
Fotó: facebook/Emil Boc
Jó ötletnek tartják a kolozsvári aktivisták a civil szervezetek által a kerékpározás széles körű elterjesztése érdekében összeállított törvénytervezetet, egyesek viszont úgy vélik: egy ilyen kezdeményezést jobban elő kellene készíteni.
Szakáts István, aki a kincses városban rendszeresen szervez civil megmozdulásokat, figyelemfelhívó akciókat, a Krónikának úgy nyilatkozott: a tervezet egyik legfőbb kezdeményezője, a kolozsvári Radu Mititean javaslatait általában nehezen nyeli le a városháza, szerinte ez a tervezet is egy ilyen projekt.
Szakáts rámutatott: egy ilyen terv elkészítése akár évekbe is telhet, hiszen gyökeresen átalakítja a módot, ahogyan a polgárok használják a várost, éppen ezért nem tartja valószínűnek, hogy az önkormányzat „bele mer nyúlni a darázsfészekbe”. Az aktivista hiányolja a megelőző intézkedéseket, szerinte ugyanis csak erőből nem lehet végigvinni egy ilyen projektet. Hozzátette: ha valamelyik képviselő be is vállalja, hogy a parlament elé terjeszti a projektet, annak „nyomásgyakorlás- és hangulatkeltésszaga lesz”.
„A téma fontos, szükség van a felvállalására, de mivel rendkívül összetett, mindent jól át kell gondolni” – nyilatkozta lapunknak Szakáts. Ezzel szemben Adriana Dohotaru kolozsvári civil aktivista – aki a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben képviselői mandátumra pályázik a decemberi parlamenti választásokon – ellenvetés nélkül támogatja a civil kezdeményezést. Facebook-oldalán egy kutatás eredményét idézi, amely szerint a romániai háztartások 30 százaléka rendelkezik kerékpárral, és az emberek 5 százaléka használja minden nap a kétkerekűt.
A kezdeményezők egyébként abban bíznak, hogy a honatyák támogatni fogják projektjüket, és a parlament elé terjesztik a dokumentumot. A tervezetben egyrészt szabályozzák, hogy egy településen a lakosság számának függvényében mennyi bicikliútra, illetve parkolóhelyre van szükség, ugyanakkor kedvezményeket – például adócsökkentést – javasolnak azoknak, akik kerékpárt vásárolnak, illetve azoknak a munkaadóknak, akik a biciklis közlekedésre buzdítják alkalmazottaikat.
Az egyik kezdeményező, Radu Mitrean a Digi24 hírtelevíziónak azt is elmondta: szeretnék eltöröltetni azt az „abszurd” előírást, miszerint a 14 év alattiak semmilyen körülmények között nem biciklizhetnek a közutakon. A civilek azt is szeretnék, ha csökkentenék a kerékpáros kihágásokért járó tetemes bírságok értékét, hiszen Mitrean véleménye szerint jelenleg a csengő elvesztéséért háromszor akkora szankciót kell fizetni, mintha autóval a tilosba hajtana be egy sofőr.
A kezdeményezők hangsúlyozták: a szabályozással egyrészt csökkenne a városok forgalma, ugyanakkor környezetvédelmileg is kifizetődő lenne a változás. A szervezetek Hollandia fővárosát, Amszterdamot hozzák fel példaként, ahol 800 ezer ember, a lakosság 63 százaléka napi szinten biciklivel közlekedik, igaz, ehhez az infrastruktúra is adott, hiszen a nagyvárosban 500 kilométernyi kerékpársávot építettek ki.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!