
Ingyenessé tenné a tömegközlekedést az aradi polgármester. Archív felvétel
Fotó: Aradi Polgármesteri Hivatal
Călin Bibarț aradi polgármester ingyenessé tenné a tömegközlekedést a helyi lakosok számára, egyrészt ezzel kompenzálva a helyi adók és illetékek drasztikus emelését, másrészt a felújított tömegközlekedési géppark használatára ösztönözné az aradiakat, hogy az utazás környezetkímélő módját vegyék igénybe a saját gépjárművek helyett. Mihai Pașca prefektus „nem díjazza” a polgármester szándékát, szerinte az ingyenes tömegközlekedésnek meglesz az ára, az indítvány pedig csak a polgármester újabb imázsépítő ötlete.
2026. január 20., 13:592026. január 20., 13:59
Arad lehet Romániában az első olyan város, amelyben a tömegközlekedés teljesen ingyenessé válik – jelentette be Călin Bibarț polgármester hétfői sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az ötlet jelenleg az elemzés és az egyeztetés szakaszában van, vizsgálják azokat a jogszabályokat, amelyeket be kell tartani egy ilyen irányú határozattervezet kidolgozásához, és utánajárnak, milyen jóváhagyások szükségesek az intézkedés bevezetéséhez.
Amennyiben a projektet elfogadja majd a helyi képviselő-testület, Arad lesz az első romániai település, amelyben ingyenesé válik a tömegközlekedés, egyúttal felsorakozik azon kevés európai városok közé, amelyek hasónlóképpen járnak el, mint Luxemburg, Dunkirk és Tallinn. (Kolozsváron néhány éve működő gyakorlat alapján péntekenként nem kell fizetniük az utasoknak a troli- és autóbuszokon, villamosokon).
Mint azt megírtuk, az önkormányzat a kormány törvénymódosításával magyarázza a 70-80 százalékos (a lakóépületek esetében több mint százszázalékos) adóemelést, holott a jogszabály nem kötelezi erre a helyi hatóságokat, csupán lehetőséget ad a drágításra. Az is igaz, hogy az Ilie Bolojan miniszterelnök vezette – nagyobb állami bevételeket akaró – kormány azt is előre jelezte, hogy azok a települések, amelyek nem emelnek adót, nem számíthatnak támogatásra a központi költségvetésből.

A Maros-parti város önkormányzata szerint a kormány által végzett törvénymódosítás, az adóalap 80 százalékkal történő megemelése okozta a drágulást, ami nyomán egy-egy tömbházlakás éves adója több mint duplájára nőtt.
„A családi büdzsékre egyre nagyobb nyomás nehezedik a helyi adók és illetékek emelése, illetve a korábbi drágulások miatt. Ezért könnyítésképpen szeretnénk ingyenessé tenni a tömegközlekedést” – fogalmazott a polgármester. Ugyanakkor a város az elmúlt évek jelentős beruházásait is szeretné jobban kihasználni, amelyek a helyi közösségi közlekedés modernizálását és vonzóbbá tételét szolgálták. A tervezett intézkedés célja a közösségi közlekedés használatának ösztönzése, ezáltal a lég- és zajszennyezés csökkentése, valamint a közúti forgalom tehermentesítése a személyautók használatának visszaszorításával.
Arad kiterjedt tömegközlekedési hálózattal rendelkezik, elővárosi villamos- és autóbuszjáratokat is üzemeltet, a villamoshálózat például 15 vonalat foglal magába, teljes hossza pedig meghaladja a 335 kilométert.
Mihai Pașca, Arad megye prefektusa a közösségi oldalán reagált a polgármester bejelentésére, fenntartásokkal fogadva a tömegközlekedés ingyenessé tételét. Mint fogalmazott, ez egy „nagylelkű és modern, egy 21. századi városban megfontolásra érdemes elképzelés”, éppen ezért nem kell eleve elutasítani, de „nézzük azonban meg, hogyan áll a helyzet a valóságban.”
„Nem csupán szociális, populista felhangú intézkedésként, hanem a légszennyezés csökkentése, a forgalom enyhítése és a hatékonyság növelése érdekében. Ehhez azonban olyan lépésekre is szükség van, amelyek visszaszorítják azt a mentalitást, miszerint »autóval kell menni a bejáratig«”. Cserébe pedig gyors, kulturált, pontos és kiszámítható közösségi közlekedést kell biztosítani. A járatok sűrűségét is úgy kell kialakítani, hogy valóban versenyképes alternatívát jelentsenek az autóhasználattal szemben. Ha ugyanis fél órát kell várni a villamosra – ahogy ez ma még előfordul –, akkor hiába új a jármű, nem működik a rendszer” – vélte Mihai Pașca.
Tény és való, amióta 4 lejbe kerül egy vonaljegy a helyi tömegközlekedési vállalat (CTP) járatain, sok aradi inkább saját autóval közlekedik a városban, és nemcsak anyagilag kifizetődőbb egy család számára ez, mintha busszal vagy villamossal mennének, hanem kiszámíthatóbb a célba érés,
„Másfelől a CTP valóságos költségvetési fekete lyuk. Büdzséje több mint 80 százalékát a közpénzből származó támogatások teszik ki, míg a saját bevételek, vagyis a jegyeladások alig 10 százalékot jelentenek. A polgármesteri hivatal által biztosított támogatás már meghaladta a távhőszolgáltatásra fordított összeget, és évi közel 70 millió lejre rúg. Ezek mind az aradiak pénzéből származó források. Mindezt úgy, hogy a vállalat teljes költségvetésének nagy része a mintegy 500 alkalmazott bérére megy el. Itt felmerül a hatékonyság kérdése, valamint az is, hogy a CTP sem mentes a kapcsolati alapon történő alkalmazásoktól. Nemrég a sajtóból derült ki, hogy büntetőeljárás indult papíron történt alkalmazások miatt, amikor is bizonyos személyek fizetést kaptak, de valójában nem jártak be dolgozni” – írta bejegyzésében a prefektus. (Ilie Cheșa volt szociáldemokrata párti alpolgármester ellen a korrupcióellenes ügyészség, a DNA indított vizsgálatot ez ügyben – szerk. megj.)
Mihai Pașca szerint a tömegközlekedés ingyenessé tételével:
A prefektus egyúttal sürgette a tömegközlekedési vállalat átszervezését, hatékonyabbá és gazdaságosabbá tételét, és felszólította a polgármesteri hivatalt, hogy hozza nyilvánosságra a CTP költségvetési tervét, és azt is, hogy milyen forrásból kívánja fedezni az ingyenesség biztosítását, ugyanis a tervezett többlettel az összeg évi közel 80 millió lejre emelkedik. A kormány területi képviselője szerint ugyanakkor a szociálisan hátrányos helyzetben lévők, továbbá a nyugdíjasok, illetve az egyetemi hallgatók és a közoktatásban részesülők számára továbbra is ingyenes kell maradjon a tömegközlekedés.
Nem ez az első eset, hogy Mihai Pașca prefektus rövid időn belül nyilvánosan kritizálja Călin Bibarț polgármestert, aminek az az érdekessége, hogy mindketten a városi és a megyei önkormányzatban „nyeregben lévő” Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagjai. Legutóbb decemberben állította pellengérre a megyeszékhely vezetőjét, miután szenteste napján „titokban” megnyitották a forgalom előtt a hírhedt ferdekábeles hidat, aminek az átadása hónapokig húzódott, mert szemmel láthatóan deformálódott, alighogy elkészült.

A közel 166 millió lejbe kerülő ferdekábeles híd a nyári határidőre elkészült, de a megrendelő polgármesteri hivatal nem vette át a munkálatot, mert szemmel láthatóan deformálódott az építmény.
Mivel a városvezetés félt, hogy elúszik az építésre megítélt európai uniós támogatás, év vége előtt ráengedték a gépjárműveket a függőhídra, bár az építkezési felügyelőséget erről nem értesítették előzetesen.
vagyis nem terhelte vele a költségvetést, a sebtében megtartott hídavatót pedig azzal magyarázta, hogy „karácsonyi ajándéknak szánta az aradiaknak”. Mihai Pașca prefektus szerint ez felelőtlenség volt, s egy polgármesternek jó példát kellene mutatnia a törvények és szabályok betartásából, s ne azok megkerülésének módját népszerűsítse.
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat.
Több mint 250 áru- és személyszállító járművet ellenőriztek a Bihar megyei rendőrök az európai „Truck & Bus” művelet keretében az elmúlt 24 órában. Tizenegy hivatásos sofőr vezetői engedélyét és nyolc forgalmi engedélyt vontak be.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
szóljon hozzá!