobb ellenségük”.
Fotó: Balla Szabó Dorottya
„A gyümölcs három-négy napig kibírja repedés nélkül, de ha elkezd repedni, akkor vége, nyersen nem lehet értékesíteni, akkor fel kell dolgozni, pálinka vagy lekvár lesz belőle. Az árak most alakulnak, hallani azt is, hogy 25 lejért árulnak cseresznyét a piacon, ez a kilós ár. A nagybani árak 15 és 18 lej körüliek, de persze sok függ a minőségtől, hogy mennyire szép, mennyire érett. A később érő fajtáknál már 10 lejre fog talán csökkenni az ár” – mondta el Balla László.
Balla László kertészmérnök, termelő: „Magyardécsének különleges a mikroklímája, de a legnagyobb adottságunk a talaj milyensége”
Fotó: Balla Szabó Dorottya
A termelőt arról is kérdeztük, hogy a cseresznyeérés köré épülő hagyományos magyardécsei közösségi rendezvények, bálok szokása él-e még.
„Igen, létezett a décsei cseresznyemajális, amit június utolsó hétvégéjén tartottunk, táncházzal, koncertekkel, de sajnos a pandémia óta szünetelni látszik. Reméljük, hogy valamikor újraindul ez a hagyomány” – mondta a termelő.
Idén korábban kezdődött a cseresznyeérés, mint a korábbi években
Fotó: Balla Szabó Dorottya
Arról is beszélgettünk, hogy vajon mi teszi a Beszterce-Naszód megyei települést ennyire jó cseresznyetermő vidékké. A kertészmérnök kifejtette,
„A történet az, hogy az 1800-as években egy református lelkész megtanult fákat oltani, a kertben kis faiskolákat működtetett. Az emberek látták, hogy milyen jól terem a gyümölcs, és kezdték lopkodni a cseresznyefáit. Aztán a lelkész arra gondolt, hogy milyen jó lenne meghonosítani, elterjeszteni itt a termelést és csak úgy adott össze fiatal párt, hogyha ültetnek minimum egy cseresznyefát” – mondta a kertészmérnök. Hozzátette, a 19. század végén, a 20. század elején a décseiek közül is sokan elmentek Amerika felé, meg másfelé is szerencsét próbálni, és elég sok fajtát behoztak a faluba, a talaj pedig csodálatosképpen megfelelő volt a cseresznye, de a szilva számára is.
Balla László és családja három hektárnyi területen termeszt cseresznyét
Fotó: Balla Szabó Dorottya
„Ez nagyon érdekes, mert ha talajminta készül, az az eredmény, hogy ez az agyagos talaj csak téglának lenne jó. Egyébként Décsében a házak legnagyobb része az itteni agyagból készült téglából épült.
– magyarázta a kertészmérnök. Hozzátette, az egyetemi tanárai tavaly mintát vittek a décsei talajból, és azt mondták, hogy ez gyakorlatilag tudományos ellentmondás, hogy ilyen talajon ennyire nagyszerű, ízletes gyümölcs tud teremni – nemcsak cseresznye, de alma és a híres besztercei szilva is. A cseresznyét a décseiek főként frissen próbálják értékesíteni, Balla Lászlóék tavaly megpróbáltak cseresznyeízt készíteni a szilvaíz elkészítésének módszerével: a kimagozott gyümölcsöt üstben főzik több mint tíz órán át mindenféle hozzáadott cukor és tartósítószer nélkül. Nagyon finom lett a végeredmény, kicsit hígabb, mint a szilvaíz, de zamatos, ízletes, különleges – mondta Balla László.
A Beszterce-Naszód megyei Magyardécse híres az ott termő zamatos cseresznyéről
Fotó: Balla Szabó Dorottya
A termelőt arról is kérdeztük, hogy ha ilyen nagy mennyiségben importálnak Romániába külföldi cseresznyét, vajon a vásárló miként tudja megkülönböztetni, hogy valóban mondjuk magyardécsei-e a kínált áru, vagy pedig külföldi, vegyszerezett.
A magyardécsei cseresznyetermesztésnek szép múltja van
Fotó: Balla Szabó Dorottya
Általánosságban a vásárlók eligazítására azt tudom mondani, hogy az gyanús, hogyha szár nélküli a cseresznyeáru, illetőleg az is gyanús, hogyha sokáig nem romlik meg. A friss décsei cseresznyének zöld a szára, van szára, és ami a fő, hogy igazi cseresznyeíze van” – fejtette ki a termelő.
Az ízletes magyardécsei cseresznyét is kiszoríthatja a piacról a Romániába áramló rengeteg külföldi áru
Fotó: Balla Szabó Dorottya
Sok száz hektárnyi cseresznyéskert öleli körbe Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar faluját, Magyardécsét. Az évszázadok óta cseresznyetermesztéséről híres település azon ritka erdélyi falvak közé tartozik, ahol az emberek zömmel ma is gyümölcstermesztésből élnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!