Napokon belül a búzát is aratják már Arad megyében
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szokásosnál valamivel korábban kezdődött az aratás Arad megyében. A korai csapadék, majd a nyáriasan meleg tavasz miatt hamarabb értek be a kalászosok, így a repcét és az árpát már vágják a kombájnok, de napokon belül a búza betakarításának is nekifognak. Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) alelnöke szerint az elmúlt évek átlagának megfelelő az idei termés, viszont a felvásárlói árak alig követik az inflációt, és nemhogy nőttek volna, hanem stagnálnak, sőt némely esetben csökkentek is.
2024. június 24., 18:402024. június 24., 18:40
Hagyományosan Péter-Pálkor kezdődik az aratás, de idén korábban beálltak az arató-cséplőgépek a gabonatáblákba. Most is az árpa és a repce betakarításával kezdődött a munka, de hamarosan a búza is aratható lesz. „Amint lemegy a nedvességtartalma tizennégy százalék alá, már vágható, mert akkor lehet tárolni” – fejtette ki lapunknak Nagy Zsolt.
Arad határában már dolgoznak a gépek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Repcéből néhol kevesebbet aratnak, mert rossz volt a kelés, ezért ősszel sok gazda visszaforgatta a vetést, és más kultúrákkal próbálkozott, így a tavalyinál kevesebb lesz a repce. A gazdák két és négy tonna közötti repcetermésről, illetve öt-hat, vagy akár nyolc tonna árpáról számoltak be hektáronként. A mennyiség nagyban függ a talajtípustól és az egyes tájegységek időjárási viszonyaitól” – magyarázta az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) alelnöke, aki maga is földműveléssel foglalkozik.
A romániai gazdák elégedetlensége a múlt év eleje óta nőtt, idén januárban pedig már tiltakozó megmozdulásokba csapott át, amiért az Európai Unió megnyitotta az ukrajnai gabonaexport előtt a kelet-közép-európai tranzitútvonalakat, mert az orosz–ukrán háború miatt a régi szállítási útvonalak bezárultak. Az ukrajnai gabona felborította a romániai piacot is, a termelők – azon belül az erdélyi magyar gazdatársadalom tagjai – nagy hátrányba kerültek az olcsón előállított és értékesített ukrajnai gabona miatt.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Két-három hete felugrottak az árak, a tőzsdén is emelkedett, a kikötőben 230 eurót adtak a búza tonnájáért, de mire megkezdtük az aratást, leesett az ár kétszáz euróra. Nálunk meg 80-85 banit kínálnak kilójáért, ami nagyon gyenge. Ez a termelési költségeket fedezi éppen, de a haszon minimális” – vázolta a helyzetet a falugazdász.
Olykor megéri „lábon” eladni a gabonát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Évekkel ezelőtt az „kaszált”, aki rendelkezett tárolási lehetőséggel és kapacitással, mert a következő év elején jobb áron értékesíthette a termést, mintha „lábon” adta volna el. Az utóbbi két-három esztendőben azonban annyira átrendeződött a piac, illetve egyre több siló épült, hogy nem minden esetben éri meg raktározni. Nagy Zsolt szerint olyan alacsonyan álltak az árak, hogy gyakran a tárolási költségeket is alig fedezték, így sok gazda inkább egyenesen a földről adja el a terményt. A vevők pedig nagybani felvásárlók, akik a feldolgozóiparnak adják tovább vagy exportra, esetleg a bécsi tőzsdére viszik a gabonát, és a falugazdász megfogalmazása szerint ők húzzák a legnagyobb hasznot az üzleten.
Jelentős kihívások elé állítja a gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!