Kelemen Hunor a magyarokat Mongóliába küldő román nacionalisták megbüntetését követeli

Kelemen elfogadhatatlannak nevezte, hogy büntetlenül visszaküldik a magyar közösséget Ázsiába, és kifogásolta, hogy a román politikában meghatározó szerepet játszó vezetők nem ítélték el a történteket. „Elfogadhatatlan a temetőgyalázás, a történelemhamisítás, már rég tiltakozniuk kellett volna a kormánypártoknak és az ellenzéki alakulatoknak. És már rég kellene tudnunk, hogy ilyen üzeneteket megfogalmazva milyen büntetést kaptak a szervezők” – közölte Kelemen.

Az RMDSZ elnöke hozzátette: mindkettő súlyos következményekkel jár. „Még nem késő, de nagyon gyorsan reagálnia kelle erre a román politikának, elsősorban az állami intézményeknek, mert ezt a fajta gyűlöletbeszédet, szélsőségességet nem szabad tolerálni. Ők nem az én egyéni szabadságomra törnek, hanem a közösségnek a saját történelméhez, nyelvéhez, kultúrájához, hőseihez fűződő szabadságát kérdőjelezik meg. És amikor ez megtörténik, akkor ezt már csak ennél rosszabb követheti: a szabadságnak a korlátozása, a verbális agressziót gyakran fizikai agresszió követi” – állapította meg Kelemen Hunor, hozzátéve, nagyon határozottan fel kell lépniük a román állami intézményeknek, mert ha gyengeséget mutatnak, akkor ez begyűrűzik a társadalomba, és még hangosabb lesz.

Egyébként a Nemzet útja úzvölgyi rendezvényén kifeszített molinók egyikén – utalva az 1919-es román bevonulásra – azt is írták: „Magyarország nincs Európa térképén”. Továbbá egy összefüggéstelen, helytelen román szöveg is szerepelt rajta, mely magyarul így értelmezhető: „A barbár magyarok rablási szándékkal érkeztek vidékeinkre 1290-ben. Ezt követően a mongol-magyarok családjaikat is idehozták” – írta a Székelyhon. A résztvevőknél a korábban használt „Valami örök. Erdély román föld” feliratot is látni lehetett. A keresztekre Román hős (Erou român) feliratú, a román zászló színeivel díszített táblácskákat szereltek, a nagyobb keresztre „A román hadsereg hőseinek emlékére” felirat került, alsó részére román zászlót tekertek.

A Székelyhon szerint Mihail Târnoveanu azt hangoztatta, bármit megtesznek azért, hogy a fakeresztek a helyükön maradjanak. Európa- és külföldellenes beszédében a külföldi vendégmunkások ellen is szót emelt, hangsúlyozva, hogy „Románia a románoké és a románok hazája is kell maradjon.”

Arról is beszélt, hogy a romániai iskolákban háttérbe szorul a román történelem oktatása, és kifogásolta, hogy a zsidók történelméről és a holokausztról tanulnak a diákok. A megemlékezés gyertyagyújtással és közös lakomával folytatódott.

A piros-fehér-zöld zászló a vasárnapi román megemlékezés kezdetén már nem volt a rúdon – írta a hírportál. A Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település nemzetközi katonatemetője négy éve vált román-magyar konfliktus helyszínévé. 2019-ben a román hősök napján több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox felszentelésén, amelyet több száz székely élőlánccal próbált megakadályozni, sikertelenül.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a nevét a román nacionalisták megemlékezésein rendre felolvassák.

korábban írtuk

Új szinten a magyargyűlölet Úzvölgyében

Az úzvölgyi katonatemetőben tart megemlékezést a nacionalista Nép Útja és Ortodox Testvériség vasárnap a román hadsereg napját ünnepelve. Szembetűnő újdonság egy provokatív molinó.