A karácsonyi kántálások néphagyományát is feleleveníti a Kossuth Rádió hajnali műsora ezen a héten
A kalotaszegi népszokásoknak szenteli a karácsony hetét a magyarországi közmédia és a Hagyományok Háza. A Kossuth Rádió Hajnali – népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora így ezen a héten az erdélyi népszokásokkal ismerteti meg a hallgatókat.
2021. december 21., 10:492021. december 21., 10:49
A karácsonyi ünnepkörbe számos tradíció tartozott, a betlehemezés, a kántálás és regölés mellett a karácsonyi asztal is fontos szerepet játszott a néphagyományban.
A fokhagyma az egészséget, a méz az élet édességét jelképezte. Sok helyen az asztalt nem szedték le, hogy a betérő Kisjézus ne maradjon éhen. Ezzel szemben a reformátusoknál nem volt kifejezetten böjti időszak, de ők is böjtös jellegű ételeket ettek.
A karácsonyi terítés kultuszát mindkét felekezetnél megtalálhatjuk, az asztalra gabonát helyeztek, az asztal alá pedig – a betlehemi jászol emlékére – szalma került. Kalotaszegen különleges hagyomány élt, az emberek délelőtt templomba mentek, délután karácsonyi bált tartottak az ünnep első, második és harmadik napján is. Az ünnepélyes bevezetést jelentette a kántálás, majd folytatódott az Istvánok és Jánosok köszöntésével, azaz névnapi kántálással.
A legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokás a betlehemezés volt, amit az egész Kárpát-medencében ismertek. A paraszti betlehemezés középpontjában a pásztorok párbeszédes, énekes dramatikus játéka állt: fő eleme a pásztorjáték volt, amelyben a három pásztor, köztük a nagyothalló öreg szerepelt. Fő kelléke a templom alakú betlehem volt a Szent Családdal.
Általában karácsony másnapján, 26-án került sor a regölésre, amely a téli napforduló ősi, pogány kori szokásából maradt fenn. A kifordított báránybőr bundát viselő férfiak zajkeltő eszközökkel jártak házról házra, és bőség-, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. Minden versszak végén a következő refrén hangzott el: „Haj regö rejtem azt is megadhatja az a nagy Úristen!”
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.
szóljon hozzá!