
Gyűlületspirál. Ázsiába küldenék a magyarokat a szélsőségesen nacionalista románok
Fotó: Pinti Attila
Kelemen Hunor szerint nagyon határozottan fel kell lépniük a román állami intézményeknek ama szélsőségesen nacionalista román szervezetekkel szemben, amelyeknek a tagjai a hétvégén nyíltan magyarellenes összejövetelt rendeztek az úzvölgyi katonai temetőben.
2023. október 23., 21:352023. október 23., 21:35
2023. október 23., 23:382023. október 23., 23:38
Az RMDSZ elnöke hétfőn arra reagált, hogy a Nemzet Útja (Calea Neamului) és az Ortodox Testvériség (Frăția Ortodoxă) nacionalista szervezetek a román hadsereg napja (október 25.) alkalmából felvonulást szerveztek vasárnap a Bákó és Hargita megye határában fekvő sírkertben. Mihai Târnoveanuék arra hivatkozva rendeztek naggyűlést, hogy szerintük „a magyar politikai szervezetek óriási nyomást gyakorolnak” a hatóságokra az általuk felállított újabb keresztek eltávolítása érdekében.
Kelemen Hunor az RMDSZ honlapján megjelent reagálásában úgy fogalmazott, szinte méltóságunkon aluli az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján olyan emberekről beszélni, akik a hétvégén ismét bevonultak az úzvölgyi temetőbe, hogy elmondják: senkit nem tűrnek ebben az országban saját magukon kívül. „Ők, a temetőgyalázók, a történelemhamisítók ma a szabadság és közösségünk ellenségei, akik közöttünk járnak, ugyanazokat az utcákat róják, mint mi. Őket a gyűlölet, a magyarellenesség, a más nyelvek, a más kultúrák iránti gyűlölet mozgatja” – hangsúlyozta a szövetség elnöke.
Fotó: Pinti Attila
Kelemen elfogadhatatlannak nevezte, hogy büntetlenül visszaküldik a magyar közösséget Ázsiába, és kifogásolta, hogy a román politikában meghatározó szerepet játszó vezetők nem ítélték el a történteket. „Elfogadhatatlan a temetőgyalázás, a történelemhamisítás, már rég tiltakozniuk kellett volna a kormánypártoknak és az ellenzéki alakulatoknak. És már rég kellene tudnunk, hogy ilyen üzeneteket megfogalmazva milyen büntetést kaptak a szervezők” – közölte Kelemen.
Szolgálatos temetődúló. Ezúttal is Mihai Târnoveanu hívta össze az úzvölgyi megnyilvánulást
Fotó: Pinti Attila
Az RMDSZ elnöke hozzátette: mindkettő súlyos következményekkel jár. „Még nem késő, de nagyon gyorsan reagálnia kelle erre a román politikának, elsősorban az állami intézményeknek, mert ezt a fajta gyűlöletbeszédet, szélsőségességet nem szabad tolerálni. Ők nem az én egyéni szabadságomra törnek, hanem a közösségnek a saját történelméhez, nyelvéhez, kultúrájához, hőseihez fűződő szabadságát kérdőjelezik meg. És amikor ez megtörténik, akkor ezt már csak ennél rosszabb követheti: a szabadságnak a korlátozása, a verbális agressziót gyakran fizikai agresszió követi” – állapította meg Kelemen Hunor, hozzátéve, nagyon határozottan fel kell lépniük a román állami intézményeknek, mert ha gyengeséget mutatnak, akkor ez begyűrűzik a társadalomba, és még hangosabb lesz.
Fotó: Pinti Attila
Egyébként a Nemzet útja úzvölgyi rendezvényén kifeszített molinók egyikén – utalva az 1919-es román bevonulásra – azt is írták: „Magyarország nincs Európa térképén”. Továbbá egy összefüggéstelen, helytelen román szöveg is szerepelt rajta, mely magyarul így értelmezhető: „A barbár magyarok rablási szándékkal érkeztek vidékeinkre 1290-ben. Ezt követően a mongol-magyarok családjaikat is idehozták” – írta a Székelyhon. A résztvevőknél a korábban használt „Valami örök. Erdély román föld” feliratot is látni lehetett. A keresztekre Román hős (Erou român) feliratú, a román zászló színeivel díszített táblácskákat szereltek, a nagyobb keresztre „A román hadsereg hőseinek emlékére” felirat került, alsó részére román zászlót tekertek.
A Székelyhon szerint Mihail Târnoveanu azt hangoztatta, bármit megtesznek azért, hogy a fakeresztek a helyükön maradjanak. Európa- és külföldellenes beszédében a külföldi vendégmunkások ellen is szót emelt, hangsúlyozva, hogy „Románia a románoké és a románok hazája is kell maradjon.”
Fotó: Pinti Attila
Arról is beszélt, hogy a romániai iskolákban háttérbe szorul a román történelem oktatása, és kifogásolta, hogy a zsidók történelméről és a holokausztról tanulnak a diákok. A megemlékezés gyertyagyújtással és közös lakomával folytatódott.
Fotó: Pinti Attila
A piros-fehér-zöld zászló a vasárnapi román megemlékezés kezdetén már nem volt a rúdon – írta a hírportál. A Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település nemzetközi katonatemetője négy éve vált román-magyar konfliktus helyszínévé. 2019-ben a román hősök napján több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox felszentelésén, amelyet több száz székely élőlánccal próbált megakadályozni, sikertelenül.
Fotó: Pinti Attila
A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a nevét a román nacionalisták megemlékezésein rendre felolvassák.

Az úzvölgyi katonatemetőben tart megemlékezést a nacionalista Nép Útja és Ortodox Testvériség vasárnap a román hadsereg napját ünnepelve. Szembetűnő újdonság egy provokatív molinó.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
2 hozzászólás